A gyomorsavgátlók kedveznek a migrénrohamok kialakulásának?
Gyomorsavgátló gyógyszert nem csak a gyomorbetegek kapnak, hanem általános gyomorvédelemként is adják, ha a páciens olyan egyéb gyógyszert szed, ami – mellékhatásként – fokozza a gyomorsav-termelődést, vagy a gyomornyálkahártya gyulladásához vezet. Ilyen, a gyomorra veszélyes hatóanyagok pl. a reuma elleni szerek, így a diklofenák, vagy egyéb fájdalomcsillapítók, mint az ibuprofén, illetve egyes antibiotikumok is. A gyomorsavgátlók tehát egyfelől védik a gyomrot, de hosszabb távon meglehetősen sok mellékhatást okoznak, amelyek közül a fejfájás az egyik. Ráadásul nem csak egyszerű fejfájást, hanem annak egyik leggyötrelmesebb formáját, a migrént is képesek előidézni. Egy 2024-ben publikált kutatás kifejezetten azt vizsgálta, van-e összefüggés a gyomorsavgátló gyógyszerek szedése és a migrénes rohamok gyakorisága között.
A vizsgálat több hatóanyagra irányult:
- Protonpumpagátlók, ezeket röviden PPI-nek (protonpumpa-inhibitorok) nevezik,
- H2-receptor antagonisták,
- antacidumok, azaz gyomorsavat megkötő anyagok.
A kutatáshoz 11 818 személy felnőtt adatait (USA) értékelték ki. Megállapították, hogy akik savkötőt szednek, azoknál gyakoribb volt a migrén, vagy egyéb típusú, erős, kínzó fejfájás, a savkötőt nem szedő kontrollcsoporttal összehasonlítva.
A legnagyobb kockázatot a PPI-csoportba tartozó (pl. omeprazol, pantoprazol) készítmények okozták. Az eredmények az alábbiak szerint alakultak:
- A migrén kockázata 70%-kal magasabb a PPI-t szedőknél.
- A H2-receptor antaginostákat szedőknél 40%-os volt a kockázat.
- Az egyszerűbb gyomorsavat megkötő (pl. kalcium-karbonát, nátrium-hidrogénkarbonát) anyagok esetében a kockázat 30%-os volt.
A kutatás keretében néhány egyéb, a migrén szempontjából releváns tényezőt is figyelembe vettek, mint pl. az életkort, a nemet, illetve az alkohol- és a kávéfogyasztást.
Forrás: Naturarzt 11/2024
Fotó: Adobe Stock
