Óvakodj a növényvédő szerektől!
A 45 000 mintavétel során ezek 4,5%-ában még a megengedett határértéknél is magasabb volt a szermaradványok mértéke. A kimutathatóság szintje 1999-ben 36% volt. A legrosszabb értékeket Franciaországban regisztrálták. Ott a minták 56%-a volt szermaradvánnyal fertőzött, és 11%-ban volt magasabb a mért érték a megengedett határértéknél. A németországi próbák a 41,9%-ban fellelt szermaradványokkal a középmezőnyben foglalt helyet, ámbár az 1999-es évhez képest romlott a helyzet. Akkor ugyanis a vizsgált minták „csupán” 32%-a bizonyult vegyszeresnek a növényvédő szerektől.
Ezzel szemben Németországban a termékekben a vegyszertűrés határán túli értékeket mindössze 3,9%-ban találtak, az 1999-es 5,98% helyett. A vizsgálatokba az EU-tagországokon kívül Norvégiát, Izlandot és Liechtensteint is bevonták.
Franciaország Európa agrárnagyhatalma és legjelentősebb peszticid felhasználója. Hasonlóan rossz mutatókkal rendelkezik Hollandia is. Mindkét országban a minták mintegy negyedében többszörös terhelési értékeket mértek, ráadásul a szermaradványok legalább kettő vagy több szerből is eredtek.
Németországban ez az érték 15,1% alatt maradt. Még a franciaországi vegyszergyártók csoportja is egyetértett azzal a megállapítással, hogy a mért adatok „természetesen rendkívül magasak”, noha ebből még nem következik az egészséget fenyegető rizikó.
A nehézfémek és a növényvédő szerek masszív párost alkotnak
Ausztrál kutatások megállapítása szerint a talajban a nehézfémek és a kártevők elleni növényvédő szerek sokkal nehezebben bomlanak el, mint külön-külön. A méregkombináció károsítja a mikroorganizmusokat, amelyek részesei lehetnének a lebomlási folyamatoknak. A fertőzött talajok így hosszabb ideig maradnak szennyezettek. Ezt mutatta ki az ausztrál CSIRO-kutatóintézet. Mallavarapu Megharaj és csapata arra a következtetésre jutott, hogy például a réz megakadályozza az Atrazin gyomirtó elbomlását. A nehézfém a gombaölő szer maradványaként marad vissza a talajban, és halálos csapást mér a mikroorganizmusokra. A kadmium, amely a foszfáttartalmú műtrágyákból marad vissza a talajban, hasonló pusztítást végez az algák körében.
A kutatók feltételezik, hogy a növényvédő szerek lebomlása ennek következtében csökken. Bio tesztvizsgálataiknál talajlakó algákat alkalmaztak. „A hagyományos vizsgálati módszerekkel csak egyes vegyszereket tudtunk volna kimutatni. A mi gyakorlatunkban azonban minden lehetséges anyag és bomlástermék egymásra reagálásával és az élő anyagra gyakorolt hatásával egyaránt találkozunk” – mondta Megharaj. Amíg néhány alga nagyon érzékenyen reagál egyes méreganyagokra, addig mások nagy meglepetéseket okoztak a kutatóknak. Magukat megerősítve tudnak alkalmassá válni a növényvédő szerek biológiai lebontására. Megharaj kutatási eredményeit Adelaidben hozta nyilvánosságra.
Pestizid okozta koraszülések
Azokon a vidéki területeken, ahol pestizidet permeteztek szét, kb. kétszer annyi nő lesz a koraszülés áldozata, mint a nem terhelt területeken.
Ezt támasztotta alá Erin Bell (Észak carolinai Egyetem) tanulmánya. Legnagyobb a veszély a 3. és 8. hét között, írja a kutatónő az „Epidemologie” márciusi számában.
A kutatónő 700 nő életkörülményét hasonlította össze. A megvizsgáltak közül 73-an estek áldozatul a koraszülésnek. Átlagon felül az érintettek közül sokan éltek a pestizid terhelte területeken. Bell szerint a koraszülések magas aránya az anyaméh rendellenes fejlődésének az oka. A kutatónő szerint még további tanulmányok szükségesek ahhoz, hogy a pestizid embrióra mért káros hatása bizonyítást nyerjen. Az aggódó nőknek azt tanácsolja, hogy forduljanak orvoshoz.
A pestizid növeli a parkinson-kór kockázatát?
A rovarirtók és növényvédő szerek használata elősegítheti Parkinson-kór kialakulását is. Erre utalnak egy tanulmány eredményei, melyet a San Diegói Neurológiai Akadémia 55. éves találkozóján hoztak nyilvánosságra.
A Lorene Nelson körül dolgozó tudósok a Stanfordi Orvosi Egyetemről 496 parkinsonos beteget kérdeztek meg arról, hogy a múltban használtak-e pestizidet. Pontosan megmutatkozott, hogy a betegek mikor használtak először növényvédő szert és mikor dolgoztak a mérgező anyaggal. A kutatók összehasonlították a Parkinson-kóros betegek adatait 541 egészséges ember adataival. Az eredmény: a parkinsonos páciensek jóval gyakrabban kerültek érintkezésbe a rovarirtó szerekkel.
Magas a rizikó azoknak az embereknek az esetében is, akik kertjeikben vegyi anyagot használnak a gyomok kiirtására. Az eredmények alapján azok a rovarirtó és gombairtó szerek, amelyeket a kertben használnak, nem tartoznak a rizikófaktorok közé.
A Parkinson-kórra jellemző mozgászavarok okozója az agy szürke állományában, a középagy egy részében lévő sérült idegsejtek. A kutatók azt állítják, hogy bizonyos növényvédő szerek károsítják az agy ezen területének ideg- és agysejtjeit, ezáltal kitolva a betegség fejlődését.
A pontos összefüggésekre azonban még nincsen világos magyarázat.
