Ez a tér – A fesztivál képei

Bent már nagy a sürgés-forgás, sorra érkeznek a kiállítók, hogy elfoglalják helyüket az asztaloknál, rendezők szaladgálnak emeletről emeletre, ellenőrizve, hogy minden rendben van-e az előadótermekben, az aulában és az ingyenes állapotfelmérés és tanácsadás helyszínein, hiszen egy óra múlva kezdetét veszi a fesztivál.
 

2013. december elsején került megrendezésre a Természetgyógyász Magazin hagyományos, immár 17. Ezoterikus Karácsonyi Fesztiválja. A fesztivál, mint mindig, ezúttal sem csupán a szellemhez és a lélekhez szólt, de gyógyító erőkkel és tanácsokkal is megajándékozta a látogatókat, a közelgő karácsonyra való készülődéshez – az ünnepi ajándékozásokhoz – pedig az ország legnagyobb és legválasztékosabb ezoterikus vásárának kínálatával biztosított lehetőséget.

Pontban 9 órakor kellemes hangok töltötték be az aulát: Kövi Szabolcs immár hagyományos reggeli koncertje vezette fel a hosszú napot, s vezette az érkező közönséget körbe-körbe, ismerkedve a helyszínnel, az előadókkal, a várható programokkal, s a kiállítók, árusok gazdag választékával.

Minden fesztiválrendező rémálma: a hónapokig szervezett rendezvényen végül egyedül ül a koncerten, feszengve elhelyezkedik a teremben, mert a zenészek, előadók ezúttal kényszerűségből csak neki játszanak, csak neki beszélnek, mert

1. rossz az idő, és a várt közönség inkább otthon marad, miért is mozdulna ki a jó meleg szobából,

2. jó az idő, és a várt közönség éppen hogy kimozdul otthonról, de másfelé veszi az irányt; irány a természet!,

3. mindegy, milyen az idő, mert annyiféle program van még aznap a városban…

Nos, mint említettük, az idő viszonylag szép volt, és sajnos az is igaz, hogy az évek során annyiféle program várja már az érdeklődőket a fővárosban, hogy bizony nehéz választani.

Ám a megnyitóra lassan megtelt az épület. Sőt, nemcsak Budapestről, az agglomerációból és vidékről érkeztek a vendégek, de különbusz hozta azokat a lelkes látogatókat is, akik egy szlovákiai kis faluból érkeztek. Mint egyikőjüktől megtudtuk, már tavaly is részt vettek a fesztiválon, és örömmel jöttek most is. A falu háziorvosa szervezte az utat nekik, aki ottani praxisában alkalmazza a természetgyógyászati eljárásokat is.

A megnyitó után viszont már inkább a közönségnek volt feladva a lecke, s a Szepes Mária-emlékműsorra tartókban talán fel is ötlött a régi Piramis-sláger néhány sora: „Miért is nem lehetek egyszerre két helyen?” Bár az is igaz, akkor még zsúfoltabbak lettek volna a termek…

A 600-as, a legnagyobb előadóterem közönségét például Kovács Gábor, Müller Péter, Paulinyi Tamás és R. Kárpáti Péter, Jeszenszky István, Gabriel Norman és Laár András vonzotta, míg a 300-asban lapunk állandó szerzői, cikkírói, László Ruth, Varga Gábor, dr. Simoncsics Péter és dr. Sági Mária tartottak előadást. Ugyanitt prof. dr. Dávid Tamás, prof. dr. Horváth István, dr. Horkovics-Kováts János előadása nem ért véget a teremben: sokan kértek és kaptak tanácsot „rendelési időn” kívül tőlük az aulában is.

És persze itt volt a „természetgyógyász” Bagi Iván…

Alapszabály a fesztiválon, hogy ha elkezdődik egy előadás, bezárulnak az ajtók, hiszen amellett, hogy nem illik megzavarni az előadót, sok témába nem is érdemes bekapcsolódni a felénél… Bagi Iván feladta a leckét a rendezőknek: az „elkésők” még a vége felé is szerettek volna bejutni – és be is engedték őket. Poénból… Azért Ivánnak volt egy-két jó szava hozzájuk is, de a kihallatszó nevetésből úgy tűnt, ezt senki nem bánja…

A 200-as előadóteremben, a Szepes Mária-emlékműsor alatt viszont a közönség néha alig kapott levegőt. Nem feltétlenül az előadók, főleg Soma Mamagésa mondanivalója miatt, de tény: egy kvantumot sem lehetett volna leejteni. Akárcsak Balogh Béla előadásakor, ahol már annyira nagy volt a tülekedés, hogy az érzelmek nem csupán a hormonrendszeren keresztül fejtették ki hatásukat.

Közben az aulában ráadásul remek minikoncertek varázsolták el a közönséget. Keresztes Barna és Cseke Szabolcs dalaikban a magyar népzene, sámánzene és látomásos költészet hagyományai elevenedtek meg.

Somi Panni és táncosai: Gubányi Gréta, Németh Tamás dél-indiai klasszikus tánca magával ragadta még azokat is, akik egyébként soha nem hallottak a bharatanátjamról, mely élő műfajként nem csak a múlt emlékének ápolására, hanem mai darabok létrehozására is alkalmas.

Csonka Csaba és gyermekcsoportja, Batarita és Alexander Horsch előadása a nagy sikerre való tekintettel szintén nem maradtak el… 

…hogy végül elérkezzen a zárókoncert, a Meszecsinka.

„Az intim, akusztikus hangvételű zenekar különleges muzsikájában mindent áthat egy olyan sűrű és tapintható atmoszféra, amiben a zenei nyelv összetevőin túl az európai összkultúra esszenciája fogalmazódik meg” – volt olvasható a fesztivál beharangozójában, de lássuk be: ennél azért sokkal izgalmasabb és fantasztikusabb volt az egész. Méltó zárása volt a 17. Ezoterikus Karácsonyi Fesztiválnak, fergeteges előadás. Egyszer mindenkinek meg kell hallgatnia őket! Talán jövőre ugyanott?