Kezdjük a környezetvédelmet a gyökereknél!

A lefontosabb, hogy a talajt élő organizmusként fogjuk fel. Az állatoknál ezt könnyen felismerjük, a növényeknél már nehezebben, a talaj esetében viszont a legritkábban tekintünk így rá. Holott a talaj mint élő organizmus bizonyos módon egyfajta öngyógyító és önszabályozó erővel rendelkezik. Hogy egészséges-e, azt valamennyi érzékszervünkkel fogjuk fel. Az egészséges talajnak jellegzetes illata van, egy kicsit a sárgarépára vagy a krumplira emlékeztet, de mindenképpen nagyon kellemes. A jó talajt felismerjük a rögökről is, amelyek kissé úgy néznek ki, mint a popcorn. Az egészséges talaj az előfeltétele az egészséges levegőnek, víznek, növényeknek, állatoknak és embereknek, azaz további egészséges folyamatokat indít be.

Közös élet a föld alatt

Az egészséges, eleven talajban számtalan élőlény él, amelyek szimbiotikus folyamatok során úgy építik fel a talajt, hogy benne sok üreges rész keletkezik. Ezért az ilyen föld akár 50%-ban is üregekből áll, amelyeket félig levegő, félig víz tölt ki. A talajstruktúrát tehát rendszeresen meg kell újítani, hogy ne tömörödjön össze, és olyan legyen, mint az aszfalt.

Az egészséges talaj sötét színű. Ez a magas humusztartalomnak köszönhető, amely az élő talaj nélkülözhetetlen jellemzője. Régebben a talaj 10‒30%-ban humuszt tartalmazott, ma a szántóföldeknél ez az arány 2%. Az ilyen talaj inkább halott, mint eleven.

Mivel a mezőgazdaság kevés munkaerővel, olcsón és sokat akar termelni, sok ásványi műtrágyát, növényvédő szert és nehézgépeket alkalmaz. Ez sajnos rendkívüli módon károsítja a talaj élőlényeit. A műtrágya nem táplálja a talajt. A növényvédő szereket azért használják, hogy bizonyos mikroorganizmusokat és növényeket elpusztítsanak vagy legyengítsenek. Ezek ráadásul a föld szimbiotikus folyamatait is tönkreteszik. A súlyos mezőgazdasági gépek pedig összetömörítik az alsó talajszintet, a felsőt pedig összezavarják. Emellett a legtöbbször monokultúrákat telepítenek, ami szintén kihat a talaj biodiverzitására. Nem csoda, hogy a földjeink állapota egyre romlik.

Fontos talajfunkciók

A talaj feladatai közül az egyik legfontosabb a talajvíz megtisztítása. Az egészséges talaj eleven, egészséges vizet eredményez, amely nélkülözhetetlen a növények, állatok és emberek életéhez és egészségéhez. A víztisztítás feladatának oroszlánrészét a talajban található mikroorganizmusok végzik el. Ezen kívül ezek a lények teszik elérhetővé és felhasználhatóvá a földben található tápanyagokat. Ilyen tápanyagok a nyomelemek és a másodlagos növényi hatóanyagok, amelyek nélkülözhetetlenek a növények egészségéhez. Ezen kívül gondoskodnak róla, hogy a növényekbe elegendő jótékony tápanyag rejtőzzön, és onnan a tápláléklánc során eljussanak az állatokba is. Ebben nagy szerepet játszik a talaj mikroorganizmusainak sokfélesége, hiszen ezen alapul a Föld fajtáinak sokszínűsége. Nagyon érdekes, hogy a Földön élő fajok kétharmada a talajban él. Ugyanakkor ezeknek az élőlényeknek a becslések szerint mindössze egy százalékát ismerjük.

A talaj további fontos funkciója az árvízvédelem. Erős eső esetén az egészséges talaj óránként akár 100 liter vizet is képes felvenni. Ehhez vízálló talajmorzsákra van szükség. Ismert kifejezés a szivacsfunkció is. Ha például egy nagy eső után a víz elszíneződik és zavarossá válik, az biztos jele annak, hogy a talaj nem egészséges.

A nyugati társadalmak nem tanulják meg már gyerekként, hogy ismerjék és értékeljék a talajt. A természeti népeknél ez egészen másként van, ők még szoros kapcsolatban élnek az anyafölddel. A szülők feladata ezt megtanítani a gyerekeknek, mert az ember csak azt tudja szeretni és védeni, amit ismer.

Krumpli a mezőn

Csodálatos és egyszerű módja a mezők védelmének, ha úgynevezett szénakrumplit telepítenek rá. Ilyenkor március-április során a krumplit sorokban a mezőre rakják, 50 cm-es távolságra egymástól, és lefedik szénával, lekaszált fűvel vagy mulccsal. Ha nem esik rendszeresen, akkor ezt a fedőréteget locsolni kell. Ha benézünk a mulcsréteg alá, és azt látjuk, hogy a talaj kiszáradt, akkor locsoljunk. Ha a vegetációs periódus véget ér, és a krumpli felső növényzete elbarnul, akkor eltávolíthatjuk a fedőréteget, és a krumplit egyszerűen felszedhetjük. Kellemes mellékhatásként elérjük, hogy a mező a krumplinövények munkájának eredményeként szántófölddé vagy ágyássá alakul át, és másfajta növény ültethető bele.

Hogy működik a mulcs?

A mulcsozás azt jelenti, hogy a kerti talajt szerves anyaggal fedjük le. Ez lehet falomb, levágott fű, szalma, széna, feldarabolt faanyag vagy fakéreg. A mulcs védi a talajt a közvetlen napfénytől és a csapadéktól, továbbá jobban megtartja a földben a nedvességet, és távol tartja a nem kívánatos gyomokat.

Tegyünk jó a talajjal!

Mindnyájan tehetünk jól a talajjal, egyszerű módokon is. Például ha összegyűjtjük a szemetet az út mentén. Egyetlen eldobott cigarettacsikk 20 liter talajvizet szennyez be. Ha csak minden tizedik ember összeszedné a szemetet, már az nagy haladást jelentene.

A kertben gondoljuk meg, hogy a természet a sokféleséget, nem az egysíkúságot kedveli. Ez azt jelenti, minél többféle növény él a kertünkben, annál jobb. A legjobbak az adott környéken élő növények. A kerti munkánál fontos, hogy a talajt lehetőleg ne forgassuk meg. Ahogyan a mezőn termelt krumpli példája is bizonyítja, más módon is termékennyé és bevethetővé lehet tenni a talajt. A földet mindig zöldnek kellene borítania. Helytelen az ágyásokat télire üresen hagyni. A föld számára rendkívül fontos a növényzet, mert a gyökereken keresztül jut hozzá a tápanyagokhoz. Aratás után is ügyelni kell rá, hogy a gyökerek a talajban maradjanak, azaz a zöldségnek csak a föld feletti részét szedjük le. Ha betakarítás után nem marad növény a talajban, akkor fedjük be növényi részecskékkel, lombbal, lekaszált fűvel, mulccsal.

A talajtakarás védi a talajt a közvetlen napfénytől, a káros UV-sugárzástól és a kiszáradástól. Ezen kívül védelmet jelent a közvetlen csapadéktól, mert az esőcseppek rendkívüli mértékű kinetikus energiával rendelkeznek – olyan dinamikus energiával, amely a növények vagy a mulcs tompító hatása nélkül szétroncsolná a talaj struktúráját. A talajtakaró ráadásul szerves anyag, amely táplálékul szolgál a földigilisztáknak és egyéb, a földben élő lényeknek.

Gilisztás láda

Mára valósággal divattá lett otthon komposztos ládát tartani, és bennük földigilisztákat. Ez a láda fából készül, és benne a giliszták segítségével a szerves hulladékból illatos, egészséges humuszt állíthatunk elő. A ládán levegőnyílások vannak, alul pedig lefolyó, amin a folyamat során keletkező folyadék kifolyik. Ha ezt szerves folyékony trágyaként 1:10 arányban vízzel összekeverjük, akkor kiválóan alkalmas a kinti és a szobanövények tápanyag-utánpótlására.

A komposzt csodája

A komposztálás folyamata, ahogyan halott szerves maradványokból jó illatú, egészséges föld lesz, valóságos csoda. A folyamat során a legfontosabb a szimbiotikus miliő. Olyan közegről van szó, amelyben jól érzik magukat a mikroorganizmusok és a talajban élő egyéb élőlények. Így úgynevezett kompetens humusz jön létre, amelybe palántákat is jól el lehet ültetni.

Ezen kívül megfelelő folyadékmennyiségről is gondoskodnunk kell, hiszen víz nélkül nincs élet. A legjobb, ha a komposztdomb félárnyékban áll, és nyárra letakarjuk.

Ne feledjük, amit a komposztdombra dobunk, az belejut majd az általunk előállított humuszba, ezért igyekezzünk csak olyasmit beledobni, ami nem tartalmaz például növényvédő szereket. A talaj kiváló tanítómester. Megtanulhatjuk tőle, hogy az egészség minden élőlény esetén a békésen egymás mellett élő alkotóelemek egészségén alapul. Ha csak a legerősebb maradna életben, akkor a földön már rég átvette volna az uralmat egy vírus vagy gomba, és más minden életforma megszűnt volna. Ezt sokan nem tudják, és ez alaptalan szorongásokat okozhat. A talajt meg kell tanulnunk annak látni, ami: az élet alapjának.

Fotó: Adobe Stock