Visszértágulat kezelése a természet erejével

A túlsúly, az ülő- vagy állómunka, az egészségtelen lábbelik és a hőség mellett a vénás betegségek az esetek 80%-ában öröklött kötőszöveti gyengeség talaján alakulnak ki. Mindez azt jelenti, hogy a vénákat körülvevő kötőszövetek nem kellően feszesek, szilárdak, így nem biztosítanak kellő támasztékot a visszereknek. Előfordul az is, hogy egyeseknél a kelleténél kevesebb, visszaáramlást gátló vénabillentyű van jelen a visszerek belsejében.

Ezek hiányában a vénás visszaáramlás nem lehet tökéletes. A kitágult visszerekben pang, áll vagy a kelleténél lassabban áramlik a vér, aminek hatására a vénafalra egyre nagyobb nyomás nehezedik. A véna kitágul, ami egy idő után már szabad szemmel is jó látszik. Amikor a visszértágulat a bőr alatt megjelenik, a mélyebben futó vénák már károsodtak. A betegség ugyanis észrevétlenül, a legvékonyabb kis hajszálérvénákban veszi kezdetét.

Duzzanat, nehézségérzet és lábfeszülés

A romló állapot miatt a visszerekből folyadék és fehérjék (véralbuminok) szivárognak a környező szövetekbe. A fehérjék, ozmotikus hatásuknál fogva, folyamatosan vizet vonzanak magukhoz, így a vénákból állandóan víz szivárog a szövetekbe, aminek hatására a láb egyre inkább megduzzad, orvosi nyelven ödémásodik. Emellett a kitágult vénafalakból parányi hólyagocskák (lizoszómák), majd ezekből ún. lizoszomális enzimek szabadulnak fel, amelyek megtámadják a vénafalak szilárdságát biztosító kötőszövetes rostszerkezetet (kollagén rostok).

Ördögi kör alakult ki. A visszértágulat okozta panaszok nagyon kellemetlenek lehetnek: a láb és a lábfej egyre jobban megduzzad, és főként estére elnehezül és feszül. Ám a visszértágulat egyik legkellemetlenebb velejárója a lábikragörcs, valamint a különféle bőrbizsergések (mintha hangyák szaladgálnának rajta), viszketés és fájdalom. Kezelés híján az ödémás területek bőre elszíneződik. Az elváltozások talaján idővel ekcéma, majd a lábszár kifekélyesedése alakul ki. Lassú, egyre súlyosabbá váló betegségről van tehát szó, amely inkább a nőket érinti gyakrabban, de a férfiakat sem kíméli.

A vadgesztenye aescintartalma „tömíti” a vénafalat

A vadgesztenye kivonatainak hatásosságát számos klinikai kutatás egyértelműen igazolta. A vadgesztenye fő hatóanyaga az aescin, amely megakadályozza a fehérjék és a folyadék átszivárgását a vénafalon, tehát „tömíti” a visszerek falát.

Ennek köszönhetően csökken vagy megáll a folyadék kiszivárgása a környező szövetekbe. A visszértágulatban szenvedőknek naponta 100 mg aescint tartalmazó kivonatot javasolt szedni. A hatásmechanizmus lényege, hogy az aescin a lizoszómák falában lévő koleszterinhez kötődik, aminek hatására a lizoszómák nem képesek a vénafalakat támadó enzimeket termelni, illetve a véráramba üríteni. A vadgesztenye további fontos hatóanyagai olyan flavonoidok, amelyek fokozzák az aescin hatását, de önmagukban véve is erősítik az érfalakat, ugyanakkor gyulladásgátló hatásúak.

Visszereink erősítése szőlőlevéllel, szúrós csodabogyóval és hajdinával

A vadgesztenye mellett jótékony hatású a vörös szőlőlevél is. Hatóanyagai flavonoidok, amelyek csökkentik az ödémásodást. A szúrós csodabogyóban található ruszkogenin vegyületek csökkentik a vérben a lizoszomális enzimek szintjét, ezzel gátolják a vénafalak kötőszöveteinek további károsodását. A hajdinában található rutin szintén vénafalakat szigetelő, a vénás keringést javító hatású.

A növényi összetételű gyógyszerek általában jól tolerálhatók, ennek ellenére szedésük előtt mindig el kell olvasni a mellékelt tájékoztatót. Kellő tapasztalat híján a vadgesztenye-kivonatokat terhesség és szoptatás alatt nem szabad szedni. A vadgesztenye ritkán jelentkező, de lehetséges mellékhatásai között szerepel viszketés, émelygés, gyomor-bél rendszeri panaszok, szédülés, fejfájás és allergiás reakciók.

A készítményt mindig étkezés közben kell beszedni. A hatás csak napokkal a gyógyszer szedésének megkezdése után jelentkezik. A gyógyszeres visszérkezelés mindig hosszadalmas, egy alapkúra időtartama minimum három hónap. Noha a fogyasztók körében népszerűek a vadgesztenyés bedörzsölők, gélek stb., ezek hatása nem bizonyított. Egyes szerzők szerint a gélek víztartalma kellemesen hűsíti a bőrt, de ez kevés a javuláshoz.

A kompressziós terápia hatásos, de nem népszerű

Az orvosok többsége a kompressziós terápiát tekinti a visszértágulat legfontosabb gyógymódjának. A kompreszsziós harisnyák többféle erősségben kaphatók, az orvos a beteg állapotának megfelelő erősségű harisnyát ajánlja, amely pontosan meghatározott nyomást gyakorol a végtagra. A harisnya nyomása bokánál a legerősebb, felfelé pedig egyre inkább enyhül. A harisnya kívülről nyomja a kitágult vénákat, aminek hatására javul a vénák belsejében lévő billentyűk funkciója. Ennek köszönhetően megszűnik a vér pangása, a vénás vér ismét ütemesen halad a szív irányába.
Kompressziós harisnya többféle kivitelben kapható, vannak csak a lábszárra, vagy csak combra korlátozott méretek, illetve teljes harisnyanadrágok. Az orvos feladata meghatározni, ki, milyen hosszú és milyen erősségű harisnyát viseljen.

Noha a kompressziós harisnya hatásossága bizonyított, a legtöbb érintett nem kedveli, mert kellemetlen viseletnek tartja. A páciensek több mint fele rövid időn belül felhagy a harisnya viseletével. A harisnya különösen a meleg évszakban kellemetlen, pedig épp ekkor volna rá a legnagyobb szükség, hiszen a melegben kitágulnak a vénák. A helyzetet súlyosbítja, hogy az idősebb korosztálynak problémát jelent a harisnyák felhúzása. A kompressziós terápiának is vannak ellenjavallatai: perifériás artériás elzáródás és dekompenzált szívelégtelenség.

Kombinációs terápia gyógynövényekkel és kompresszióval

A vénaszakértők a kompressziós terápia és a gyógynövényekkel végzett kezelés kombinációját javasolják. A növényi gyógyszer a visszértágulat okozta specifikus panaszokat, a láb elnehezülését, a bőrpanaszokat és a feszülést enyhíti, amihez hozzájárul a kompressziós terápia jótékony hatása. Hosszabb repülőutak mindig lábtrombózis veszélyével járnak. Ennek megelőzése érdekében célszerű az említett növényi orvosságok valamelyikét az utazás előtti napokban elkezdeni, illetve a repülés ideje alatt kompressziós harisnyát viselni.

Néhány tanács az erősebb vénákért

• Testmozgás: Megfelelő mozgásforma a gyaloglás, a futás, kocogás, kerékpározás és a sífutás. Kerülendő minden, a lábat erősen megterhelő mozgásforma, pl. a tenisz.

• A lábak felpolcolása.

• Fontos észben tartani: Az állás és az ülés rossz, míg a gyaloglás és a fekvés jó hatású.

• A lábszárak izompumpa-tevékenységének aktiválása: Ülés közben billegessük lábfejünket, mintha egy régi varrógépet hajtanánk.

• Fizikoterápiás eljárások: Váltott hőmérsékletű zuhanyozás, lábtorna, hideg vízben járás. Kerülendő minden forró kezelés, a meleg ülőfürdő, szaunázás csak mértékkel (rövid ideig tartson, és nem a legforróbb kamrában), utána a lábakat le kell hűteni.

• A súlyfelesleg csökkentése, és sok folyadék ivása.

• Nikotinfogyasztás (dohányzás) megszüntetése.