Mikor gyógyítsuk a visszereket?
A visszeresség kezelésének időzítése orvosi szemmel egyszerű, hiszen akkor jár legjobban a beteg, ha minél hamarabb megszabadul a bajától, nem várja meg a panaszokat és a szövődményeket. A kitágult erek további, kapcsolódó erek kitágulását idézik elő, a korai beavatkozással ez is megelőzhető. Vagyis a beavatkozást minél tovább halasztjuk, annál több lesz a tennivaló és annál indokoltabb a kezelés. Hasonlóan, minél több a panasz vagy a szövődmény, annál indokoltabb a beavatkozás. Gyógykezelésre elsősorban a műtét javasolt, amelynek technikája sokat fejlődött az utóbbi időszakban, mind a kiújulások megelőzését, mind a sebek számának és méretének csökkenését illetően. Másik lehetőség az injekciós visszérkezelés, amelyik ilyenkor hosszadalmas és gyakoribb kiújulással kell számolni.
A visszeresség másik típusa a hajszálvisszerek vagy pókvénák megjelenése. Ezek soha nem tágulnak ki ujjnyi vastagra, nem okoznak panaszt vagy szövődményeket, az egészségre ártalmatlanok. Ezek kezelése esztétikai okból indokolt. A képet bonyolítja, hogy előfordulhat ugyanazon a lábon mindkét típusú ér, de az ujjnyi vastag ér nem a hajszálvékonyból lett. A hajszálvékony visszerek kezelésére legjobban az injekciós kezelés vált be. Másik lehetőség a lézerkezelés, amely hosszadalmasabb, költségesebb és az eredmény bizonytalanabb. A kezelés időzítése teljes mértékben páciensfüggő, hiszen nem orvosi javaslatra, hanem a beteg esztétikai igénye szerint végezzük a kezelést. A kiújulás nagyon valószínű, a módszertől független, rendszerint nem a kezelés helyén jelentkezik. A kezelések korlátlanul ismételhetők.
Mikor indokolt a műtéti beavatkozás?
A részletek taglalása nélkül tárgyaljuk a hajszálvékony és az ujjnyi vastag, két szélső érték közé eső visszereket. A kezelés indoka hasonló a fenti szélsőséges esetekhez, minél vékonyabb az ér, annál inkább esztétikai okból, minél vastagabb, annál inkább egészségügyi okból kezelünk. A beavatkozás módjának megválasztásában is fontos szempont az ér tágassága, vagyis a vékonyabb ereket szklerotizáljuk, a vastagabbakat operáljuk. Mind a műtétet, mind az injekciós kezelést célszerű már a kezdeti stádiumban elkezdeni, mert a meglévő erek további, kapcsolódó erek kitágulását idézik elő.
Külön cikket szentelünk majd a terhesség és a visszérbetegség kapcsolatának. Itt csak annyit kívánunk elmondani, hogy a szülés után kb. 3 hónappal már el lehet kezdeni a visszerek megoldását. Jobb azonban, ha a terhesség vállalása előtt rendezzük a visszerességet, mert a terhesség alatt nem szoktunk kezelni, pedig a meglévő tágulat fokozódni fog, és súlyos kellemetlenségeket és maradandó bőrelváltozásokat okozhat. Egyszerűbb a terhesség utáni esetleges kiújulást kezelni, mint a terhesség alatt enyhíteni a panaszokat és megoldani a szövődményeket.
Milyen életkorban jelent problémát a visszeresség?
A visszeresség általában a pubertás időszakában kezd megjelenni, és a fiatal felnőtt korban rendszerint már jelentős méretet ér el. Ezt követően is jelentkeznek új esetek, de ritkábban. A műtétre vagy injekciós kezelésre tehát rendszerint fiatal felnőttek, gyakrabban nők jelentkeznek. A pubertás előtti visszeresség komoly hajlamra vagy érfejlődési problémára utal. Az életkorral előrehaladva fokozatosan súlyosbodik a visszérbetegség, és a beteg tűrőképességétől függ, hogy mikor jelentkezik kezelésre. Előfordul, hogy csak időskorban. Az a tapasztalat, hogy sem a szkleroterápia, sem a műtét nem jelent túl nagy megterhelést, tehát rendszerint időseken is elvégezzük. Arra gondolunk, ha 5 vagy 10 évvel később, valamely szövődmény vagy a panaszok súlyosbodása miatt kényszerülünk elvégezni, akkor még nehezebb helyzetbe kerülünk, tehát, ha az idős beteg jó állapotban van, akkor célszerű elvégezni akár a műtétet is.
Az év melyik időszakára időzítsük a műtétet?
A kérdést két részre kell bontani, egyrészt a betegség és súlyos panasz miatt, másrészt az esztétikai okból és a szövődmények megelőzésére végzendő beavatkozásokra vonatkoztatva. A betegség, pl. lábszárfekély, visszérgyulladás stb., ill. a súlyos panasz, pl. fájdalom miatt végzett műtétet minél hamarabb kell elvégezni. Míg az esztétikai okból és a panaszok-szövődmények megelőzésére végzett műtétek, amelyek a beavatkozások többségét teszik ki, halaszthatók, tehát az egyéb egészségügyi problémákkal és az életvitellel, ill. a beavatkozással kapcsolatos egyéb szempontokat is figyelembe tudjuk venni.
A beavatkozásokkal kapcsolatos legfőbb gondot a pólya- vagy gumiharisnya-viselés szokta okozni. Nyilvánvaló, hogy ezek hordása a meleg hónapokban nem kellemes, tehát inkább a hűvösebb időszakra koncentrálunk. További szempont a beavatkozásokkal járó véraláfutás és heg megléte, ill. feltűnősége. Előfordulhat barnás színű pigmentáció is. Mindezek elhalványulása időt igényel. A lábak a tavaszi-nyári időszakban vannak leginkább szabadon, tehát igyekeznünk kell erre az időszakra konszolidált állapotot elérni. Innen kell visszaszámolnunk annyit, amennyi elegendő a kezelés elvégzéséhez a ritkán, de esetenként mégiscsak felmerülő problémák megoldásához és a nyomok eltűnéséhez.
Mindezek napra pontosan nem megítélhetők, célszerű több-kevesebb időráhagyással számolni. A leghosszabb időtartam akkor áll rendelkezésünkre, ha ősszel jelentkezünk problémánkkal. Így mód van a kezelés megtervezésére. Ősszel az időjárás már megengedi a pólya- vagy harisnyaviselést, és a ruházattal kellően elfedhetők a kezelés átmeneti nyomai. Az idő arra is elegendő, hogy követni tudjuk az állapot alakulását, esetleges kiegészítő kezeléseket is elvégezzünk. Ezzel el tudjuk érni a rövidszoknya-, ill. a strandszezon beköszöntére azt, amit a kezeléstől vártunk. Természetesen tavasszal, sőt nyáron is végezhetünk és végzünk is műtétet és szkleroterápiát, de ilyenkor szűkebb a rendelkezésre álló időtartam, és több kellemetlenséggel kell számolni.
Mindezek alapján, ha indokolt, most ősszel van az az időszak, amikor a megfelelő szakembernél jelentkezni kell!
Fotó: Adobe Stock
