Őszintén a madárinfluenzáról

Elöljáróban szeretném leszögezni, a madárinfluenza vírus okozta állatbetegség. Ebből következik, hogy a vírusról, a megbetegedésről, a betegség közegészségügyi és járványtani sajátságairól az állategészségügyben dolgozó virológusok és járványtannal foglalkozó szakemberek tudhatnak a legtöbbet. Az ő információjuk lehetne a legértékesebb, mégis a médiában gyakorlatilag csak az országos főállatorvos véleményét hallottuk.

Úgy gondolom, a magyar állategészségügy szervezeti felépítése, szakembereinek, állatorvosainak szakmai felkészültsége megfelelő ahhoz, hogy megelőzzék a vírus járványszerű terjedését az országban. Szinte egyetlen baromfi sem pusztulhat el nálunk az állatorvos tudta nélkül, vagyis nem fordulhat elő olyan eset, hogy komoly betegség megjelenéséről az ellátóhálózat csak jelentős késéssel szerezzen tudomást. Ugyanakkor fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ezekkel az információkkal nem akarom félresöpörni az emberek aggályait, nem akarom agyonhallgatni a problémát, csupán a „pánikkeltés” ellen küzdök.

Azon azonban érdemes elgondolkodni, hogy az utóbbi években megszaporodtak azok a járványos megbetegedések, amelyek kapcsolatban vannak az állatokkal és azok betegségeivel. Emlékezhetünk még a néhány évvel ezelőtt nagy riadalmat keltő szivacsos agyvelősorvadásra, amely a szarvasmarha-állományokat támadta meg világszerte, és kórokozója azonos volt a humán Kreutzfeld-Jakob-szindróma kórokozójával. Kísérteties a hasonlóság a madárinfluenzánál is, megtetézve azzal, hogy a fertőzött állat húsát nem is kell elfogyasztani, hiszen a vírus az állat ürülékével, illetve a légúti váladékkal is terjed. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a madaraknál gyakori a földrészek közötti vándorlás, azt is megérthetjük, hogy a fertőzés milyen gyorsan terjedhet. Egy alapvető eltérés azonban van a két zoonózis között (állatról emberre terjedő megbetegedés), az, hogy a madárinfluenza vírusának még nem terjedt el az az altípusa, amely az emberi szervezetre is különösen veszélyes. Sajnos az influenzavírusok nagyfokú változékonysága miatt ez a géncsere bármikor megtörténhet. Akkor pedig valóban nagyon komoly kihívással kell szembenéznünk, hiszen az a vírus rendelkezni fog azzal a képességgel, hogy behatoljon az emberi sejtekbe, ugyanakkor az antigénje ismeretlen lesz. A még távolabbi jövőben nem zárhatjuk ki, hogy újabb vírusok jelennek majd meg, amelyek mind az ember és az állat viszonyának változásából indulnak ki. Vélhetően a közvetítő állatok a távol-keleti haszonállatok, illetve a Nyugat-Európában kedvtelésből tartott állatok közül kerülnek majd ki.

Az orthomyxoviridae víruscsalád

Ennek a családnak kizárólag az influenzavírusok a tagjai. Mindegyikük rendkívül változékony genetikai állománnyal bír. Járványtani szempontból ez jelenti a különösen nagy kihívást. Burokkal rendelkező felületükön lándzsaszerűen kiálló agglutinin (H-1-12) és neuraminidáz (M-1-9) antigének vannak. A vírusok három ribonukleoprotein-típusba sorolhatók. Az örökítő anyagokban lévő nukleinsavak sorrendje alapján ezek a klasszikusan ismert ABC-vírusjelölések. Az emberben mindhárom típus előfordulhat, az állatokat azonban csak az A-típus és annak altípusai betegíthetik meg.

A XX. században három jelentős influenzajárvány volt. Az első az 1918-as, ami spanyolnáthajárvány néven vonult be a történelembe. Ennek okozója a H1N1 vírus volt – ez megegyezik a klasszikus sertésinfluenza-vírussal. Antigénszerkezete az emberi immunrendszer számára ismeretlen volt, ez okozhatta, hogy ötvenmillió áldozatot szedett, többet, mint az akkor véget ért I. világháború. A második nagy járvány az 1957-es volt, amely az idősebbek emlékezetében hongkongi vírus néven maradt meg. Ez a H3N2 vírus feltehetően már madár-emlős géncserével alakult ki. Ugyanez a változat okozta az 1968-as járványt is, szerencsére az emberek nagy részének immunrendszere megismerkedett ennek az altípusnak az antigénjével, így nem volt olyan erős a pandémia.

1997-ben diagnosztizáltak először olyan megbetegedést, ahol kimutatható volt, hogy a madárinfluenza vírusa emberbe jutva halálos megbetegedést okozott. Ez a H5N1 vírus.

A következő influenzapandémia akkor törhet ki, ha az emberről emberre terjedő klasszikus humán influenza vírusa és a H5N1 vírus találkozik az emberben. (Bár ne felejtsük el, egy korábbi járvány genetikai módosulása is a madarakon belül következett be, mégis minden további nélkül képes volt behatolni az emberi sejtekbe is.) A közelmúlt megbetegedéseire még az volt jellemző, hogy a fertőzöttek minden esetben hosszabb időt töltöttek nagy létszámú madárállomány mellett és jelentős mennyiségű vírussal fertőződhettek. Feltehetően immunrendszerük sem volt kellőképpen felkészülve egy valójában kevéssé virulens, ám masszív fertőzés leküzdésére. Erre enged következtetni, hogy gondos és szakszerű kezelés mellett a súlyos betegségtüneteket mutatók is meggyógyultak.

A betegség tünetei

Madarak között az influenza általában lázzal, bágyadtsággal, légzőszervi tünetekkel, kötőhártya- gyulladással jár. Kacsáknál leírtak idegrendszeri tüneteket is (bizonytalan mozgás), de emésztőszervi tünetek (hasmenés) is előfordulnak. A kacsákra sajnos jellemző, hogy erős fertőzöttség esetén is tünetmentesek maradhatnak, miközben ürülékük agresszívan fertőzheti környezetüket.

Az influenza tünetei az embereknél közismertek: magas láz, végtagfájdalmak, fejfájás, légúti és emésztőszervi hurutos tünetek. A H5N1 fertőzésnél súlyos tüdőödémával járó tüdőgyulladás is kialakulhat, a tüdőhólyagocskák hámsejtjei elhalnak, üregük folyadékkal telik meg. Ezek az elváltozások néhány nap alatt az egész tüdőre kiterjedve fulladásos halált okoznak.

A járvány elindulásakor rendkívül fontos megállapítani az elsődleges fertőzés helyét. Itt helyi zárlatot kell elrendelni, és erről a területről madarakat kivinni nem szabad. A járványügyi helyzet alapján elrendelhetik a lezárt területen lévő valamennyi fogékony állat leölését és a tetemek előírás szerinti megsemmisítését. Ha a fertőtlenítés és az előírt várakozási idő után újabb megbetegedés vagy fertőzésre gyanút nem adó esemény nem történik, a zárlatot feloldják. Természetesen ez az eset a legkedvezőbb. Bonyolíthatja a helyzetet, ha több fertőzött góc is van, vagy ha a zárlat alatti terület köré font védőkörzetben gyanús elhullások, megbetegedések fordulnak elő.

A humán fertőzéseknél nem valószínű, hogy a H5N1 vírus emberről emberre terjedő változatának kialakulására hazánkban kerülne sor. Vagyis inkább arra kell felkészülnünk, hogy ennek a vírusnak a beérkezését akadályozzuk meg. Ha a klasszikus H5N1 vírus hazánkban is okozna humán megbetegedést, akkor indokolt lehetne, hogy a közelmúltban kifejlesztett oltóanyaggal a fertőzésnek leginkább kitett embereket beoltsák. A pillanatnyilag még nem ismert szerkezetű emberről emberre terjedő vírusváltozat ellen megfelelő oltóanyagot csak azután lehet majd előállítani, ha már meghatározták az új vírus antigénszerkezetét. Ha nincs hatékony vakcina, úgy kb. 250 napra van szükség ahhoz, hogy a megfelelő vakcinát kifejlesszék és megkezdjék az oltást.

Néhány szó az oltásokról

Gyakran hallani a médiában, hogy összemosnak két fogalmat és vakcina helyett szérumról beszélnek. A vakcina az aktív immunizálás eszköze, ami azt jelenti, hogy elölt vagy gyengített megbetegítő képességgel rendelkező kórokozó antigénjeiből készült oltóanyaggal látják el az egészséges, de fertőzésnek kitett embereket vagy állatokat. A szérum a passzív immunizálás eszköze, mely a betegségen átesett vagy aktívan immunizált és így a kórokozó antigénjei elleni ellenanyagot tartalmazó állat vagy ember vérsavója. Ezzel a szérummal a már megbetegedett embert, állatot lehet segíteni a betegség leküzdésében. A madárinfluenzával kapcsolatos oltóanyagok esetében tehát durva szakszerűtlenség a jelenleg meglévő oltóanyagokról szérumként beszélni. Jelen pillanatban – és itt valóban pillanatot kell érteni, mert a járványhelyzet napról napra változik – a lakosság emberi influenza elleni oltását a korábbi években is ajánlott körön túl (idősebbek és krónikus betegségekben küszködők) azoknak lehet ajánlani, akik közvetlenül ki vannak téve madárinfluenza vírusfertőzésnek.

Ha kialakulna az emberről emberre terjedő altípus és a környező országokban is megjelenne (esetleg hazánkban is), úgy új vakcinát kell előállítani és a védelmet azzal megoldani. Ezen a ponton ismét meg kell erősítenem, hogy amíg a vírus csak a szárnyasokat veszélyezteti, addig a magyar állategészségügy képes megoldani a védekezési feladatokat.

Megelőzés, gyógyítás

A megfelelő vakcinákról az előbb már részletesebben szóltunk.Meg kell még említeni egy gyógyszert, ami a Roche cég készítménye. Hihetetlen nagy iránta az igény, a gyár jelen pillanatban nemképes ezeket kielégíteni. A gyógyszer hatásmechanizmusáról annyit kell tudni, hogy a vírus genetikai kódját változtatja meg. Gyógyszerek használata esetén azonban gondolnunk kell a mellékhatásokra.Mindig azt kell mérlegelni, hogy a betegség vagy a mellékhatások károsabbak- e. Közvetlen életveszélyben a várható mellékhatások latolgatása értelmetlen.

Felmerül a kérdés, van-e más lehetőségünk a járvány megelőzésére, mint a gyógyszeripar vegykonyháiban előállított készítmények fogyasztása. Mindössze egy dolgot tehetünk, erősíteni kell immunrendszerünket. Minden olyan tevékenységünk, amely ezt a célt szolgálja, hatékony eszköze a betegség megelőzésének. Életmódunknak a természetes viszonyokhoz kell közelíteni, fontos a biotáplálkozás, a nyers koszt, a heti böjtnapok és a szezonális hosszabb böjtök beépítése életünkbe, az egyénre szabott böjtök és megtervezett méregtelenítések mind-mind az immunrendszert erősítő módszerek közé tartoznak.

Nemzeti influenzapandémiás terv

Ezt a tervet az egészségügyi minisztérium és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal adta ki. Átfogó intézkedési tervről van szó egy esetleges influenza-világjárvány (pandémia) esetére. Szabályozza a felkészülésben, illetve a járvány felszámolásában kiemelt szerepet játszó szervezetek és közreműködésük jogi kereteit. A járvánnyal kapcsolatos teendőket négy időpontra osztották.

1. Interpandémiás időszak: Első fázis, amikor nincs emberből kimutatható vírusaltípus, de jelen lehet állatokban olyan influenzavírus,mely már okozott emberi megbetegedést, ámennek kockázata alacsony. A második fázisban a mind nagyobb területre kiterjedő állati influenzavírus már komoly kockázatot jelent az ember számára.

2. Pandémiás riasztás időszaka: Ez az időszak a harmadik fázissal kezdődik, amikor az állati influenzavírus-altípus emberi megbetegedéseket okoz, de emberről emberre legfeljebb elvétve terjed. A negyedik fázisban kis gócokban korlátozottan előfordul emberről emberre terjedés. Az ötödik fázisban ezek a megbetegedések már nagyobb gócokban, de még mindig kis területre korlátozódva fordulnak elő. A hatodik fázisban az új influenzavírus fokozott intenzitással, folyamatosan terjed a lakosság körében.

3. Pandémiás időszak: Az új vírusaltípus széles körben terjed abban az országban, ahol kialakult, majd más országokban is megjelenik. (Amennyiben nem Európa volt a kiinduló hely, Európában is megjelenik.) Magyarországon is megjelenik az új vírusaltípus, ami előbb regionális, majd országos járványt okoz. A tervezet a pandémiának három hullámával számol az országban.

4. Pandémia utáni időszak: visszatérés az interpandémiás időszakba.

A tervezet felsorolja a különböző időszakok tennivalóit, részletesen lebontva felelősökre (egészségügyi minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, ÁNTSZ, határőrség, Országos Epidemiológiai Központ stb.).

A tervezet a nemzeti tájékoztatási stratégiát is kidolgozta.

A legújabb intézkedések

Elkészült a H5N1 vírus elleni magyar vakcina, ami megfelelő antigénhatással rendelkezik. Az állat-egészségügyi kormányzat megszigorította a baromfitartó telepek járványmegelőző tevékenységét, felhívta a figyelmet a higiéniai előírások szigorú betartására, illetve fokozta az ellenőrzést. Megtiltották a baromfifélék szabadban történő etetését, itatását, hogy elkerüljék az étel fertőződését a vándormadarak ürülékével. Megszigorították a határellenőrzéseket.

Mint már korábban is hangsúlyoztuk, az itt leírtak a pillanatnyi helyzetet rögzítik. Ez azonban szinte naponta változik. Mindebből azt érdemes leszűrnünk, hogy elsősorban magunkra vagyunk utalva akkor is, ha az illetékes szervek legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint látják el feladataikat. A járványfenyegetés talán kellő motiváció ahhoz, hogy megerősödjön  elhatározásunk életmódunk alapvető megváltoztatására. Az erős immunrendszer védelmében a legerősebb járványt is átvészelhetjük.