Gyógyulások Isten kegyelméből
2001. december 6-án, hajnali fél háromkor erős szívfájdalomra ébredtem. A hullámszerűen jelentkező fájó érzés reggelre csak fokozódott. Úgy döntöttünk, kihívjuk a mentőket, de előtte telefonálunk Válóczi úrnak, akivel már korábban kapcsolatban voltunk. Ő meghallgatta a panaszaimat, s 5 perc türelmet kért. Ez idő alatt érezhetően csökkentek a fájdalmaim, majd telefonon közölte, hogy hátsó fali szívinfarktusom van. A vérrögöt állítólag el is tüntette, de ennek ellenére azt javasolta, hogy menjek be a kórházba egy infúzióra. Végül saját kocsival bementünk Gyöngyösre a kórházba, ahol EKG- és vérnyomásvizsgálat után rám kötötték az infúziót. 3 napos vizsgálgatás után azt állapították meg az orvosok, hogy valóban volt egy hátsó fali infarktusom, de a rögöt nem sikerült megtalálni, csak a nyomát. Érfestést és 7-féle gyógyszer szedését javasolták, ez utóbbiaktól meglehetősen rosszul éreztem magam. Válóczi József ismét kezelésbe vett, melynek eredményeként a kórházi kontrollvizsgálaton a terheléses EKG eredménye kitűnő volt, így elmaradt az érfestés és a gyógyszereim a minimálisra redukálódtak.
(B. Imre, Gyöngyös)
Hála Válóczi Józsefnek, újjászülettem! Problémáim 1985-ben kezdődtek: Valami megmagyarázhatatlan, rossz közérzet lett úrrá rajtam, először ritkábban, majd egyre sűrűbben. Az erős szédüléssel, szívdobogással járó állapot miatt (miközben minden orvosi lelet negatív volt) meg kellett szakítanom akkori tanulmányaimat a Zeneakadémián. Hét évvel később, egy lelki megrázkódtatás következtében az említett tünetek még fokozottabban jelentkeztek, az utcára is alig mertem kimenni, folyton attól rettegtem, hogy elájulok. A diagnózis: pánikbetegség. Pszichológiai és gyógyszeres kezeléseket kaptam, melyektől igazán nem sikerült meggyógyulnom. Később egészségügyi gondjaim csak fokozódtak, a vérvizsgálat négy keresztes candida-fertőzést igazolt. Ekkor egyszerre két ember is – Török Szilveszter professzor úr, valamint egy barátom az Operaházból – felhívta a figyelmemet Válóczi Józsefre, akit azóta is életem nagy ajándékának tekintek. A candidával a természetgyógyász két kezelés alkalmával elbánt, de a legnagyobb meglepetés akkor ért, amikor közölte velem: Tamás, neked több „lakód” is van! Ma már elhiszem, hogy egy emberbe, ha megfelelő médiumnak bizonyul, több idegen szellem is befészkelheti magát. Mondanom sem kell, József megszabadított a „hívatlan vendégektől”, akik pokollá tették életem jelentős részét. Azóta egyre többet foglalkozom ezotériával, szellemvilággal, és természetesen időnként elmegyek Hatvanba kontrollra, no meg egy kis baráti beszélgetésre.
(C. Tamás operaénekes, Törökbálint)
Hasi fájdalmaim 3 évvel ezelőtt kezdődtek és véres széklettel párosultak. Háziorvosom gyógyszereket írt fel, de ezek nem oldották meg a problémáimat. Fájdalmas és körülményes béltükrözés során szövetmintát vettek, majd közölték velem a diagnózis eredményét: Crohn-betegség. Megszédülve tántorogtam ki a rendelőből egy csomó recepttel a kezemben. Soha életemben nem hallottam még erről a betegségről, s tudomásom szerint a családban senkinek nem volt baja az emésztőrendszerével. A kezelés során szigorú diétára fogtak, le kellett mondanom szinte valamennyi kedvenc ételemről. Nagyon bíztam a gyógyulásban, de fájdalmaim és a véres széklet továbbra is maradt. A gasztroenterológus professzor a stresszre vezette vissza az állapotomat (való igaz, abban az időben sokat idegeskedtem, hogy elveszítem a munkámat), majd hozzátette: ez a betegség nagyon jól karbantartható. Fél év után pedig befejezettnek tekintették a kezelésemet.
Édesanyám közbenjárásával kerültem Válóczi úrhoz. Őszintén szólva egy kicsit hitetlen voltam, de próbáltam magam meggyőzni: attól, hogy én nem tudok bizonyos dolgokról, azok még igenis létezhetnek! A természetgyógyász pillanatokon belül felállította a diagnózist és megkaptam az első kezelést. Néhány természetes alapanyagú készítmény és olyan termékek fogyasztását is javasolta, amelyekre idáig nem is gondoltam (pl. szilvalekvár, lenmag). Három nap után azt vettem észre, hogy nem fáj a hasam, egy idő után pedig az anyagcserém is normalizálódott, csillapodott a vérzés, elmúlt a székrekedésem. Máig nem felejtem azt a napot, amikor ki mertem mondani: meggyógyultam!
(D. Krisztián, Hatvan)
1999-ben a bal mellemben daganatot tapintottam, amit műtéttel eltávolítottak. 2001 decemberében megállapították, hogy a daganat kiújult, átszőtte és deszkakeménnyé tette az egész mellet, áttét van a nyirokcsomókban, vörös foltok a bőrön. Az onkológus azonnali műtétet ajánlott, a sebész viszont aktuálisan műthetetlennek nyilvánított és előbb kemoterápiát javasolt. Ettől hihetetlenül legyengültem, az ereim szétdurrantak, egyre súlyosabb halálfélelemmel küzdöttem. Amikor hangot adtam kételyeimnek a kemoterápiával kapcsolatban, a főorvos így válaszolt: „Most nem a hosszú életéért kell küzdenünk, hanem azért, hogy meg ne haljon!” Kétségbeesésemben természetgyógyászokhoz futottam, így jutottam el Válóczi úrhoz. Ő – meglepetésemre – telefonon, látatlanban felállította a pontos diagnózist, közölte velem a daganat méretét. Már az első energiakezelés hatására tapinthatóan puhább és kisebb lett a daganat a mellemben, később minden csomó eltűnt. El akartam kerülni a mellem levételét, de Válóczi József arra biztatott, hogy ezt csak az orvos egyetértésével tegyem. A műtétre persze sor került, ám a sebész állítása és a szövettani eredmény szerint a mellemben nem találtak rákos elváltozást és a nyirokcsomókban is alig. Válóczi úr sokat segített a műtétet követő lábadozás idején, és közbenjárásának köszönhetően megúsztam a további kemoterápiát is. Higgyék el, az ő képességeinek nincs határa, s ha a hitem az elején is elég erős lett volna, bizonyára nem veszítettem volna el a mellemet!
(Sz. Ibolya, Budapest)
