Támogassuk májunk és hasnyálmirigyünk működését

A tápcsatorna gyomor utáni szakasza a nyombél, de itt belép két másik, életfontosságú szerv is, amelyek központi szerepet töltenek be emésztésünkben: a máj és a hasnyálmirigy. A máj fő feladatai közé tartozik, hogy különféle anyagokat dolgoz fel, bont le, alakít át (pl. alkoholt, gyógyszereket), részt vesz a cukoranyagcserében, a glükózból glikogént állít elő, a zsíranyagcserében is fontos funkciót bonyolít le. Emellett lebontja a mellékvesékben termelődő hormonokat és a nemi hormonokat, immunfehérjéket és véralvadási faktorokat állít elő. Az emésztésben fő feladata az epefolyadék termelése. Az epe élelmiszereink zsírtartalmát emulgeálja, azaz apró zsírcseppecskékké oldja, emellett az epesavak serkentik a béltraktus izomzatának működését, így székrekedés esetén célszerű az epetermelést és az epeürítést serkenteni.

Az emésztőtraktus– főként a gyomor, a nyombél és a vastagbél – felől érkező vénás vér a máj úgynevezett májkapu részéhez kerül, onnan egyenesen a májba jut. A máj megtisztítja a vért, majd visszaengedi a keringésbe. A májról tudni érdemes, hogy nem fáj, nincsenek benne érző idegek, ezért egy mondás szerint „a máj fájdalma a fáradtság”. Ezzel kapcsolatban érdekes a hagyományos kínai orvoslás felfogása, még ha valakinél szokványos belgyógyászati vizsgálat nem is talál semmilyen kóros eltérést a májban, az úgynevezett máj-csi, azaz a máj életenergiája lehet gyenge.

Ennek jelei a kimerültség és a depresszív hangulatzavar. A máj funkcionális zavarai a gyomorirritációhoz hasonló szimptómák formájában nyilvánulhatnak meg: fokozott gázképződés, ennek nyomán puffadás, émelygés, nyomás, ill. teltségérzet a has felső részében, alkohollal szembeni intolerancia, migrén, gyakori éjszakai felébredés nehezített visszaalvással (éjfél körüli felébredés, majd 1-2 órán át álmatlanság), potenciazavarok.

Elimináció

A szervi elváltozás nélküli, de funkcionális tüneteket mutató máj terápiája a modern, hivatalos orvoslásban nem létezik. A hepatológia ma már lényegében csak a májat érő vírusfertőzéssekkel és az annak nyomán kialakuló májgyulladással foglalkozik. A máj hagyományos tehermentesítésének elve mára teljesen kiveszett az orvoslásból. Pedig valójában nagyon egyszerű, a legfontosabb alapelv az „elimináció”, azaz a terhelő tényezők, pl. az alkohol elhagyása, kiiktatása, a nem feltétlenül szükséges gyógyszerek szüneteltetése, vagy legalább az adagok csökkentése. Ez főként a fájdalomcsillapítókra vonatkozik. Emellett tartózkodni kell a cukortól, helyette át kell térni a komplex szénhidrátok (pl. zöldségek) fogyasztására. A fehérjék közül főként a növényi fehérjeforrásokat kell előnyben részesíteni, mert ezek bontása során kevesebb ammónia termelődik.

A másik, szintén egyszerű módszer a máj meleg borogatása, vagy májvédő hatású gyógynövények, pl. máriatövis, articsóka kúraszerű szedése. Emellett minden, a bélrendszert méregtelenítő, tehermentesítő eljárás automatikusan tehermentesíti a májat is, mert így a fentiekben említett májkapu vénás rendszerén keresztül sokkal kevesebb olyan anyag jut a májba, amit méregtelenítenie, bontania kell, illetve, amint azt a kínai orvoslással kapcsolatban a fentiekben említettük, a stresszcsökkentés és a lelki, érzelmi egyensúly helyreállítása is nagyon fontos.

A hasnyálmirigy

A hasnyálmirigy ún. feji része a nyombél patkó alakú ívének belsejébe illeszkedve foglal helyet, a köldöktől kissé jobbra. A hosszúkás hasnyálmirigy többi része a has felső részében, bal irányba húzódik tovább, farki része pedig a lép közelében helyezkedik el. A hashártya mögött, tehát „retroperitoneálisan” helyezkedik el. Kétszeres funkciót lát el, egyfelől emésztőszerv, amely 20 különféle emésztőenzimet termel, másfelől az endokrin rendszer részeként az inzulin nevű hormont termeli. Utóbbi feladatot a kb. 1,5 millió egységből álló, Langerhans-féle szigetnek nevezett képlet termeli. Az általuk termelt inzulin – ellenlábasával, a glukagon nevű hormonnal együtt – a vércukorszintet szabályozza. A glukagon szükség esetén a cukor elraktározott formájából, a glikogénből glükózt, azaz a sejtek által közvetlenül felhasználható szőlőcukrot állít elő. Ez a mechanizmus segít elkerülni a vércukorszint veszélyes zuhanását.

A hasnyálmirigy emésztésben résztvevő része tehát emésztőenzimeket termel. Ezek közül az egyik legfontosabb enzim a zsírokat bontó lipáz. Az amiláz a szénhidrátok emésztését végzi. Emellett a fehérjeemésztés fő enzime a tripszin. Ezek az enzimek úgynevezett előanyagaik formájában termelődnek a hasnyálmirigyben. Ez azért van így, nehogy a hasnyálmirigy önmagát kezdje felemészteni enzimjei révén. Amikor szükség van rájuk, az emésztőenzimek a hasnyálmirigy vezetékébe ürülnek, amely később egyesül az epevezetékkel, így az emésztőenzimek és az epefolyadék keveréke közös vezetéken keresztül torkollik be a nyombélbe. Az előenzimek csak itt, a nyombélben aktiválódnak.

Az akut hasnyálmirigy betegség tünetei

Az akut hasnyálmirigy betegség vezető tünete az övszerűen megjelenő fájdalom, általános gyengeségérzet, valamint a pépes állagú széklet vagy a zsírszéklet, a nem szándékos fogyás és a tápanyagok, főképp a zsírban oldódó vitaminok, tehát az A-, D-, E- és K-vitaminok hiánya, de jellemzően csökken a B₁– és B₁₂-vitaminok szintje is.

A hasnyálmirigy alulműködését legegyszerűbben székletvizsgálattal lehet kideríteni, amelynek során a pankreász-elasztáz-1 nevű enzim szintjét állapítják meg. Ha ez az érték alacsony, fennáll az „exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség” gyanúja. A megbízható vizsgálat szempontjából fontos, hogy a leadott székletminta ne legyen túlságosan híg, tehát legalább pépes állagú legyen. A másik lehetőség, a vérben keringő lipáz nevű enzim szintjének mérése, ami szintén tükrözi a hasnyálmirigy működést. A magas lipázérték hasnyálmirigy-gyulladást, esetleg a hasnyálmirigy kivezető járatainak elzáródását jelzi. Az amiláz nem tükrözi híven a hasnyálmirigy-funkciót, ugyanis a szájban található nyálmirigyek is termelik. Ennek ellenére a hasnyálmirigy vizsgálata során ezt is kérni szokta az orvos a labortól. A hasi ultrahangvizsgálat vagy a has CT-vizsgálata (bár utóbbi erős sugárterhelést ró a szervezetre) jó képet ad a hasnyálmirigy szerkezetéről, illetve az esetleges szöveti elváltozásokról (pl. daganatok, ciszták, a szövetek elzsírosodása).

A krónikus gyulladás talaján kialakuló hasnyálmirigy-elégtelenség (vagy alulműködés) kezelésében is elsődleges szempont az elimináció, tehát bizonyos tényezők kiiktatása. Tilos az alkohol, hiszen a szakirodalom szerint a legtöbb esetben az alkoholfogyasztás rovására írható a hasnyálmirigy-gyulladás. Emellett kímélő, könnyen emészthető étrendet kell fogyasztani. Tiltólistán vannak a zsírban vagy olajban erősen átsütött ételek, a gyulladáskeltő zsírsavak (arachidonsav, pl. vörös húsokban). Az orvos általában enzimkészítményt is felír, amelyeket az étkezésekkel együtt kell bevenni, mert ezek segítik a túlterhelt hasnyálmirigy munkáját. Emellett vörös fénnyel végzett besugárzással (kicsivel a köldök felett) is segíthetjük a szerv munkáját.

Hatékony, de feledésbe merült módszer: a Salzborn-féle diéta

1914-ben dr. Eduard Salzborn közzétette a hasnyálmirigy-diétát, amelynek lényege, hogy a kúra idején az ételt rendkívül kicsi adagokra elosztva kell elfogyasztani (kb. félóránként egy villányit szabad csak enni). Noha mára ez a módszer teljesen feledésbe merült, valójában nem észszerűtlen eljárás, főként akut, gyulladásos panaszok esetén. Ha fennáll a hasnyálmirigy-alulműködés (= elégtelenség) gyanúja, a jelenleg érvényes irányelvek szerint hasnyálmirigyenzimeket tartalmazó készítményekkel kell végezni a kezelést. Ez napjainkban sertésből nyert enzimekkel történik, de ezeknek léteznek növényi alternatívái is, amelyekkel enyhébb esetben helyettesíthetjük az állati kivonatokat.

Éppen ezért, ha valakinek állandóan híg széklete van – akár akkor is, ha csak IBS a diagnózis –, mindenképp érdemes a székletből meghatározni a pankreász-elasztáz-1 enzim szintjét.

A CT elterjedésével és a képminőség javulásával egyre több embernél bukkannak a belső szervekben cisztákra, amelyek legtöbb esetben teljesen ártalmatlanok, de a hasnyálmirigy esetében fennáll bizonyos fokú kockázata annak, hogy ezek a ciszták elfajulhatnak. Ezért a hasnyálmirigy cisztás elváltozásai esetén célszerű gyakran ellenőrizni az esetleges változásokat (lehetőleg ultrahanggal). Szükség esetén szövetminta vételére is sor kerülhet, ami azonban a szerv rejtett elhelyezkedése miatt nem kockázatmentes beavatkozás, és olykor gyulladásos szövődményekkel jár, tehát itt mindig gondosan mérlegelni kell a beavatkozás előnyeit és potenciális kockázatait. Az utóbbi időben mintha szaporodna a hasnyálmirigyrákos esetek száma, bár lehetséges, hogy ez csupán az egyre javuló diagnosztikai módszerek következménye. A hasnyálmirigyrák kockázati tényezői közé tartozik a túlsúly, a dohányzás, a cukorbetegség és a rendszeres alkoholfogyasztás (naponta több mint 3 alkoholos ital), valamint az esetleges genetikai hajlam.

A nyombél semlegesíti a gyomorsavat

A C vagy patkó alakú nyombél – amelyet formája miatt patkóbélnek is neveznek – a köldöktől jobbra helyezkedik el, a gyomorkapu (pylorus) után kezdődik, lényegében a vékonybél első szakasza. Hossza nagyjából 12 harántujjnyi. Ez a szerv is sokrétű feladatkört lát el, amelyek közül a legfontosabb a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok emésztése. Emellett részt vesz a víz és az ásványi anyagok felszívásában is.

Johann Conrad Brunner (1653‒1727) svájci anatómus írta le elsőként a nyombélben elhelyezkedő és róla elnevezett mirigyeket, amelyek bikarbonátot és nyálkát termelnek, amelyek semlegesítik a gyomorból a táplálékkal együtt ide jutó gyomorsavat. Ez a semlegesítés fontos, mert ez védi meg a vékonybelek nyálkahártyáját a gyomorsav támadásaitól. A Brunner-féle mirigyek emellett fehérjebontó enteropeptidázokat és szénhidrátbontó amilázt és maltázt is termelnek. A Brunner-féle mirigyek alulműködése is emésztési és felszívódási zavarokat, ezzel tápanyag- és ásványianyag-hiányt okoz.

A nyombél lehetséges megbetegedései között szerepel a jóindulatú fekélyképződés (ulcus duodeni), illetve a nyombélgyulladás (dudoenitis). A természetes gyógymódok szempontjából ezek kezelése nem sokban különbözik a gyomornyálkahártya-gyulladás és a reflux terápiájától. Kímélő étrend, a nikotintól és az alkoholtól való tartózkodás, és kerülni kell a nyálkahártyát irritáló gyógyszereket. Amennyiben kimutatható a Helicobacter pylori nevű kórokozó jelenléte, azt ki kell irtani. A gyomorbetegségeknél leírt gyógyteák a nyombélre is jótékony hatásúak, csakúgy, mint bizonyos komplex homeopatikumok. A hivatalos orvoslás általában gyomorsavgátlókat ír fel, mert a nyombélfekély esetében savtúltengés a jellemző.

A cöliákiások kb. 10%-ánál kialakul a rettegett T-sejtes limfóma

Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap a cöliákia (gluténérzékenység). Ez a betegség fokozatosan elpusztítja a vékonybél falában elhelyezkedő bélbolyhokat. A problémát a glutén nevű gabonafehérje okozza. Cöliákia gyanúja esetén az orvos nyombéltükrözést végez, és szövetmintát vesz a vékonybélből. A bélbolyhok (amelyek csak a vékonybélben találhatók) fő feladata, hogy jelentősen megnöveljék a vékonybél nyálkahártyájának felületét, ami segíti a tápanyagok felszívódását. A cöliákiások kb. 10%-ánál idővel kialakul a rettegett T-sejtes limfóma, a nyirokrendszeri rákbetegségek egy fajtája, amely, bár lassan terjed, de nagyon nehezen kezelhető.

Ami pedig a nyombelet érintő fertőzéseket illeti (pl. Lamblia fertőzés), azokat általában antibiotikumokkal, többnyire metronidazoltartalmú készítményekkel kezelik. Ritkán előforduló fertőző betegség pl. a Whipple-kór, amit penicillinnel vagy cefalosporinnal kezelnek.

Fotó: Adobe Stock