Pszichológiai oltás allergia ellen

A szénanátha allergia egészen egyszerűen indul. Egy tavaszon hirtelen megnáthásodunk, folyik az orrunk, melléküregeink elzáródnak, orrunk bedugul. Az embernek fáj a feje, talán még enyhe hőemelkedés is jelentkezhet, ugyanakkor levertnek érzi magát. Az első alkalommal talán még nem gyanakszunk, de ha az influenzára emlékeztető tünetek a nyírfavirágzás idején jelentkeznek, lehetséges, hogy immunrendszerünk az influenzát és a levegőben szálló virágport valamilyen módon összekapcsolja, és a következő évben, amikor a nyírfa pollenjével ismét találkozik, azonnal megkondítja a vészharangokat: Vigyázat, nyírfapollen!

Mivel testünk képes a tanulásra, emlékszik a nátha és a virágpor egyidejű meglétére, és ezúttal is képes produkálni a nátha tüneteit, kialakul egy ún. kondicionált reflex. Röviddel később az érzékelés kifinomul, és testünk más virágok pollenjére is hasonló módon reagálhat. Sok embernél egy-egy virág fényképfelvétele is kiválthatja az allergiás tüneteket. Mindez a híressé vált pavlovi reflexek elvén működik.

Allergia esetén az öngyógyítás a kulcs?

Dr. Witt szerint valami hasonló történik az allergiák kialakulásánál is. Ám ez nem nehezíti meg a gyógyulás folyamatát, éppen ellenkezőleg. Ha ismerjük az inger és az arra adott reakció sémáját, akkor kiolthatjuk a kóros reflexet. Dr. Witt könyvében szokatlan módszert vázol fel, amelynek segítségével megszabadulhatunk az asztmától, a neurodermitisztől és más allergiás megbetegedésektől. A „pszichológiai oltás” a viselkedésterápia, a hipnózis és a neurolingvisztikai programozás (NLP) módszereire alapoz.

Fontos, hogy az érintett ne csak az eddig alkalmazott terápiákban bízzon, hanem legyen bátorsága sorsát saját kezébe vennie. A gyógyszeres terápiák ugyanis nem ígérhetnek tartós gyógyulást, mindössze a tünetek enyhülését.

A betegségtől való megszabadulás elhatározása

Ha egy cukrászdában azt mondjuk a pincérnek: „Csokoládéfagylaltot nem kérek”, az zavart okoz. Ha nem mondjuk meg világosan, hogy mit szeretnénk, akkor lehet, hogy kapucsínót hoz nekünk, pedig nem is erre vágytunk. Éppen ezért nem elegendő és nem megfelelő módszer, ha azt határozzuk el, hogy többé nem akarunk allergiások lenni. A betegségtől való megszabadulást tehát helyettesítenie kell az „egészséges akarok lenni” elhatározásnak.

Minden betegség mögött pozitív szándék húzódik meg, még akkor is, ha a betegség krízishelyzet. Lehetőséget ad arra, hogy testünk regenerálódjon. Minden krízishelyzet fejlődésre ösztönöz bennünket, méghozzá olyan irányba, amelyet eddigi életünkben nem valósítottunk meg, vagy elhanyagoltunk.

Tudatalattink ugyanis csak pozitív (=nem tagadó) kijelentéseket képes értelmezni. Ha azt határozzuk el, hogy tavasszal és nyáron szabadon és könnyedén tudunk lélegezni, azt tudatunk helyesen képes értelmezni, így könnyebb lesz a gyógyuláshoz vezető út. Mindehhez dr. Witt néhány kapaszkodót ad. A következő kérdéseket teszi fel:

• Hogyan veszi észre, hogy jól érzi magát?
• Hogyan érzi magát, ha testileg fitt? Próbálja meg érzéseit papírra vetni.
• Mire gondol ilyenkor?
• Milyen ízeket, illatokat érez, mit hall ilyenkor?

A kérdések lényege, hogy a páciens kellemes érzéseinek segítségével pontosan tudja definiálni az általa kitűzött célt, így könnyebb lesz viselkedését helyes irányba terelni.

Az allergia egyes esetekben hasznos is lehet

A tudósok véleménye szerint a betegség „választása” révén bizonyos, elviselhetetlen élethelyzetekben testünk így képes egy kis törődést, odafigyelést kicsikarni magának. E helyzetek tudatosítására dr. Witt szintén feltesz néhány kérdést:

• Allergiája révén képes-e elérni, vagy megkapni valamit, ami másképp elérhetetlen, megvalósíthatatlan volna?
• Könnyebbé teszi-e az életét bizonyos téren az allergia?
• Mennyire boldog, mennyire tud örülni?
• Vannak-e olyan dolgok az életében, amelyeken szeretne változtatni?

Csoportterápia allergiásoknak

Egyéni terápiás foglalkozásokra akkor van szükség, ha a változásoktól való félelem túl erős. Egyébiránt előnyösebb a csoportterápia, amelyet dr. Witt külön az allergiások kezelésére fejlesztett ki. Németországban több helyen is oktatják a módszert, amely nem csak asztma és különféle allergiák, de idült hátfájdalmak és rákbetegek kiegészítő kezelésében is jól bevált.

A csoportterápia 8 ülésből áll, amelyek mindegyike három órát vesz igénybe. A tréningeken a páciensek különféle, az önismeretet fejlesztő és a változást elősegítő mentális technikákat tanulnak és gyakorolnak be. Minden ülés témájához egy-egy, lazító és vizualizációs technikákat tartalmazó CD-t is készítettek. A páciensek az egyes összejövetelek közötti szünetben naponta legalább egyszer meghallgatják e CD-ket. A lemezeken rögzített szuggesztiók a beteg minden érzékszervére hatnak, ugyanakkor megerősítik benne a változás igényét. Egyéb „házi feladatokkal” segítik az elmélyülést és a pozitív célok megfogalmazását, valamint megerősítik az egészséges élet vízióját.

A „pszichés oltás” módszerének hatékonyságát tudományos módszerekkel is igazolták. A kísérletben részt vevő 73, szénanáthában szenvedő személyt négy csoportba osztották. A kontrollcsoport tagjait megkérték, hogy életmódjukon semmit se változtassanak.

A másik csoport tagjai relaxációs zenét hallgattak és gyógyító meditációs gyakorlatokat végeztek. A másik két csoportot dr. Witt módszerével kezelték, de az egyik csoportban alkalmazták a mentális kondicionálást is.

A két kontrollcsoport tagjainál semmilyen javulás nem volt tapasztalható, ugyanakkor a két pszichológiai tréningen részt vevő csoport tagjainál jelentős javulás állt be, annak ellenére, hogy a kísérlet végzésével egy időben a levegő pollenkoncentrációja jóval magasabb volt, mint az előző évben.

Dr. Klaus Witt

1958-ban született, nős, két leány édesapja, pszichológiából diplomázott, NLP-terapeuta, pszichoterapeuta és az allergiaellenes pszichológiai program atyja. Saját szemével látta és tapasztalta az allergia minden kínját, hiszen egyik gyermeke neurodermitiszben szenvedett. Se a gyógyszerek, sem a kenőcsök, sem pedig a diéta nem használt. Hozzátartozóról lévén szó, dr. Witt „szakmai vakságban” szenvedett, egy kollégája világított rá, hogy talán a családi helyzeten kellene változtatni.

A kislány kiválóan megtanulta, hogyan kell a feszült helyzetekben, veszekedések esetén szülei közé állnia, úgy, hogy produkálni kezdte a tüneteket. Betegsége üzenet volt: nem kapok elég törődést, odafigyelést.

Kollégája figyelmeztetésére dr. Witt megértette az üzenetet. Feleségével együtt partnerterápiás kezeléseken vett részt, amelynek hatására enyhült az otthoni légkör. Ezenkívül olyan otthoni légkört alakítottak ki, amelyben minden családtag egyéni értéke is nagy hangsúlyt kapott. A kislány ezentúl maga határozta el, hogy akarja-e, hogy bekrémezzék a bőrét, vagy sem. Nem tiltották el a gyerektől az édességeket.

Érdekes módon a kislány, miután nem tiltottak meg neki semmit, inkább a főtt ételeket választotta az édességek helyett, és allergiás reakciói egyre enyhültek. A szülők minden este játszottak vele, ami nem csak neki, de az egész családnak jót tett. A neurodermitiszt gyakorlatilag mára teljesen elfelejtették, ma már csak hébe-hóba jelentkezik, igen enyhe formában.

Fotó: Adobe Stock