Nádtetős gyógypanzió

– Tizenhat-tizenhét évvel ezelőtt kezdtem foglalkozni speciálisan a daganatos betegek gyógyításával. Kezdetben diéta alkalmazásával, amit kibővítettem egyéb méregtelenítő módszerekkel és gyógynövények használatával. Később pszichológusok közreműködésével a pszichoterápiát is segítségül hívtam – mondja Sipos Tibor.

– Azért volt fontos a számomra a daganatos betegek kezelése, mert azt tapasztaltam tanulmányaim során, hogy valamennyi beteg között ők a legjobban magukra hagyottak. Összes felfokozott szorongásukkal, halálfélelmükkel, s ennek a betegségnek kellemetlen tüneteivel együtt. Így társaimmal közösen az alkalmazott terápiában a gondozás kapta a legnagyobb hangsúlyt.

– Ezt a módszert hol és melyik intézményben lehetett alkalmazni?

– Szegedi magánrendelőben, majd Budapesten az Egészségforrás Alapítvány keretei között. Szakmai vezetőként az alapítvány által nyújtott optimális keretek között erre jó lehetőség kínálkozott.

– Milyen eredménnyel?

– Jó érzéssel gondolok vissza azokra az évekre, mert kiváló csapatban dolgozhattam, rengeteg betegnek segítve. Akik közül sokan meggyógyultak, de tanulni mindenkitől tanulhattunk. Ebben a számomra izgalmas időszakban született meg a betegek tapasztalatait egybegyűjtő Csodafazék című könyv, amely 1996-ban jelent meg először. S úgy tudom, már a harmadik vagy negyedik kiadását éli meg. Sajnos látóteremből kiesett a könyv sorsa.

– Mi van ebben a Csodafazékban?

– Röviden: receptúra, ezt forgatva a daganatos betegek megtudhatják, hogy a méregtelenítő kúra alatt milyen főtt ételeket ehetnek. Szegedi betegeink saját kipróbált receptjeiket mondták el nekünk, amiket Forgács Éva újságíró rendszerezett. A könyv gyorsan elfogyott, ami igazolta, hogy hiánypótló művet alkottunk. Segített abban, hogy a betegek „Jaj istenem, mit ehetek a méregtelenítő kúra alatt!” típusú félelmei csökkenjenek. A betegek szinte kézről kézre adták, beszéltek róla. Mint tudjuk: ez a legjobb propaganda.

– A csongrádi rendelőintézetben, ahol igazgató vagy, már elszakadtál ettől a gyógyító munkától, melyet – magad is bevallottad – teljes szívvel és lélekkel végeztél. Mi történt veled?

– Jó néhány évre elvonultam. Kezdtem azt érezni, hogy egyre felszínesebben érdeklődöm a betegek sorsa iránt, és ez először megdöbbentett, majd kénytelen voltam bevallani magamnak: elfáradtam. Jól tudom, nem szoktak ilyeneket mondani. Ezt hívják kiégésszindrómának. Úgy döntöttem, az a tisztességes, ha elvonulok. Hadd mondjam el, hogy nagy lelki teher daganatos betegekkel foglalkozni, kimondottan megerőltető munka, s a mentőorvoslást választottam, ahol kellő szabadidő volt ahhoz, hogy a korábban tapasztaltakat feldolgozzam. Három év alatt soraimat rendeztem. Közben az összegyűlt tapasztalatokat beépítettem terápiás elképzeléseimbe. Most viszont újult erővel térek vissza az elhagyott nehéz terepre, ahol sokkal jobban tudok majd a gondozásban részt venni.

– Van erre elég idő a Csongrád és térsége járóbeteg-ellátásával foglalkozó intézmény igazgatása mellett?

– Mivel nem Szegedre vagy Budapestre térek vissza, hanem jelenlegi lakóhelyemen, Csongrádon akarom folytatni a daganatos betegek gondozását, méghozzá jelenlegi munkahelyemen, csatlakozva a szakrendelő tevékenységéhez, nem kell hosszú utazással tölteni az időmet, ezért úgy gondolom, lesz.

– Mi motiválja ezt az elhatározást? A kényszer? Az orvoshiány?

– Egy kérdésre keresem a választ. Miért alakult ki az a fura helyzet, hogy a modern orvoslás és az ősi hagyományokra épülő természetgyógyászat egymásra mutogat, egymást nem ismerik el, holott rengeteg beteg van, s mindkét gyógyítási irányzatnak megvannak az előnyei és a hátrányai. Mindig úgy éreztem, hogy egymást jól kiegészítik. Erre építettem terveimet. Ehhez felhasználom eddigi orvosi tapasztalataim szintézisét, régi álmom: a kétféle gyógyítás összekapcsolását, illetve a csongrádi szakrendelő működésében meglévő kényszerű változást. A magántevékenység behozatalát az intézménybe. Úgy gondolom, hogy elérkezett az az idő, amikor erre a nem könnyű feladatra vállalkozhatom.

– Egy szempont kimaradt a felsorolásból: van erre igény itt, ebben az alig húszezer lélekszámú kisvárosban?

– Szerintem van, illetve lesz. Éppen ezért azt az utat jelöltem ki, mely célhoz vezet. Ugyanis ez a szakrendelő lenne az első az országban, ahol úgy végeznénk modern orvosi kezeléseket, hogy a páciensnek lehetősége van választani alternatív módszerek közül, valamint úgy jöhet be hozzánk bárki természetgyógyászati kezeléseket igénybe venni, hogy egy komplett szakrendelő szakmailag jó felkészült orvosgárdája – diagnosztikai háttérrel is – a rendelkezésére áll, ha bármi nem várt esemény történik. Hadd tegyem hozzá gyorsan: ilyen még nem volt.

– A természetgyógyászat elsősorban a krónikus betegségek gyógyításában, gondozásában erős. A modern orvoslás pedig a gyors beavatkozást igénylő, akut betegségek gyógyításában tud egyeduralkodó lenni.

– Vannak olyan esetek, amikor muszáj igénybe venni a modern orvosi kezelést, más esetekben pedig lehet mérlegelni, terápiát választani.

– Az intézményben az összes feltétel adott, vagy a közeljövőben alakul át a szervezet?

– Az intézet az idén októbertől rendelkezik az összes engedéllyel, s indulhat a kettős profilú gyógyító munka. A természetgyógyászat is ambulancia keretében folyik. Már van egy kínai orvosunk, dr. Luo Yong Sheng, aki hagyományos kínai technikával eredményesen munkálkodik. Alkalmazunk homeopátiás orvost, dr. Hajdú Ilona személyében, a páciensei elégedettek munkájával. Jómagam a daganatos betegek méregtelenítésével foglalkozom dietetikus segítségével és pszichológussal közösen. Molnár Edit reflexológus életmóddal kapcsolatos tanácsokat ad, dr. Berta László pedig csontkovácsolással vesz részt a közös munkában. Dr. Beliczay Zsuzsanna szexuálpszichológus hetente egy alkalommal nálunk rendel. Kialakítunk tankonyhát és oktatótermet, ahol életmóddal kapcsolatos foglalkozásokat, jógát és egyéb ismeretterjesztő előadásokat tartunk. Ez már ebben az évben indul. Jövő tavasszal pedig intenzív méregtelenítő és hagyományos kínai gyógykúrára lesz lehetőség, amihez panziós ellátás kapcsolódik.

– Hol szállásoljátok el az intenzív kúrára jelentkezőket?

– Csongrádnak kiváló adottságai vannak. Az óváros népi építészeti együttes nádtetős házaiban, az Öregvár utcában. Ezek belülről kényelmesek, összkomfortosak, a gyógyturizmusra is alkalmasak. A Tisza közelsége rendkívül nyugtató, érvényesülnek a vízenergiák és a levegő is tiszta. Az étkeztetésről is mi gondoskodunk, a vegyszermentesen termelő helybéli biogazdáktól szerezzük be az élelmet. Biztosítva lesz a betegek nappali, teljes körű kiszolgálása, felügyelete. Az is előny, hogy az intézettől tízpercnyi sétára van mindössze a belvárosi panzió. A kínai doktor is naponta kétszer foglalkozik bentlakó betegeivel.

– Ha ez is megvalósul, nagyon megváltozik a csongrádi szakrendelő tevékenysége?

– Ezt akarjuk! Mintaértékű lesz mindaz, ami itt kialakul. Egyrészt azért, mert két orvosi irányzat békében, egymást támogatva működik, másrészt az intézmény finanszírozási gondjai is enyhülni fognak. Bebizonyítjuk, hogy a vállalkozásnak lesz eredménye.