A nemzetközi rákkutatás legújabb hírei – 2002. május

Hatból öt esetben a műtét elkerülhető, ha mellrákgyanú esetén digitális mammotómiát alkalmaznak. A korai szűréseknél eddig Ausztriában műtéti eljárással kellett egyértelműen tisztázni, hogy a mammográfiával megállapított szövettani elváltozás egy jóindulatú daganat vagy rákos elváltozás, melyet, amilyen gyorsan csak lehet, operálni kell.

Új mellrákvizsgálati módszer: lényegesen kevesebb sebészeti beavatkozás

A digitális mammotómiával kb. 45 perc alatt, helyi érzéstelenítéssel, majdnem fájdalommentesen egy ambuláns vizsgálat keretében lehet megállapítani, hogy jóindulatú elváltozásról vagy rákról van-e szó. Ha kiderül, hogy a leszívott anyag jóindulatú, semmi más vizsgálatra, kezelésre nincs a betegnek szüksége. Ez az új eljárás a 35 évesnél idősebb asszonyoknál megkönnyíti az évi mammográfiás vizsgálatra vezető utat, és megszüntetheti a félelmet az operációtól.

Ha az analízisnél rosszindulatú daganat látható, akkor a sebész pontosan meg tudja határozni a műtét adatai alapján az operáció kiterjedését.

Rákmegelőzés célzott halfogyasztással

Svéd kutatók okozati összefüggést tudtak kimutatni a halfogyasztás és a rák gyakorisága között. Azoknál az asszonyoknál, akik hetente 6-8 uncia (1,8-2,4 kg) zsíros halat (hering, ill. lazac) fogyasztottak, 40%-kal kevesebb méhnyakrákot lehetett megállapítani. Az eredmények alapján látható, hogy a zsíros halak fogyasztása csökkentheti a méhnyakrákos megbetegedések számát. A kutatók gyanítják, hogy az omega-3 olajnak, mely a zsíros húsú halakban található, van rákmegelőző hatása.

A múlt évben a Lancet című orvosi szaklap közölt olyan tanulmányt, ami leírta, hogy azoknak a férfiaknak, akik nagy mennyiségű halat fogyasztanak, ötven százalékkal csökken az esélyük a prosztatarák kialakulására. Tehát a halfogyasztásnak nemcsak méhnyakrák-, hanem prosztatarák-megelőző hatása is van. Ha valaki rendszeresen halat fogyaszt, megelőzheti a szívroham veszélyét is.

Antibébipille és a méhnyakrák

Francia kutatók, dr. S. Franceschi és munkatársai Lyonból olyan asszonyokat vizsgáltak, akik már humán papilloma vírussal fertőzve voltak (Magyarországon is rendkívül elterjedt a HPV – a szerk.). A humán papilloma szeretkezéssel átvihető vírus, a méhnyakrák első számú okozója.

Ez a klinikai vizsgálat az első a világon, amelyik határozottan állítja, hogy a HPV mellett a fogamzásgátlóknak is szerepük lehet ennek a daganattípusnak a kialakulásában. Másrészt a terhességmegelőzés a petefészekrák veszélyét felezi.

A tanulmány foglalkozott a méhnyakrák olyan lehetséges okaival is, mint az összes szeretők száma, az első szeretkezés időpontja, életkor, gyermekek száma. A statisztikai analízis kimutatta, hogy:

1. azoknak az asszonyoknak, akik 5 évnél rövidebb ideig használtak fogamzásgátló tablettát, nincs megnövekedett méhnyakrákrizikójuk;

2. azok az asszonyok, akik 5 és 9 év között szedtek antibébi-tablettát, háromszor gyakrabban vannak méhnyakrákkal veszélyeztetve;

3. azok az asszonyok, akik 10 évnél hosszabban alkalmazták a tablettát, négyszeresen vannak méhnyakrákkal veszélyeztetve;

4. azoknak az asszonyoknak, akiknek 5 vagy több gyerekük van, szintén emelt méhnyakrákrizikójuk van;

5. a méhnyakrák lassan növekszik, ezért korai kimutatása a Pap-kenettel rendkívüli fontosságú, hogy kellő időben kezdjük el a kezelést.

Rákjelző felfedezése

Dr. M. Berrington és munkatársai az amerika Jefferson Medical College-ben felfedeztek egy különleges proteint (guanylyl cyclase), melynek segítségével a nyelőcső és gyomorrák korai stádiumban kimutatható. Dr. Berrington szerint nagyon nagy szükség lenne olyan eljárásra, mellyel legalább e két ráktípus korai diagnosztizálását és sikeres kezelését elősegíthetjük.

A nyelőcső- és gyomorrák túlélési lehetőségei nagyon csekélyek, ezért fontos egy specifikus molekuláris marker megtalálása, mely egy bizonyos daganat növekedésével függ össze.

Melanoma megelőzése

Angliában az utolsó hat évben dramatikusan – férfiaknál 12%-kal, az asszonyoknál 2,1%-kal – emelkedett a melanomások (nagyon agresszív bőrrákosok) száma.

Dr. L. Walkernek, az Egyesült Királyság rákinformációs központja igazgatójának fontos javaslatai ezzel kapcsolatban:

1. aki teheti, kerülje a napot délelőtt 11 és délután 3 óra között;

2. ne égjen le a bőr;

3. akinek feltétlenül a szabadban kell tartózkodnia, az keresse az árnyékot;

4. fokozottan vigyázzunk a gyermekek egészségére.

Fotó: Adobe Stock