Migrén

Folyamatosan új migrénterápiákról hallunk hírt, miközben jó néhány betegnél semmiféle javulást nem érnek el. Bár a kutatások tovább folynak, ez új szempontokat nem hozott az orvosi gyakorlatba. A migréneseknek körülbelül háromnegyede roham esetén sikerrel alkalmazza a triptánokat, ezek a gyógyszerek azonban nem teszik ritkábbá a rohamokat. Éppen ellenkezőleg, minél többször veszi be valaki az ilyen jellegű gyógyszert (főleg ha egy hónap alatt több mint hétszer), annál gyakoribbá, erősebbé és hosszabbá válhatnak a rohamok. A betegek nagyjából egynegyedénél vagy nem segítenek a triptánok, vagy olyan mellékhatásokkal járnak, hogy az illető nem hajlandó bevenni a gyógyszert. Főként ezeknél a pácienseknél figyelhető meg a beletörődés, ami semmilyen esetben sem helyeselhető! A természetgyógyászat ugyanis számtalan olyan módszert ismer, amely javítja a beteg állapotát akut roham esetén, illetve képes a tünetek fellépését csökkenteni vagy éppen megakadályozni.

A migrénesek körülbelül felénél bizonyos meghatározott tényezők váltják ki a rohamot. Egy angol vizsgálat például azt igazolta, hogy amennyiben ezt a kiváltó okot ki lehet küszöbölni, akkor a rohamok gyakorisága a felére csökken.

A szakirodalom 200 migréntriggert ismer, és vagy sok lehetősége létezik a migrén kiváltásának, vagy ezek a kiváltó tényezők mind ugyanolyan mechanizmussal működnek. A legtöbb migrénkiváltó megnöveli a noradrenalin szintjét (ez az izgatottság hormonja), vagy a nitrogén- monoxidét, amely kitágítja az ereket. Mivel a noradrenalin megnöveli a nitrogén-oxid szintjét, és vice versa, itt a migrén kiváltásának mechanizmusáról lehet szó.

A migrén legfontosabb kiváltói a stressz és a menstruáció. A stressz nemcsak olyan lelki feszültséget okozó eseményeket jelent, mint például házastársi veszekedés, munkanélküliség vagy egy hozzátartozó halála, hanem bármi, ami negatívan érinti a testet, például a vércukorszint csökkenése, túl kevés folyadék fogyasztása, magnézium-, oxigén- vagy alváshiány és egyebek. A csokoládé, sajt vagy egyéb élelmiszer fogyasztásának szerepét általában eltúlozzák, mivel a migrénes rohamoknak legföljebb 20 százalékát váltja ki valamilyen étel.

A migrénes betegek felénél bizonyos tünetek – sápadtság, hideg kéz stb. – már egy-két nappal az esemény előtt jelzi a rohamot. Ha ilyenkor naponta háromszor egy tabletta domperidont adnak a betegeknek (ez olyan szer, melyet a migrénesek amúgy is kapnak hányinger esetén), akkor a rohamok 75 százaléka megakadályozható.

Sajnos erről az egyszerű módszerről nem minden érintett tud. Hasonlóképpen megelőzésre szolgálhat az autogén tréning és/vagy nagy adag magnézium beszedése. A migrén megelőzésében a táplálkozás nagyon fontos szerepet játszik. A táplálkozás bármilyen megváltoztatásánál jelentős placébóhatás várható. Ehhez jön még az a hatás, hogy minden egyes étrendváltás „megrázza” a vegetatív idegrendszert.

Ez a két jelenség ad magyarázatot arra, miért vezet kezdetben minden étrendi átállás (a zsír-, a fehérje- vagy a szénhidrátfogyasztás csökkentése, vegetárius koszt) a migrénrohamok megritkulásához.

Jó néhány tanulmány alátámasztja, hogy a szénhidrátban szegény táplálkozás kiváló eredményeket hozhat migrénes betegeknél. Nem is általában a szénhidrátok, hanem az egyszerű szénhidrátok és főleg a cukor fogyasztását tanácsos korlátozni. Az összetett szénhidrátok, mint amilyenek például a teljes őrlésű lisztből készült ennivalók, kimondottan ajánlhatók. A cukorról való lemondást régóta javasolja a természetgyógyászat, ez manapság aktuálisabb, mint valaha.

Mivel a vércukorszint esése könnyen migrénes rohamot provokálhat, az érintetteknek tanácsos napi öt étkezést beiktatni, és közben is elrágcsálni egy almát vagy korpás kekszet. Ugyancsak bizonyított, hogy a vegetárius étkezés a rohamok csökkenéséhez vezet. További fontos tennivaló a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása: elsősorban víz, szénsav nélkül, kevés kávé, kóla és alkohol és szintén kevés gyümölcslé. Kerülendő a sok só (migrénkiváltó), viszont sok káliumra és magnéziumra van szükség.

A migrénkezelésben a páciens kórtörténete alapján kezdhető el a kezelés. Ha egy nőnek az első gyereke születését követően jelentkeznek a rohamai, akkor a hormonokat kell befolyásolni (természetes módon), ha valakinek erős székrekedése van, azt kell orvosolni. A laboreredmények is értékes információkat hordoznak. Ha egy migrénes betegnek vashiánya van vagy vérszegény, ezt kell megszüntetni, ha emelkedett a hisztaminszintje, ezt normalizálni. Alacsony magnéziumszint esetén tanácsos a magnéziumterápia. Ha ezek a kézenfekvő módszerek nem hoznak javulást, tovább kell nyomozni. Fontos a migrénnapló vezetése, abból mindjárt látszik, valami használt- e vagy sem.

Az átlagos migrénes betegnek egy vagy két rohama van egy hónap alatt. Ha ezek száma növekedni kezd – elsősorban akkor, ha nem több nyolcnál –, a gyógyszerek túlzott használatára lehet gyanakodni. Ha valaki túl sok gyógyszert vesz be (ez főleg triptánoknál fordul elő), akkor természetgyógyászati módszerekkel lehetséges és tanácsos a gyógyszerfogyasztást a minimumra korlátozni. Kiváló eredményt hoz ezen a téren a böjt. A böjtölés első napján szinte menetrendszerűen fellép egy roham, de azzal meg lehet küzdeni, adott esetben akár gyógyszert is adni.

Kiváló megoldás a mozgás-lazító terápiamagnézium kombinálásából előálló alapterápia. A mozgás gazdaságosabbá teszi a szív- és keringési rendszer működését. Ez ugyanaz az eredmény, mint amit a hivatalos orvoslás béta-blokkolókkal szokott elérni. Az amerikai irodalomban szerepel egy migrénes beteg, aki teljesen tünetmentessé vált, amióta napi 14 kilométert fut. Ez persze nem feltétlenül követendő cél, de ha valaki hetente háromszor 2-4 km-t fut vagy akár csak sétál, annál szinte mindig javulás áll elő. A szobabicikli is jobb a semminél, de a nap (D-vitamin), a fák (oxigén) és a szép környezet (lazítás) plusz pozitív hatást jelent.

A bázisterápia további elemeit a magnézium adagolása és a lazító technikák jelentik. A legjobb magnéziumsó a magnézium-citrát: migrén esetén ebből napi 600 mg szedését javasolják. A magnézium még sokkal nagyobb mennyiségben is adagolható mindaddig, amíg a migrén el nem múlik. Ennek a kezelésnek az előfeltétele, hogy a beteg ne szenvedjen vesebántalmakban, és olyan orvos felügyelete alatt álljon, aki ismeri a magnézium tulajdonságait. A lazító eljárások közül az autogén tréning a leginkább időtakarékos, de bizonyos idő után hat csak. Ha valaki egy éven át intenzíven gyakorol, azaz naponta 1-3 alkalommal 5 percet, akkor teljesen elmúlhatnak a migrénes rohamai. Szintén jó hatású a progresszív izomlazítás és a biofeedback, mindkettő igazoltan csökkenti a rohamok számát.

Ugyancsak a rohamok gyakoriságának csökkentését szolgálja az agyban a „boldogsághormon”, a szerotonin szintjének növelése. Ha ugyanis ez az anyag hiányzik, gyorsan kialakulhat a roham. Ennek megelőzésére adnak triptofánt, ami a szerotonin előanyaga, ezt álmatlanság kezelésére is használják. A szerotoninszint növelésének másik módja, ha megakadályozzák lebomlását az agyban. Erre a természetgyógyászat az orbáncfüvet javasolja, míg a hivatalos orvoslás a depresszióellenes gyógyszereket.

Sok migrénesnél beválik az akupunktúra, illetve további opciót jelent a neurálterápia helyi érzéstelenítőkkel, illetve a zavarómezőterápia. Ez utóbbi ugyan csak a betegek 5-10 százalékán segít, rajtuk azonban gyorsan és tartósan. Jó tapasztalatok vannak még a széndioxid- inszufflációval, naponta 10-szer 50 ml két héten át, és a vér ibolyántúli fénnyel való besugárzásával (6-20-szor, hetente 2-szer és kéthavonta felfrissítés).

Az orvostudomány sokáig úgy gondolta, a migrént az agyi erek összehúzódása, majd kitágulása okozza. Ez az elmélet H. G. Wolfftól, a tudományos migrénkutatás megalapítójától származik. Ő a feltételezett vértolulást levezető módszerekkel kezelte, és jó eredményeket ért el például lábfürdőkkel. A mai migrénszakértők azonban elutasítják ezt az elméletet, mert a vizsgálatok nem mutattak összefüggést a migrénstádium és az erek tágassága között.

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a migrénes páciensek agya a szokottnál ingerlékenyebb, túl aktív. Az agy állandóan áram alatt áll, és ha ehhez még pluszingerek jönnek, akkor kitör a migrénes roham. Azt ma még nem tudni, mi okozza a fokozott érzékenységet: magnéziumhiány az agyban, a kalciumcsatornák beszűkülése vagy valamilyen más zavar? A természetgyógyászat számára mindenesetre elfogadható a túlzottan aktív agy elmélete, és a terápiában is hatékonynak bizonyul. Segít tehát minden olyan módszer, amely csökkenti a túlzott agyi tevékenységet. Ilyen például a Kneipp-terápia a maga öt oszlopával: mozgásterápia, vízterápia, gyógynövények, lúgos alapú táplálkozás és rendterápia. A természetgyógyászat nyugtató hatású ásványa, a magnézium is csökkenti az izgalmat és a migrénes rohamokat. A hivatalos orvostudomány az ingerelt állapotot béta-blokkolókkal csökkenti, amely a migrénmegelőzés első számú gyógyszere.

Számos migrénes betegnél előfordul, hogy a panaszaik a megfelelő ellenszer megtalálása – neurálterápia, akupunktúra, bizonyos ételek elhagyása stb. – után egy csapásra megszűnnek  anélkül, hogy ők maguk túlzottan aktív szerepet játszottak volna a saját gyógyulásukban. A legtöbbjük számára azonban az a mondás igaz, hogy csak az erőfeszítés nyeri el méltó jutalmát. Több mozgás, több lazítás, jobb táplálkozás – ez nem megy magától. Már maga az elhatározás, hogy a beteg szeretne tenni valamit a migrénje ellen, terápiás hatású lehet. Ráadásul évente a migrénes betegek körülbelül 2 százalékánál eltűnnek a rohamok anélkül, hogy a gyógyulásnak
bármiféle beazonosítható oka lenne.