Nehézlégzés

COPD: a nehézlégzés nehezíti életünket

A COPD angol mozaikszó, a „Chronic Obstructive Pulmonary Diesease” elnevezés rövidítése, aminek magyar jelentése: krónikus obstruktív tüdőbetegség. Az obstruktív szó jelentése beszűkítő, elzáró, egyúttal jelzi e kórkép fő jellegzetességét: a COPD-re jellemző a fizikai terhelésre jelentkező, ill. súlyosodó légszomj, nehézlégzés. A sokszor gyötrelmes, kínzó légszomj okai a hörgőkben keresendők. Ha ott tartós, krónikus gyulladás zajlik, a folyamat hegesedést és szövetpusztulást okoz. Ennek következtében a légutak beszűkülnek, a tüdő szövetei rugalmatlanná válnak.

A betegséget az esetek több mint 95%-ában az évekig tartó dohányzás okozza, s az általános véleménnyel szemben nem köhögéssel és slejmképződéssel, hanem légszomjjal jár, amely már kismértékű fizikai terhelésre is jelentkezik.

A légutak beszűkülnek

Mi okozza a páciensek nehezített légzését? Terhelés hatására a tüdő levegővel töltődik fel, azonban ez a csökkent rugalmasság következtében nem tud belőle eltávozni kilégzéskor, tehát folyamatosan megreked egy bizonyos mennyiségű levegő a tüdőben, ami a légzést jelentős mértékben nehezíti. A páciens légzése gyorsabbá, felületesebbé válik, amit légszomjként él meg.

A betegség előrehaladtával a tüdő kötőszövetei annyira felpuhulnak és elvesztik rugalmasságukat, hogy a beáramló levegőnek nem képesek ellenállni, ami ahhoz vezet, hogy a tüdő szó szerint felfúvódik. Ha ez az állapot idültté válik, tüdőtágulatról, emfizémáról beszélünk. E stádiumban a tüdőfunkció jelentős mértékű romlása igazolható műszeres mérésekkel. Azonban műszerrel ennél jóval enyhébb, a páciens által még nem érezhető tüdőfunkció-romlás is kimutatható. Ilyenkor már csak az segít, ha az illető mihamarabb abbahagyja a dohányzást.

A létező COPD azonban a dohányzás azonnali abbahagyása után is folytatódhat, vagy évekkel a dohányzásról való leszokás után is kialakulhat. Ennek ellenére javasolt a dohányzás azonnali abbahagyása, ugyanis a COPD a dohányzás hiányában jóval lassabban romlik, mint ha a páciens folytatná káros szokását.

A COPD az egész szervezetet megtámadja

A folyamat különösen alattomos és rosszindulatú volta, hogy a hörgőkben kialakuló idült gyulladás az egész szervezetre átterjed: ennek kiváltóiként a hörgők tartósan gyulladt nyálkahártyáján keletkező gyulladásos mediátorokat feltételezik, amelyek az egész szervezetre kiterjedő gyulladást provokálhatnak és pl. vérszegénységet idézhetnek elő. Figyelemre méltó, hogy a COPD-ben szenvedő páciensek 13%-ánál megfigyelhető a vérszegénység.

A betegek egy részénél megfigyelhető a jelentős alultápláltság, ami feltételezhetően az egész szervezetre kiterjedő és az anyagcsere-folyamatokat megzavaró és fehérjebomlást előidéző gyulladásos folyamat következménye. További tényező e téren, hogy a légszomj hatására romlik az étvágy is. A COPD hatására csakhamar kialakul az ördögi kör: mivel a páciensek a légszomj miatt tartózkodnak a fizikai terheléstől, izomzatuk egyre sorvad. A normális testsúlyú COPD-pácienseknél is gyakran megfigyelhető az izomsorvadás, ami a légszomj okozta mozgásszegénység következménye. Ha a kezelést kortizonnal végzik, az izomsorvadás tovább romlik.

A légszomj inhalációs terápiával enyhíthető

Az akadémikus orvoslás inhalációs terápiát ír elő, amelynek elsődleges célja a légszomj enyhítése. Mindez egyszerűen alkalmazható spray vagy porinhalációs készülékek segítségével történik. A kezelés hatására a legtöbb esetben enyhül a légszomj, mivel a gyulladásgátló és hörgőtágító hatóanyagok a tüdő túlfúvódását – legalábbis részlegesen – megszüntetik. A gyógyszerek adagolását azonban szakorvosnak kell felügyelnie.

A nedves inhaláció céljából elektromos porlasztók, inhalátorok is léteznek. A hatóanyag belégzése szipkán vagy maszkon keresztül történik. Ha a nyálkahártyák kiszáradtak, fiziológiás konyhasóoldatot adnak a készítményhez. A slejmoldók alkalmazása akkor válik problémássá, ha a beteg érzékeny, allergiás rájuk. Ez nem ritka. Ráadásul a slejm feloldásával és felköhögésével nem mindig enyhül a kínzó köhögés sem, sőt az érzékeny nyálkahártyájú pácienseknél még súlyosbodhat is.

A kamilla illóolaját, annak erősen nyálkahártya- szárító hatása miatt, inhalálásra ne alkalmazzák. Itt megjegyzendő, hogy az elterjedt gőzös inhalálás edény felett, törülközővel letakarva, a COPD kezelésére nem alkalmas, mivel a gőz nem képes elég mélyen behatolni és eljutni a hörgőkhöz.

Ha akut hörghurut alakulna ki, az illóolajakat kapszulák formájában érdemes szedni, pl. eukaliptuszolajat. A köhögéscsillapító szirupok és slejmoldó orvosságok szintén nem alkalmasak a COPD tartós kezelésére, mivel ezekkel a fő panasz, tehát a légszomj nem befolyásolható. Ezek csak időlegesen, az egyéb panaszok javulásáig alkalmazandók.

Sok COPD-pácienst krónikus, száraz ingerköhögés gyötör. Érdekes módon ez nem magyarázható egyedül a hörghuruttal: a COPDpáciensek 50%-ánál a gyomorsav visszajut a nyelőcsőbe (reflux), ami sokuknál ingerköhögésben nyilvánul meg. A nyelőcső érzékeny idegvégződésekkel van tele, amelyeket a visszaáramló gyomorsav irritál. Az így keltett ingerület reflexpályákon keresztül eljut a hörgőkhöz. Ez olyan érzést kelt, mintha a betegnek slejmet kellene felköhögnie. Ilyenkor csak a gyomor savtermelésének csökkentése jelenthet megoldást, továbbá homeopátiás kezeléssel csökkenthető a reflux.

Ha az ingerköhögést reflux okozza, a betegnek tartózkodnia kell a zsírban, olajban sült ételektől és az édességektől. Figyelni kell továbbá, hogy a ritka, de nagy mennyiségű evést váltsa fel a gyakori, kis adagokban fogyasztott étkezés. Az alapos rágás jót tesz a refluxra hajlamos gyomornak, mert gyorsabban képes emészteni és továbbítani a táplálékot a belek felé. Az emésztés és a gyomor belek felé irányuló tevékenységének segítésére kis dózisban segíthetnek a keserűanyagok. Súlyos, makacs esetekben szükséges lehet gyógyszerek (protonpumpa inhibitorok) alkalmazása, amit az orvosnak kell felírnia. Adott esetben gyomortükrözés is szükséges lehet a nyelőcsőgyulladás kizárása érdekében. 

Fújjunk a szívószálba

Fontos, hogy a beteg felköhögje a hörgőkben összegyűlő slejmet. Ehhez a váladékot finoman le kell választani a hörgők nyálkahártyájáról. Ez finom vibrációkkal történhet, amelyre speciális, a gyógyszertárban kapható készülékeket fejlesztettek ki. Ezekbe bele kell fújni, ami vibrációkat kelt. Használatukat szakrendelőben, szakorvos segítségével kell elsajátítani. Hasonló hatást érhetünk el, ha egy szívószálon keresztül egy üveg vízbe fújjuk a levegőt.

Ha a váladék feloldódik és a nagyobb légutakban csiklandozó köhögési ingert idéz elő, semmiképp ne törekedjünk hangos, égdörgéshez hasonló köhögésre. Ugyanis az erőltetett köhögés az amúgy is instabil légutak kollapszusát okozhatja, aminek következtében a feloldódott váladék visszacsurog a hörgőkbe. Ráadásul a rekeszizomra gyakorolt erős nyomás hatására a gyomorból sav jut a nyelőcsőbe, ami hányingert, hányást és ismételt köhögést eredményez.

A „helyes” köhögést tanulni kell

A COPD-páciensek szempontjából alapvető fontosságú: azt a köhögést, amely nem eredményez váladékot (improduktív köhögés), csillapítani kell, mert a folytonos köhögés a nyálkahártyát feleslegesen ingerli, irritálja, és a slejm ennek ellenére a hörgőkben marad. A nagyon heves köhögés akár bordatörést is okozhat! Ha nagyon erős köhögési inger gyötri a beteget, meg kell tanulnia a „huffing” technikáját, ahelyett, hogy visszatartaná lélegzetét vagy ivással próbálná meg elfojtani a köhögést. Cukorka szopogatása is segíthet.

A „huffing” különösen kíméletes módja a köhécselésnek, amely során óvatos, lökésszerű préselő mozdulatokat kell alkalmazni. A páciens orrán keresztül mélyen beszívja a levegőt, és hasizmait használva gyors egymásutánban kivitelezi a „huffokat”: úgy képzeljük el, mintha a „ha-ha-ha” hangot lehelnénk, miközben a garat alig záródik. Ha ezt sikerül elsajátítani, a slejmet nagyon hatékonyan fel lehet köhögni a hörgőkből.

Az adagolt (szabályozott) ajakfék technikájának alkalmazása légszomj esetén segít, akár fizikai terheléskor is. Ehhez a levegőt orron keresztül beszívjuk, és a lazán zárt ajkak között fújjuk ki, mintha azt mondanánk: „fffffffff” (de a fogak alkalmazása nélkül, csak ajkakkal). Eközben a légutakban pozitív nyomás keletkezik, amely hatására azok megnyílnak. A levegő akadálytalanul távozhat a tüdőből. Megszűnik a tüdő felfúvódása, beáll a megkönnyebbülés, megnyugszik és elmélyül a légzés.

A légszomj és a kondícióvesztés kombinációjából kialakuló állapotromlást is meg kell akadályozni. Ez állóképességet javító edzéssel történhet. Ajánlatos az edzések előtt az orvosi ellenőrzés, és célzott edzésterv alapján kell végezni a testmozgást. A siker érdekében fontos a folyamatos edzés. 

Az edzés elsősorban állóképességet fejlesztő és indokoltság esetén izomépítő gyakorlatokból áll. Ehhez nem feltétlenül kell edzőterembe járni. Az ütemes gyaloglás (pl. nordic walking) erre kiválóan alkalmas, a súlyos légszomjban szenvedőknek pedig egy régi kínai módszer segíthet. Naponta 10 percig gyalogoljanak az óra járásával ellentétes irányban egy fa körül. A lakásban a fát egy asztal helyettesítheti. Sok betegnek ez a 10 perc is hosszú – aki jól bírja, vagy már javult az állapota, fél órára vagy hosszabb időre is kiterjesztheti.

Aki edzi a testét, annak a lelke is erősödik

Rendszeres tréninggel a nehézlégzést kiváltó terhelési küszöb minden esetben megemelhető. A testedzés a kialakult depresszió leküzdésében is segít, erősíti a páciens önbizalmát, mivel saját határait lassan, fokozatosan tágítani képes.

A fel nem ismert vagy kezeletlen COPD jelentős mértékben rontja a beteg közérzetét, általános egészségi állapotát, és akár életveszélyessé válhat. Ha a diagnózist felállították, fontos, hogy az érintett folyamatosan orvosi ellenőrzés alatt álljon, hogy a betegség kísérő tüneteit, amilyen a vérszegénység és az alultápláltság, korán felismerjék és kezeljék. A dohányzás azonnali beszüntetésével, a modern inhalációs terápiával, a légzésterápiával a páciensek életminősége jelentős mértékben javítható.