Az immunrendszer edzése

A 18. és 19. században John Locke (1632–1704) és Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) filozófusok, valamint más gondolkodók, mint például Johann C. F. Gutsmuth (1759–1839) foglalkoztak a testedzéssel. Már a 18. században sokan úgy vélték, a civilizáció puhánnyá teszi az emberek testét. Vincenz Priessnitz (1799–1851) a következő ajánlásokat adja a test megkeményítéséhez, az immunrendszer edzéséhez:

• Hideg víz alkalmazása (pl. zuhanyozás)
• Hűvös levegőn tartózkodás
• Napozás
• Mezítláb járás, főleg harmatos füvön
• Könnyű ruházat
• Testmozgás, fizikai munka
• Hűvös szobában tartózkodás
• Hasonló javaslatokkal élt a saját terápiás rendszeréről elhíresült pap, Sebastian Kneipp (1821–1897)
• Mezítláb járás
• Mezítláb járás nyirkos fűben
• Mezítláb járás nedves köveken, kavicsokon
• Mezítláb járás sekély hideg vízben
• Mezítláb járás frissen hullott hóban
• A karok és lábak (lábfej) hideg fürdője
• A térdek, illetve a lábszár hideg leöntése, locsolása (a felsőtest lelocsolásával vagy a nélkül)

A test megedzése sokkal több, mint a felsőlégúti fertőzésektől való védelem

Sokszor hallunk olyan eljárásokról, amelyek célja az immunrendszer megerősítése, miáltal a szervezet ellenállóbbá válik a fertőzésekkel szemben. Azonban a test megedzésének sokkal fontosabb jelentése is van. Ha valaki ismételten természetes ingerhatásoknak teszi ki magát, általában véve ellenállóbbá válik mindenféle betegséggel szemben. 

Az egészség stabilitásában a testi változások mellett pszichológiai momentumok is fontos szerepet játszanak. A fenti értelemben vett természetes ingerek a meleg, a hideg, a klimatikus hatások, beleértve a tudatosan adagolt (!) napsugárzást, a kitartást igénylő sportot, az izomépítést (amennyiben ez nélkülözi a túlzást).

Szaunázás: népszerű, hatásos, de kissé időigényes

Széles körben elterjedt és nagyon hatásos módszere a test megedzésének a rendszeres (heti egy-két alkalmas) szaunázás. Körülbelül három hónap után jóval ellenállóbbá válik a test az influenzaszerű fertőzésekkel szemben. Ha mégis megkapja az illető a fertőzést, a betegség lefolyása könnyebb. A szaunázásnak számos egyéb pozitív hatása is van. Javul a bőr vérkeringése, optimalizálódik a test hőszabályozása, normalizálódik a vérnyomás, javul a tüdő és a bőr szöveteinek funkciója.

Ezek a hatások azonban csak akkor tarthatók fenn, ha az illető továbbra is rendszeresen jár a szaunába. Ellenkező esetben a hatás kb. három hónap múlva elmúlik. Érdemes kikérni egy szaunázásban jártas orvos véleményét, ugyanis néhány betegség esetében a szauna ellenjavallt. Idesorolható a dekompenzált szívelégtelenség, a pajzsmirigy túlműködése, valamint a lázas betegségek. Az enyhe, illetve közepes magas vérnyomásra gyakorolhat jótékony hatást a szaunázás, de csak akkor, ha a betegség még nem vezetett szövődményekhez, és a magas vérnyomásban szenvedőknek tartózkodniuk kell a hideg vizes medencében való megmártózástól is.

Az immunrendszer edzése hideg ingerléssel

Noha a legnépszerűbb módszerrel, a szaunázással kezdtük a felsorolást, nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy a test megedzésének sok hatása a hideg ingerlésnek köszönhető. Aki tehát nem kedveli a szaunát vagy nincs ideje rá, testének megedzését reggeli hideg zuhanyozással vagy hideg vizes leöntéssel is végezheti. Reggel a hideg inger intenzívebb hatású, mint este. Akinek a hideg inger eleinte túl heves, kezdheti váltott hőmérsékletű zuhanyozással. Fontos szabály, hogy a kezelést mindenképp hideggel kell befejezni! Mivel a szaunázáshoz képest a hideg zuhanyozás kevésbé intenzív hatású, ezért naponta kell végezni.

A zuhanyozás időtartama az egyéni tűréshatárhoz igazodik, és fél perctől néhány percig terjed. Ideális esetben a hideg vizet addig eresztjük a testre, mire már nem érzünk hideget. Fontos a Kneipp által felállított szabály, hogy mindig a szívtől távoli testrészen kezdjük a hideg zuhanyt vagy leöntést – először a jobb lábon, aztán a balon, aztán a jobb kar, majd a bal kar és végül a törzs következik. Ennek oka kevésbé a szívtől való távolságban keresendő, sokkal inkább a hideget érző receptorok elhelyezkedésében. Ezek a törzsön igen sűrűn helyezkednek el, ezért itt a hideg ingerlés különösen intenzív érzetet kelt, ezért kellemetlen.

A hideg ingerlés enyhébb formái

A hideg ingerlés enyhébb formája a vízben taposás vagy a harmatos fűben járás. Akinek a fentiek nem elég erős ingerek, az orvossal való egyeztetés után kipróbálhatja a téli úszást is. Ez kizárólag csoportosan történik, kerülendő a versenyzés. Az úszás időtartama néhány másodperctől néhány percig tart. A szervezet terhelése jóval csekélyebb annál, amit első pillantásra gondolnánk a mutatvány láttán, ennek ellenére erősen ajánlott az orvossal való egyeztetés. A téli úszás is számos igazolt, pozitív élettani hatással rendelkezik.

Kezdve a vegetatív idegrendszer működésének stabilizálásától a bőr keringésének javításán keresztül egészen a fertőzésekkel szembeni nagyobb ellenállásig. Ha a test megedzéséről beszélünk, sokaknak a sportolás jut eszébe. Az állóképességet fejlesztő sport számos vitathatatlanul pozitív hatást gyakorol keringésünkre, anyagcserénkre, mozgásszerveinkre és más szervrendszerekre. A fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet illetően azonban némiképp más a helyzet.

A kimerítő fizikai terhelés, például egy maratoni táv lefutása, közvetlen módon gyengíti az immunrendszert is. Ezzel szemben erősítő hatású a moderált, enyhe sportolás. Az utóbbi években egyre halmozódnak azok a bizonyítékok, miszerint a nem túl intenzíven folytatott erősítő, izomfejlesztő sport (súlyzós edzések) hasonló hatású lehet. Az egészséget erősítő hatás „titka” itt is – mint a medicina más területein – az adagolásban rejlik.

Napozás: dózisfüggő

Nagyon pozitív hatása van az immunrendszer erősítésére az óvatosan adagolt (!) ultraibolya-besugárzásnak, amelynek legtermészetesebb formája a napozás. A napsugárzás képes immunrendszerünket erősen stimulálni. Az ibolyántúli sugárzás problémája abban áll, hogy az utóbbi évtizedekben sokan túlzásba vitték a napozást, a barnulást – legyen az napozás a szabadban vagy szolárium. Ezen kívül ismert klimatikus változások hatására (pl. ózonlyuk) a természetes napsugárzás intenzitása is erősebbé vált, és egyre gyakrabban megfigyelhető a bőr korai öregedése és a bőrrák.

Hiba volna azonban mindezekért figyelmen kívül hagyni a napsugárzás számos pozitív hatását, amely nem csak az immunrendszer erősítését érinti, de a napsugárzás hatásos a csontritkulás és talán a daganatos megbetegedések megelőzésében is. Mint mindenütt, itt is a dózis a legfontosabb – ha tanácstalanok vagyunk, kérjük ki egy bőrgyógyász véleményét.

Réteges öltözködés az immunrendszer védelméért

Az ésszerű öltözködés szintén sokban hozzájárulhat a test ellenálló képességének fejlesztéséhez, különösen a gyerekeknél. Egyfelől lehetővé kell tenni, hogy fizikai aktivitás esetén le tudjuk adni a termelődő hőt, másfelől a természetes klimatikus ingereknek is érniük kell a bőrünket. Ezt leghatásosabban úgy érhetjük el, hogy rétegesen öltözködünk; szükség esetén egyes ruhadarabokat levethetünk.

A korábban divatos téli anorákok alatt szubtrópusi klíma honolt, ami szinte teljesen megakadályozta a keletkező verejték elpárolgását. Éppen ezért az aktív gyerekekre nem ajánlatos ilyen ruhát adni, hiszen ez kedvez a hűlésnek, megfázásnak. Ajánlatos ellenben a modern „lélegző” textíliákból készülő ruházat, illetve a több vékonyabb rétegű ruhadarab viselete. A test „megedzésének” témájához tartozik a táplálkozás is. Itt most eltekintünk attól, hogy a helytelen táplálkozás az egyik fő okozója számos civilizációs betegségnek, például a túlsúlynak, a cukorbetegségnek, valamint a szív- és érrendszeri betegségeknek.

Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a bélrendszer a legfontosabb része immunrendszerünknek. Testünk ellenálló képessége nagyban függ a bélműködésünktől, amit jelentős mértékben meghatároz a táplálkozásunk. Mai tudásunk szerint a főképp vegetáriánus, teljes értékű táplálkozás pozitív hatású a bélműködésre, ezen keresztül immunitásunkra. Az „ovo-lakto-vegetáriánus” étrend, amely mérsékelt mennyiségben tartalmaz tejterméket és tojást, sőt halat is, ajánlható. Végül essen szó az ellenálló képesség helyi erősítésének egyik érdekes formájáról is – a Vogler-féle nyálkahártya-kezelésről.

A kezelés célja az orr és garat, sőt reflexes úton a hörgők nyálkahártyájában a keringés serkentése. Ehhez reggelenként fogmosás közben intenzíven krákogjunk és gargalizáljunk, és a nem túl kemény fogkefével lágyan masszírozzuk meg a fogínyünket és a nyelvünket is. Befejezésképp hideg vízzel lelocsolhatjuk arcunkat, kezdve a homlokunkon. Ajánlható az orr járatainak átöblítése erre a célra gyártott speciális csészével, és nem vezetékes vízzel, hanem 0,9 százalékos sóoldattal. Ha lehet, vásároljunk a gyógyszertárban fiziológiás sóoldatot, így nem nekünk kell számolgatnunk a víz és a só helyes arányát.

Foto: Shutterstock