Kerti kalendárium – május havában
Az istennő fiatal menyasszonyként vonult végig a mezőkön, hogy végül a napistennel keljen egybe. Minden faluban virágokkal díszített fenyőt vagy nyírfát, azaz májusfát állítottak, ami az isteni nász és a termékenység jelképe volt. Az ünneplő emberek körültáncolták a fát, erős, mámorító italokat készítettek, zöld ágakkal körüljárták a termőföldeket és jó termésért könyörögtek az istenekhez. A fiatal férfiak azoknak a házaknak az ajtajába, ahol eladósorban lévő lányok laktak, zöld vagy virágzó gallyakat tűztek, a termékenység és a szerelem jelképeként.
A természet és a termékenység eme túlburjánzó áradása most sok munkát ad a serénykedő kertészeknek is.
A gaz hirtelen növekedésnek indul az ágyásokban, sok a gyomlálni- és kapálnivaló. A veteményt ilyenkor locsolni, a palántákat dugványozni kell.
Szerencsére ilyenkor már van mit aratni is: spenót, zsenge saláta, vajretek, metélőhagyma, zöldhagyma, zsázsa, a melegebb fekvésű helyeken esetleg zsenge lóbab és cukorborsó. A magasba szökő csalánt is be lehet gyűjteni és hozzá lehet látni a szárításához. Lassan a rebarbara is szedhető, mint első „gyümölcs” kompóthoz vagy rebarbarás pitéhez. A hónap közepén eljönnek a zord fagyosszentek. Pongrác (május 12.), Szervác (május 13.) és Bonifác (május 14.) nem kedves vendégeink.
Teendők májusban
A lassanként megerősödő káposztaféléket, endíviát, nyári salátaféléket, pórét, mángoldot el lehet dugványozni az ágyásokba, lehetőleg felhős időben. Ha megerősödtek, meghálálják a csalánnal és tehéntrágyával történő permetezést.
A sárgarépa, a cékla, a póré és az édeskömény szabadföldi ültetésével májusban még nem késtünk el. Ilyenkor kerül az ágyásokba a késői zöldség is: karfiol, fehér és vörös káposzta.
A fagyosszentek után vethető a bab, a csemegekukorica, a cukkini, az uborka és a különféle tökfajták is. Ez utóbbi három zöldség magját éjszaka célszerű tejbe áztatni. A kukorica és az uborkafélék zsíros, komposzttal gazdagon trágyázott talajt igényelnek.
Ha elmúlt a fagyveszély, jöhet a paradicsom-, a paprika-, a zeller-, a padlizsánpalánták ültetése. Ha a zellert és a pórét megcsípi a fagy, nem hoz gumót.
A bazsalikomot, majoránnát május végén lehet elvetni.
Az ágyásokat szorgalmasan kell kapálni, a répát egyelni.
Ha a talaj kellőképpen felmelegedett, az ágyásokat fűvel vagy szalmával célszerű lefedni. Ezzel megakadályozhatjuk a föld kiszáradását, és elősegíthetjük a hasznos talajlakók, pl. földigiliszták megtelepedését.
Számíthatunk a burgonyabogár megjelenésére. Ellene a biokertben csak mechanikusan védekezhetünk, vagy a Novodor nevű készítménnyel.
Megakadályozhatjuk a kései cseresznye kukacosodását, ha a hó elején a cseresznyefa tányérját kb. 30-40 cm vastag mulccsal takarjuk. A cseresznyelégy rajzása a talajhőmérséklet emelkedéséhez kötődik. A vastag takaró késlelteti a felmelegedést, és mire a légy kirepül, a cseresznye már rég kinőtt a „foga alól”. Ezenkívül sárga lappal is csalogathatjuk a kártevőt. A lap felszínére ragasztót kenve a cseresznyelégy megfogható.
A gyümölcsfák tányérjába vessünk sarkantyúkát. Ez megakadályozza a vértetű elszaporodását.
Fotó: Adobe Stock
