Mennyi D-vitamin egészséges?
A szó eredeti értelmében a D-vitamin nem is vitamin, hanem – kémiai struktúrája és biológiai hasznosulása alapján – valójában hormon, amelyet szervezetünk állít elő, ha bőrünket kelő mennyiségű napfény éri. Tavasztól őszig elegendő a bennünket érő napsugárzás e vitamin előállításához.
Szabályozza a szervezet kalcium- és foszfátanyagcseréjét, ennek révén pedig erősíti csontjainkat. Sok belső szervünk, pl. a gyomor-bél rendszer, a vese és a mellékpajzsmirigy működésében részt vesz. Sok kutatás eredménye arra utal, hogy a D-vitamin-hiánynak szerepe van számos betegség, pl. a rák, az asztma, a cukorbetegség vagy akár a depresszió kialakulásában.
Mit okoz a D-vitamin-hiány?
A D-vitamin-szint meghatározása vérszérumból a 25-D-hidroxivitamin (röviden 25(OH)D) mennyiségi meghatározása révén történik. Mértékegysége: nanomol per liter. A 30–50 nmol/l alatti érték alacsony szérumszintet jelez, ekkor a páciensnek csontritkulással kell számolnia.
A normálisnál alacsonyabb D-vitamin-szint Európában nem ritka, becsült adatok szerint a gyermekek és felnőttek kb. fele érintett, A lehetséges egészségügyi hatása jelenleg kutatás tárgya.

Azt megfigyelték, hogy bizonyos betegségek esetén mindig alacsony a vérben a D-vitamin szintje; ha azonban ilyen esetekben megfelelő készítményekkel pótolják a hiányzó D-vitamint, az eredmények a csontritkulás kivételével nem meggyőzők. Kifejezett hiány (30 nanomol/liter alatt) a kutatóintézetek szerint a gyermekek kb. 12%-ánál, a felnőtteknek pedig 15%-ánál van jelen. Ilyen alacsony szint esetén számolni kell a csontlágyulás (rachitis), felnőtteknél pedig a csontritkulás (oszteoporózis) kialakulásával.
Kinek ajánlott a vitaminpótlás?
A rendszeresen szabadban sportolók, kutyatulajdonosok és a Dél-Európában telelő nyugdíjasok jobb helyzetben vannak D-vitamin szempontjából, mint az állandóan otthon, a négy fal között ülők, az irodai dolgozók vagy az idősotthonok lakói. Az Európában élő sötétebb bőrű emberek D-vitamin-ellátottsága is elégtelen lehet. Októbertől húsvétig javasolt a vitaminpótlás!Mivel ez a vitamin zsírban oldódik, ajánlatos étkezéssel együtt beszedni. Részesítsük előnyben a D3-vitamint.
A táplálkozás-szakértők szerint egy átlagos felnőtt napi adagja 800 nemzetközi egység. A kalciummal, cinkkel, szelénnel és egyéb vitaminokkal kombinált D-vitamin-készítmények szedése nem javasolt, mert ezek esetén nehéz betartani az ajánlásokat.
A túladagolás gyógyszerkölcsönhatást okozhat
Nem szabad túladagolni, mert elraktározódik a zsírszövetekben és az izmokban. A túladagolás egyik figyelmeztető jele lehet a vérszérum megemelkedett kalciumszintje, ami fáradtság, izomgyengeség és gyomor-bél rendszeri panaszok formájában nyilvánulhat meg. A következmény lehet pl. veszélyes szívritmuszavar, vesekárosodás, vesekőképződés és az erek elmeszesedése. A terhesség ideje alatt a magas dózisú szedése amúgy is tilos.
Az alacsony dózisú készítményeket a kismama csak a terhesgondozást végző orvossal történt egyeztetés alapján szedje. Meddőség esetén érdemes tisztázni, nem áll-e fenn az anyai szervezetben D-vitamin-hiány. Normális adagolás esetén is előfordulhat nem kívánatos gyógyszerkölcsönhatás a vitamin és egyes gyógyszerek között.

Ilyen gyógyszerek lehetnek pl. a szívelégtelenségre, illetve a pitvarremegésre adott ún. szívglikozidok, amelyek a vitamin hatására ritmuszavart okozhatnak. Szintén problémát okozhatnak a vízhajtók és a kortizonkészítmények, amelyek hatását befolyásolhatja. Májműködés és a veseműködés zavaraiban szenvedők szintén konzultáljanak kezelőorvosukkal, mielőtt készítményt kezdenének szedni.
Figyelem, a csukamájolaj: NEM JÓ ALTERNATÍVA!
A háború utáni években született korosztályok még emlékeznek a csukamájolaj borzalmas ízére, amit gyermekkorukban beléjük diktáltak. A csukamájolaj második reneszánszát éli, pedig fogyasztása nem veszélytelen. Igaz ugyan, hogy sok D-vitamint és értékes omega-3 zsírsavat tartalmaz, de emellett sok benne az A-vitamin is. Rendszeres fogyasztása idővel A-vitamin-túladagolást okozhat. A másik probléma, hogy a halmájban gyorsan felszaporodik bizonyos környezeti mérgek, pl. a higany mennyisége.
Foto: Shutterstock