Lézersugár gyorsítja a sebgyógyulást

A seb olyan sérülés, amely létrejöhet szövetveszteséggel vagy a nélkül. A sebgyógyulás rendkívül összetett folyamat, amely a seb keletkezése után azonnal megkezdődik. Számos anyagcsere-folyamat zajlik szigorúan összehangoltan, amelynek eredményeként a szervezet kijavítja a sérült szöveteket. Ilyenkor az érrendszer, a keringés, a hormonrendszer, az immunrendszer és az új kötőszövetet termelő sejtek rendkívül intenzív tevékenységbe kezdenek. A sebgyógyulás lényegében három fő fázisra osztható, amelyek folyékonyan képesek átmenni egymásba

A sebgyógyulás hátráltató tényezői

Ezt a komplex folyamatot könnyen megzavarhatják külső vagy a szervezetből kiinduló belső tényezők – pl. amikor valakinek rossz a keringése, gyenge az immunrendszere. Ha nem sikerül időben felismerni és kezelni a sebgyógyulást hátráltató tényezőket, a seb a szokásosnál jóval lassabban gyógyul. A késleltetett sebgyógyulás fontosabb okai a következők lehetnek:

• Helytelen táplálkozás, vagy alultápláltság nyomán kialakult tápanyaghiány.
• A seb elfertőződése gombákkal, vírusokkal vagy baktériumokkal.
• Véralvadási zavarok.
• Anyagcsere-betegségek, pl. cukorbetegség.
• Artériás és/vagy vénás keringészavar.
• Ödémásodás.
• Legyengült immunrendszer.
• A sebszéleknél fellépő feszülés.
• A kötés által gyakorolt túl erős nyomás.
• A szövetek nem szellőznek kellőképpen.
• Dohányzás.
• Gyógyszermellékhatások.
• Időskor.

Az elhúzódó sebgyógyulás legrosszabb esetben akár hónapokig, sőt évekig eltarthat. Idültnek nevezzük az olyan sebet, amely a szakszerű kezelés ellenére kb. 12 hét alatt sem gyógyul be. Ez a helyzet pl. a „diabéteszes láb” esetében is, amely a cukorbetegség egyik rettegett szövődménye, és a helyi keringés, valamint a perifériás idegrendszer károsodása nyomán alakul ki. Ilyenkor a legkisebb sérülés nyomán, vagy nyomásnak kitett területen viszonylag nagy kiterjedésű sebek, fekélyek alakulhatnak ki, amelyek ráadásul hajlamosak begyulladni. Ha nem kezelik időben, az érintett lábujjat vagy akár az egész lábfejet amputálni kell. Megelőzésének feltétele a gondos lábápolás és a szigorú orvosi ellenőrzés, továbbá a lábbeliknél a nyomás, kidörzsölődés elkerülése!

Minden seb hatással van az életminőségünkre

A páciens általában nagyon szenved, hiszen a seb fájdalmas, mozgásában, munkavégzésben és hétköznapi tevékenységeiben korlátozza. Ráadásul a védelmező bőrréteg folytonosságának megszakadása állandó fertőzésveszéllyel fenyeget. A sebek helyi ellátását szolgálják az antiszeptikus hatóanyagok, valamint a modern sebtapaszok és kötözőanyagok. Emellett igen hasznosnak bizonyult az alacsony energiájú lézerek (Low Level Laser) alkalmazása (Low Level Laser Therapy = LLLT). A LLLT orvosi alkalmazását dr. Mester Endre budapesti orvosnak köszönhetjük, aki 1966-ban fedezte fel a kis energiájú lézerek sebgyógyulásra gyakorolt kedvező hatását. Ő akkoriban idült lábszárfekélyen (ulcus cruris) kísérletezett. A hatvanas évek óta több klinika módszeresen kutatta a lézerfény szövetkárosodásra gyakorolt hatásait.

Az alacsony energiájú lézer (LLL) monokromatikus (egy hullámhosszú), „hideg” fényt bocsát ki. Terápiás célra a látható vörös fénytartományú, 660 nm (nanométer) hullámhosszú lézersugár bizonyult a leghatékonyabbnak. A sebészetben alkalmazott lézerkéssel ellenétben a LLLT nem ad át hőt a besugárzott szöveteknek, azaz nem termikus eljárás. A LLL nem vág, nem éget, nem párologtatja el a szöveteket. A LLLT-hez alkalmazott készülékek általában kisméretűek, hordozhatók, ezért otthoni használatra is alkalmasak. Pontszerű vagy kis felületű fényfoltot bocsátanak ki. Az alacsony energiájú lézerfény nemcsak a besugárzott felületet éri, hanem kb. 3-4 cm mélységben be is hatol a szövetekbe.

Lézerfény hatása a sérült szövetekre

A szövetek elnyelik a lézersugarat, amely a sejtekben sajátos, fotokémai hatásokat vált ki. A sejtplazmában elhelyezkedő mitokondriumokban (a sejtek erőművei) termelődő enzimek biztosítják a sejt működéséhez és a sejtlégzéshez szükséges energiát. A lézerfény gerjeszti ezen enzimek molekuláit, aminek hatására azok több adenozin-trifoszfát (ATP) molekulát állítanak elő. A lézeres besugárzás hatására a sejtekben szövettípustól függően 150‒400%-kal felgyorsul az ATP termelődése. Ez rendkívüli mértékben megnöveli a sejtek energiaszintjét, „erőnlétét”, aminek köszönhetően a szövetek könnyebben regenerálódnak. A tudomány ezt a hatást foto-biomodulációnak nevezi. A lézerfény a következő hatásokat gyakorolja a kórosan elváltozott szövetekre:

• Gyulladásgátlás, ezen keresztül fájdalomcsillapítás.
• A sejtanyagcsere aktiválása és a kötőszöveti sejtek osztódásának gyorsítása.
• A károsodott sejttörmelékek lebontásának serkentése.
• Keringésjavító hatás.
• A fertőzés kockázatának csökkentése.
• A duzzanat enyhítése.

A lézeres sebkezelés az alábbi sebtípusok esetében javallt:

• Horzsolások, karmolások.
• Műtéti sebek.
• Ajakherpesz.
• Bőrkiütések.
• Égési sérülések.
• Véraláfutások.
• Atópiás ekcéma (neurodermatitisz) és pikkelysömör.
• Kidörzsölődés stb. nyomán kialakult hólyagképződés.
• Fül-orr-gégészeti területen kialakult nyálkahártya-sérülések.
• Kozmetikai beavatkozások (peeling, mikrodermabrázió, termikus lézerkezelés) után fellépő bőrirritációk.
• Hajátültetés utáni állapot.
• Harapás.

Kiegészítő lézerterápia

Főként az érzékeny testrészeken operált betegeknek (pl. gátmetszés, keresztcsonttáji tályogok, aranyérműtét) jelent áldást a lézerterápia. A kézen és a lábfejen keletkezett sebek is gyorsan gyógyíthatók lézerrel. A LLLT azonban alkalmas a heveny és az idült lábszárfekély, a diabéteszes láb, felfekvések kezelésére is. Ezek a sebek jellemzően nehezen reagálnak a szokványos sebkezelésre. Sok esetben a lézerrel lehet beindítani a sebgyógyulás folyamatát. Természetesen az orvosi sebkezelést a lézer nem helyettesíti, csupán kiegészíti. A zárt sérülések (véraláfutások, zúzódások, izom- és szalagsérülések) esetében a lézerterápia hatására gyorsabban regenerálódnak a szövetek.

A rendkívül makacs, nehezen gyógyuló sebek esetében a kezelést célszerű kiegészíteni az ún. hemo-lézer-terápiával, amelynek lényege, hogy ezúttal a vért sugározzák be lézerfénnyel: a lézerfényt speciális, egyszer használatos, üvegszálas fényvezető tűvel az alkar vénájába vezetik. Ez a kezelés serkenti a vérben keringő sejtek anyagcseréjét, és javítja a vér áramlási tulajdonságait. Ennek hatására javul a seb körüli szövetek keringése és a szövetek oxigén- és tápanyagellátása. Egy kúra általában 6-10 kezelésből áll, egy-egy kezelés időtartama 10-20 perc.

A LLLT lényegében kockázatmentes eljárás, ennek ellenére néhány alapszabályt be kell tartani. Tilos alkalmazni az alábbi helyeken és helyzetekben:

• Anyajegyeken, daganatok és daganatmegelőző állapotok felett.
• A heréken, petefészkek felett és szemen.
• Kisgyermekek nyitott kutacsai felett.
• Várandósság alatt.
• A pajzsmirigy felett, a mirigy bármely funkciózavara esetén.
• Szívritmus-szabályzó és beépített defibrillátor esetén.
• Epilepszia esetén.
• Akut fázisban lévő bőrbetegségeknél.

A sebgyógyulás három fő fázisa

Közvetlenül a sérülés után megkezdődik az exszudációs fázis, amit tisztulási vagy gyulladásos fázisnak is neveznek. Fő feladata a vérzés csillapítása és a seb kitisztulása. E fázis egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy a sebből fehérjetartalmú folyadék, sebváladék (exsudatum) szivárog. A gyulladást a sérülés körüli vörösség, duzzanat és fájdalom jelzi.

Ezt követi a regenerációs, más néven granulációs fázis. Ennek során sejtekben és hajszálerekben gazdag kötőszövet, más néven granulációs szövet képződik. Speciális bőrsejtek, az ún. fibroblasztok kollagént termelnek, és feltöltik a sebrést. Ezzel párhuzamosan megkezdődik a véralvadáshoz termelődött fibrin lebontása is. Az új szövet keringését újonnan keletkező hajszálerek biztosítják. A friss szövet nedves, tiszta, kissé vöröses. A seb zsugorodni kezd.

A folyamatot a harmadik, ún. reparációs, más néven epitelizálódási fázis zárja. A seb összehúzódik, a sebváladékozás megszűnik, a granulációs szövet fokozatosan hegszövetté alakul át. A kollagénrostok kifejlődnek. A sebbe hámszövetek vándorolnak, és felülről zárják a hegszövetet, amely halvány rózsaszínű.

Záróakkordként a kollagénrostok megerősödnek, a heg „megérik”. Akut, nem fertőzött sebeknél a fenti folyamat a seb méretétől és jellegétől függően 14‒21 nap alatt lezárul.

Hogyan zajlik a lézeres kezelés?

A sebet megmérik és lefényképezik. A kezelés az egészséges szöveteknél kezdődik, körben a seb szélei körül, majd a sebszélek következnek. Végül a seb belsejét is besugározzák. Egy kezelés általában néhány percig tart, egy-egy pontot kb. 30 másodpercig kell besugarazni. A kezelés teljes időtartama alatt a páciens és a kezelő szemét speciális lézerfénytől védő szemüveggel kell védeni.

Az akut sebeket általában minden második-harmadik napon kell besugározni. A kezelések száma a seb méretétől és jellegétől függ. Kisebb sérüléseknél két-három kezelés is elég. Mélyebb, nagyobb méretű sebeknél, pl. műtéti sebek esetében több kezelés szükséges. Az ötödik alkalom után már csak heti egy kezelést szabad alkalmazni.

Az idült, nehezen gyógyuló sebeket az első két hétben heti két alkalommal kell kezelni. Ha a seb nem reagál, a kúrát heti egy kezeléssel kell folytatni egészen a seb teljes gyógyulásáig.

Fotó: Adobe Stock