Méregtelenítés a fogászatban 2.

fridrik.bela

Senior WordPress developer

Az integrálorvoslás - integral medical, medication - az orvoslás legújabb, legmodernebb irányzatát jelenti. Az integrál kifejezést a hasonló nevű filozófiai és pszichológiai irányzatoktól származtatja. Alapelve szerint az orvoslás célja, hogy mindazon ismereteket befogadja és alkalmazza, melyek a betegek gyógyulását, az egészség megőrzését és a betegségek megelőzését elősegítik. E cél érdekében nem tesz különbséget a keleti és a nyugati, hagyományos és természetgyógyászati módszerek között. Meggyőződése, hogy az emberiség egységes genetikai állományú, és nincsenek fajtánként alkalmazható gyógyászati eljárások. Támogatja az Egészségügyi Világszervezet állásfoglalását, mely szerint: "A XXI. század az integratív orvoslás évszázada lesz, mert az orvoslás egységes egészet alkot, akár konvencionális, akár nem konvencionális szempontból segíti a beteg gyógyulását" (WHO 1996/2003).

A korábbiakban áttekintettük az általánosan és a fogászatban is alkalmazható méregtelenítési módszereket és a szervezet „nehézfém-mentesítését”. Ez utóbbi kapcsán elsősorban az amalgámtömésekből származó higany, valamint a levegőszennyezésből származó ólom, kadmium ún. „kivezetéséről”, a szervezetből való eltávolításáról beszéltünk. Ez a méregtelenítési folyamat viszonylag hosszú, 3-7 hónap. Ez alatt az idő alatt nemcsak a gyógyszerek, a táplálékkiegészítők rendszeres szedése, hanem a táplálkozás átalakítása is fontos. Ennek általános szempontjait már említettük, de a terápiás táplálkozásról vagy „a gyógyító evésről” még nem esett szó. Most ezeket tekintjük át, a távol-keleti táplálkozástan ajánlatait a méregtelenítésre, valamint egy rendkívül fontos nyomelem, a szelén különleges szerepét.

A szájüreg speciális „szervdiétája”

Mivel a keleti belgyógyászat szerint a gyomor/ lép/hasnyálmirigy funkciós körhöz tartozik a szájüreg, ennek a szervrendszernek a diétája nemcsak a méregtelenítést és a nehézfém- kivezetést segíti, hanem jótékony hatással van az emésztőrendszerre és a tápcsatorna első szakaszát képviselő szájüregre is. A szervdiéta segítségével szabályozhatjuk a bélrendszer savbázis egyensúlyát, a bélnyálkahártya bakteriális és gombás összetételét (gondoljunk a szinte népbetegségnek vagy civilizációs betegségnek tekinthető candidatúlszaporulat, az ún. candidiázis problémájára). Elősegíthetjük a bélnyálkahártya regenerációját, megszüntethetjük a hasmenéses/szorulásos tüneteket, a krónikus haspuffadást, és mintegy „mellékhatásként” hathatunk a szájüregben lezajló folyamatokra is. Ilyenek például a szájüregi gyulladások, a krónikus ínyvérzés, az ínysorvadás, a fogmedri csontfelszívódás, a foglazulás.

Távol-keleti táplálkozástan

Ma már a nyugati orvoslás is elismeri – amit az ókori görögök is hangoztattak -, hogy az elfogyasztott élelem jellegétől függ a bélrendszer egészsége és harmonikus működése. Egyes felmérések szerint a betegségek 80-90%-a (!) megelőzhető lenne az egészséges táplálkozással. A keleti táplálkozástan – be kell látnunk, hogy évszázadokkal – megelőzte a nyugat orvoslás táplálkozástudományát, és úgy tűnik, még manapság is előnyben van. Tapasztalatokon és megfigyeléseken alapuló megállapításait egyre-másra igazolják a legújabb vizsgálatok. Nézzük, mit mondanak a keletiek az étkezésről. Fontos az étkezések rendszeres időpontjának betartása. Nem szabad rendszertelenül enni, és akkor se, ha nem vagyunk éhesek. Fő szabályok:

• rendszeresen étkezzünk,

• egy alkalommal ne együnk túl sokat, tegyük össze a két öklünket: ez a felső határ,

• a táplálékot alaposan rágjuk meg – az ún. „lassú rágás tana”,

• a főétkezéseket mindig valamilyen meleg folyadék vezesse be – leves, tea,

• kerüljük a késő esti vagy éjjeli evést,

• a túl kevés és a túl sok táplálék is gyengíti az emésztőrendszer energiáját,

• az étkezéshez üljünk le, és ne olvassunk közben,

• idegesség, aggódás, düh közben enni puffadáshoz, émelygéshez, gyomorfájdalomhoz vezet,

• először a húsféléket együk meg, majd a szénhidrátok következzenek,

• kerüljük a cukrot, az élesztőt, a tömény szeszes italokat,

• a főétkezések után sétáljunk egyet – az ún. „ezer lépés tana”.

Gyomorerősítő élelmiszerek

A gyomor működése az egész bélrendszer szempontjából kulcsfontosságú, nemcsak azért, mert központi elhelyezkedésű, hanem a keleti belgyógyászati funkciójából eredően is; működésbeli párjával, a lép/hasnyálmirigy szervekkel, vagy inkább funkciókkal együtt, az egész emésztés szabályozásában, a táplálék lebontásában és a béltartalom mozgatásának irányításában vesz részt.

Mik azok az élelmiszerek, melyek a gyomrot és ezen keresztül az egész emésztést „erősítik”:

köles, édesburgonya, tök, csicseriborsó, uborka, burgonya, rizs, spenót, alma, sárgabarack, cseresznye, datolya, szőlő, őszibarack, körte, málna, szamóca, dió, bárányhús, sertéshús, marhahús, medvecukor, borsmentatea, gyömbértea, édesköménytea.

(A táplálékok listája természetesen sokkal bővebb, itt csak a mi éghajlati övünkben elérhetőeket szerepeltetjük.)

Gyomorerősítő illóolajok

Az illóolajok a keleti gyógyászatban fontos szerepet töltenek be. Ital-, ételadalékként, belélegzésre, bedörzsölésre is ajánlják azokat: kömény, koriander, édeskömény, gyömbér, borsmenta.

Krónikus hasmenés-gyomorfájdalom: friss gyömbér, fekete és fehér bors, fokhagyma, gesztenye, pisztácia, datolya, csillagánizs, sárga mustár, édeskömény, szerecsendió, fahéj.

Gyomorfekély: fűszerezett ételek, fekete bors, csili, alkohol kerülése, sok káposzta, káposztalé, édes kömény, burgonyalé fogyasztása.

A lép-hasnyálmirigy erősítése

Mielőtt az orvostudományban kissé jártasak felkapnák a fejüket, előlegezzük meg a bizalmat a kissé régebbi eredetű kínai orvostudománynak. Valóban szokatlan a lép mint szerv szerepeltetése az emésztőrendszernél, de a nyugati orvoslás jelenleg is csak tapogatódzik a lép mibenlétét illetően. Egyszerűbb lesz a megértés, ha a lép funkciójába belevesszük a hasnyálmirigyet és annak funkcióit is.

A lép/gyomor funkciós kör a kínai öt elem tan szerint a föld elemhez tartozik. Ennek az elemnek az íze az édes. Ha valaki nagyon vágyódik az édesség után, vagy ellenkezőleg, viszolyog tőle, mindkettő a lép (hasnyálmirigy) gyengeségét jelzi. A lép/hasnyálmirigy energiáját három tényező csökkenti:

• a hideg ételek, italok (jeges, jégkockás italok, fagylaltok kerülendők),

• a túl sok nyers étel („a lép a szárazságot kedveli, a túl sok hidegtől és nyerstől elvizenyősödik”),

• az ételeket enyhén pároljuk,

• a túl sok édesség kerülendő.

Erősítő élelmiszerek

Köles, édesburgonya, árpa, rizs, hajdina, sárga-, őszibarack, citrom, datolya, dió, szőlő, körte, szilva, málna, füge, licsi, marhahús, csirke-, sertéshús, gomba, makréla, szardínia, mogyoróhagyma, sárga-, fehérrépa, zeller, kukorica, csicseriborsó, gesztenye, tök, uborka, borsó, spenót, zöldbab, cékla, petrezselyem, vöröshagyma, fokhagyma, kapor, articsóka, torma, mustár, csalán, kömény, fahéj, szerecsendió, gyömbér, ginszeng, bors, tengeri moszat, kék-zöld alga, kagyló, gyömbértea, ginszengtea, zeller- és petrezselyemtea.

Erősítő illóolajok

Keserű narancs, édeskömény, gyömbér, citromfű, mirha, levendula, bergamott, teafa, eukaliptusz, rozmaring.

A lép vérképző és erősítő funkciójára ható ételek

Minden zöld – klorofillban gazdag – étel, petrezselyem, cékla, füge, licsi, sárgabarack, halak, tengeri moszat, kék-zöld alga, csalán.

Hasnyálmirigy-betegségek

Feladat a hasnyálmirigy erősítése és a nyers ételek kerülése;

• meleg, száraz ételek, tilos a nyers zöldség,

• zsírmentes diéta, • feldolgozott, konzervált élelmiszerek kerülése,

• tilos: tej, tejtermék, cukor, mogyoró, búza, élesztő, paradicsom (a paradicsomlé, ketchup is), sör, kávé.

A vércukorszintet csökkentő ételek

Ezek a köles, kelbimbó, hajdina, articsóka, uborka, fokhagyma, zöldbab, vöröshagyma, szójabab, tengeri moszat, algák.

Alapelvként leszögezhető, hogy a gyomor/ lép/hasnyálmirigy erősítő táplálkozás mindenkinek csak hasznos lehet. Hiszen túl erős léppel, hasnyálmiriggyel senki sem rendelkezik. Ráadásul ha a távol-keleti étkezési tanácsokat betartjuk, soha sem fogunk súlyproblémákkal küszködni.

A szelén nyomelem központi szerepe

A szerves kötésben lévő szelén az egyik legfontosabb, a nehézfémeket és a szabad gyököket hatástalanítani képes vegyület. A szabad gyököket a tumorok kialakulásában és az öregedés folyamatában játszott szerepük miatt egyre intenzívebben vizsgálják. A nehézfémek hatástalanításakor a higany által blokkolt fehérjék S-H csoportjaihoz szelén kötődik, visszaállítva az eredeti állapotot. (A nehézfémek a sejtmembrán glutationperoxidáz Se-szintjét csökkentik, a S-H kémiai kötéshez való nagyobb affinitásuk miatt.) Mivel Közép-Európa szelénben is szegény terület (Magyarországon a talaj és a felszíni vizek szelénkoncentrációja a világon az egyik legalacsonyabb), az itt élő populáció a táplálékkal nem jut elegendő szelénhez. Ez nehézfémmérgezéseket és más, szelénhiány következtében kialakuló betegséget okozhat. Nagyon sok betegség, elsősorban a krónikus kórképek, gyógyítható lenne csupán szelénadagolással. Annak ellenére, hogy az Egészségügyi Világszervezet a kilencvenes években közzétette egy nemzetközi vizsgálatsorozat eredményeit és annak alapján megfogalmazott ajánlásait, ezek beépülése az orvosi praxisba, terápiákba még nem történt meg. Az ajánlások szerint a szelén nemcsak a nehézfém-méregtelenítésben elsőrendű fontosságú, hanem az allergia, a vérkeringési betegségek, a rákmegelőzés, mindenfajta toxikus állapot, az elhízás, a sebgyógyulás, a májbetegségek, a reuma és ízületi betegségek kezelésében is. A visszaérkező jelzések szerint az orvosok és a természetgyógyászok (!) elenyésző része ajánlja a fenti betegségekben a szelént, mint nyomelem-terápiát. Nézzük összefoglalva azokat a bizonyított hatásokat, melyeket a szelén a szervezetben kifejt.

A szelén nyomelem hatásai*

• Az öregedési folyamatokat lassítja,

• a sejtkárosodásokat csökkenti,

• a rákos betegségek iránti hajlandóságot csökkenti,

• véd a rákkeltő anyagokkal, környezeti mérgekkel, radioaktív sugarakkal szemben,

• közömbösíti a sejtmérgeket,

• méregtelenít a nehézfémektől (higany, kadmium, ólom),

• csökkenti a „civilizációs betegségek” káros hatásait,

• csökkenti a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kockázatát,

• gátolja a zsírsavak oxidatív szétesését,

• segít elhárítani a szabad gyökök támadását (dohányzás, élelmiszer-ipari konzerváló- és adalékanyagok, gyógyszerlebomlás),

• védi a fehérjéket az oxidációtól,

• fokozza a vitamintranszportot a sejtfalon keresztül,

• csökkenti a helytelen táplálkozás okozta terhelést,

• erősíti és védi a májat,

• reuma és ízületi degeneratív betegségek kezelésében nélkülözhetetlen,

• immunstimuláló hatása van,

• az immunrendszeri antitestképződést támogatja,

• az allergizáló hatást csökkenti.

(* a WHO felkérésére 13 országban lefolytatott vizsgálatok alapján)

A fogorvosok és a szelénhiány

A fogorvosok – a svéd biztosító orvos szakértői csoportja által lefolytatott vizsgálatok alapján (1987) – a különösen veszélyeztetettek kategóriájába tartoznak. Agykérgük és agyalapi mirigyük 7-9-szer magasabb koncentrációban tartalmazza a higanyt, mint az átlaglakosságé. Ez elsősorban annak „köszönhető”, hogy az amalgámkeverőkből felszálló higany és a tömések cseréjekor a páciens szájából sprayhatás formájában kikerülő amalgámreszelék és amalgámgőz folyamatosan telíti a rendelőben szétterülő nehézfémfelhőt, nagyságrendekkel túllépve a megengedhető küszöbértéket. A belélegzés ellen a szájmaszkok is csak 12-25%-os védelmet jelentenek. Célszerű lenne minden fogorvosnak évente kétszer 1-1 hónapos szelénkúrát tartania (200 μg/nap), a munkahelyi ártalom csökkentésére. Ez utóbbi azonban szinte mindenkire vonatkozik.