Vérnyomáscsökkentés gyógyszerek nélkül
A European Society of Hypertension (ESH) és a European Society of Cardiology (ESC) 2018-ban publikált irányelvei áttekinthetőbbé és egyszerűbben értelmezhetővé tették a magas vérnyomás kezelésének protokollját. Ennek értelmében magas vérnyomásról beszélünk, ha a szisztolés (felső) érték eléri vagy meghaladja a 140 Hgmm (higanymilliméter), a diasztolés (alsó) érték pedig eléri vagy meghaladja a 90 Hgmm értéket. Enyhén emelkedett, 130–139/85–89 Hgmm értékek esetében ajánlott változtatni az egyén életmódján, mielőtt sor kerülne a gyógyszeres kezelésre.
Az egyik legfontosabb teendő a konyhasófogyasztás korlátozása, kb. a korábbi napi mennyiség felére – tehát kb. 9–12 grammról napi 5-6 grammra. Már ez önmagában képes a vérnyomás értékét 4-5 Hgmm értékkel csökkenteni. Emellett fontos a testsúly csökkentése, valamint a rendszeres fizikai aktivitás (sport), továbbá az alkoholfogyasztás csökkentése is. Rendkívül fontos szerepet játszik az egészséges, sok zöldséget és gyümölcsöt, zsírszegény tejterméket tartalmazó étrend is. A dohányzásról is erősen ajánlott leszokni. Az összes kutatás eredménye szerint e változások nem csak a vérnyomásra, de általában az egész keringésszervrendszerre kedvező hatással vannak.
A testsúly 5 kg-os csökkentése 4 Hgmm értékkel, az aerobedzés 7 Hgmm értékkel csökkenti a szisztolés (felső) értéket.
A kutatók az utóbbi időben intenzíven vizsgálták egyes élelmiszerek, illetve fűszer- és gyógynövények vérnyomásra gyakorolt hatását.
A legújabb vérnyomáscsökkentő stratégia bizonyos ioncsatornák blokkolására irányul – akár természetes hatóanyagokkal.
Az ioncsatornák elektromos töltésű részecskéknek szolgálnak kapuként, hogy rajtuk keresztül át tudjanak hatolni a sejtmembránokon, akár a sejten belül vagy a sejtfalon keresztül a sejtből ki- vagy a sejtbe befelé. Az emberben ezek a TRP-csatornák (TRP = transient receptor potential channels) fontos szerepet játszanak pl. az ízérzékelésben, a szaglásban, a hő, valamint a fájdalom érzékelésében.
Jelen vannak a véredények falában lévő simaizmokban, de az anyaméh és az emésztőcsatorna simaizmaiban is, és jelentős szerepet játszanak ezen izmok összehúzódásában. A TRP-csatornák a sejtek kalcium-anyagcseréjét szabályozzák, ezen keresztül késztetik összehúzódásra az izmokat, pl. a szívizmokat és az erek falában lévő simaizmokat. Emellett a véredényekre ható hormonok elválasztását befolyásoló idegi hírvivő anyagok (neurotranszmitterek) felszabadítását és a sejtek ásványianyag-háztartását is ezek a csatornák irányítják. Az új generációjú vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, illetve egyes természetes hatóanyagok e csatornák működését képesek befolyásolni.
Értágítás kapszaicinnal
Kína egyes régióiban az ételeket hagyományosan csípősre készítik, általában csilipaprikával. Az ottani lakosságnak mindössze 10-14%-a szenved magas vérnyomásban, míg a nem csípős konyhájú vidékek lakosságánál ez az arány kb. 20%. A kínai kutatók szerint összefüggés van a populáció vérnyomása és a rendszeresen fogyasztott erős paprika kapszaicintartalma között.
Utánajártak a dolognak, és krónikus magas vérnyomásban szenvedő laboratóriumi patkányokat kezdtek el kapszaicinban gazdag takarmánnyal etetni. A hatás nem maradt el, az állatok vérnyomása csökkent. A biokémiai kutatások szerint a kapszaicin javítja a vérben az értágító hatású nitrogén-oxid (NO) hasznosulását, ennek révén képes csökkenteni a vérnyomást. Ez az összefüggés racionális magyarázattal szolgál arra, hogy a népgyógyászatban miért alkalmazzák évszázadok óta eredményesen a kapszaicint érelmeszesedés, szélütés, szívbetegségek, libidózavarok és potenciazavarok kezelésében.
A fokhagyma is a TRP-csatornákra hat
A fokhagyma vérnyomáscsökkentő hatóanyaga az alliin (kb. 1%), illetve annak bomlásterméke, az allicin. Kénhidrogén- (H2S) tartalma révén értágító, illetve bizonyos TRP-csatornák révén vérnyomáscsökkentő hatású. Enyhe vérnyomáscsökkentéshez naponta 600–1200 mg fokhagymaport kell rendszeresen fogyasztani.
Ez a dózis azonban jelentős fokhagymaszaggal jár, aminek hatására legtöbben csökkentik a napi dózist, ekkor azonban a vérnyomáscsökkentő hatás is elvész. 25 kutatás eredményeinek összehasonlítása alapján kijelenthető, hogy a megfelelő dózisban alkalmazott fokhagyma 4,6 Hgmm értékkel csökkentette a szisztolés vérnyomást egészséges, tehát normális vérnyomású személyekben. A magas vérnyomásban szenvedőkben a szisztolés vérnyomás 8,4 Hgmm-rel, a diasztolés érték pedig 7,3 Hgmm-rel csökkent. A kísérletben a napi dózis 600–900 mg fokhagymapor volt, ami kb. 3,6-5,4 mg allicinnak felel meg.
Természetes ACE-gátlók: keserűdinnye és gránátalma
Napjainkban az úgynevezett ACE-gátlók a leggyakrabban felírt vérnyomáscsökkentők. A növényvilágban is viszonylag sokféle ACE-gátló hatóanyagot fedeztek fel. Idetartozik pl. a keserűdinnye (Momordica charantia) és a gránátalma. A gránátalmafa (Punica granatum) Ázsia délnyugati részében, Északnyugat-Indiában és Kis-Ázsiában őshonos növény, de ma minden melegebb klímazónában termesztik. A gránátalma leve rendkívül gazdag antociánokban, aszkorbinsavban, ellagsavban, galluszsavakban, kávésavban, katekinben, kvercetinben, rutinban, ásványi anyagokban és aminosavakban.
Ennek megfelelően rendkívül széles farmakológiai hatásspektruma is. Erős antioxidáns, rákellenes, gyulladásgátló és mikrobaellenes hatású, sőt, még potenciazavar és női meddőség eseteiben is hatásos. A kutatók leginkább vérnyomáscsökkentő hatásaira lettek figyelmesek, ugyanis a gránátalma gátolja az angiotenzin-konvertáló enzim aktivitását, így az angiotenzin I nem tud érszűkítő hatású angiotenzin II-vé átalakulni.
Egy kis létszámon elvégzett klinikai kísérletben magas vérnyomásban szenvedő páciensek két héten át naponta 50 ml gránátalmalevet ittak, ami 1,5 mmol összpolifenolnak felel meg. A kísérletvezetők a páciensek vérnyomását és angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) szintjét mérték. Megállapították, hogy a gránátalmalé fogyasztása következtében 36 százalékkal csökkent az ACE enzim aktivitása, és 5%-kal a szisztolés vérnyomás értéke.
A nagyobb létszámon végzett kísérletben pedig megállapították, hogy a gránátalmalé fogyasztásával csökkenthető a szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás kockázata. Egy kifejezetten igényesen kivitelezett, jó minőségű párhuzamos kísérletben 51 kísérleti személynek (életkoruk: 30 és 50 között) naponta 330 ml gránátalmalevet adtak négy héten át.
Szisztolés és diasztolés vérnyomásuk szignifikánsan (kb. 3,14/2,33 Hgmm-el) csökkent. A keserűdinnye kivonatának vérnyomáscsökkentő hatása a növény fenoljainak tulajdonítható. Emellett csökkenti a test elraktározott zsírjainak mennyiségét is, azaz fogyasztó hatású. Ez azért fontos, mert a zsírszövetek angiotenzinogént (az angiotenzin előanyaga) termelnek. Mivel az angiotenzin hatására fokozódik a lokális inzulinrezisztencia, ugyanakkor szűkülnek az erek, logikus, hogy a testzsírok mennyiségének csökkentésével csökkenthető a vérnyomás is.
Csípős termés: a csilipaprika
A paprikafélék termését zöldségként, illetve fűszernövényként fogyasztjuk. Mérettől, zamattól, színtől és csípősségtől függően több fajta különleges nevet kapott: csili, spanyol bors, pepperoni, peperoncini stb. Európában a legelterjedtebb paprikacsalád, amelynek a csili és a pepperoni is tagja, a Capsicum annuum. Az e családba tartozó egyes fajták kapszaicintartalma eltérő. Ez az anyag adja a paprika csípősségét.
A csípősséget úgynevezett Scoville-egységekben (SHU angol: Scoville heat units) mérik. A Wilbur L. Scoville által kidolgozott skála 0 SHU-tól (egyáltalán nem csípős) 16 millió SHU (tiszta, kristályos kapszaicin) értékig terjed. A Scoville egy anyag csípősségét annak semlegesítése alapján határozza meg. A Scovill-értékhez a csípősség megszüntetéséhez szükséges vízmennyiséget veszik alapul.
Ha például egyetlen csepp csípős anyag semlegesítéséhez 234 000 csepp víz szükséges, akkor az adott anyag SHU értéke 234 000. A nagyon szélsőségesen csípős fokozat 100 000 SHU értéktől kezdődik. A Habanero paprikából rendkívül csípős kivonat készíthető (100 000–350 000 SHU). A világ legcsípősebb csiliszósza, a Naga Jokokias átlagos értéke 850 000–1 050 000 SHU.
Fotó: Adobe Stock
