Lapszemle 2006. április

tgymagazin.hu

Az agyi infarktus korai felismerése A „Kezeket fel!” kiáltással már sok bankrabló próbált gyorsan pénzhez jutni. Ami ez esetben félelmet és ijedséget jelent, az egy gutaütés során a diagnózis fontos eszköze lehet. Ha agyi infarktus veszélye áll fenn, ez a gyors teszt tiszta vizet önthet a pohárba: a páciensnek mindkét karját fel kell emelnie […]

	Az agyi infarktus korai felismerése A „Kezeket fel!” kiáltással már sok bankrabló próbált gyorsan pénzhez jutni. Ami ez esetben félelmet és ijedséget jelent, az egy gutaütés során a diagnózis fontos eszköze lehet. Ha agyi infarktus veszélye áll fenn, ez a gyors teszt tiszta vizet önthet a pohárba: a páciensnek mindkét karját fel kell emelnie és a magasban tartania, mosolyognia, anélkül, hogy bármely szájszöglete lógna, és egy egyszerű mondatot tisztán megfogalmaznia. Ez ugyan egyszerűnek tűnik, de tudományosan megalapozott módszer. Az Észak-karolinai Egyetem (USA) kutatói olyan kulcsfontosságú tüneteket határoztak meg, amelyek a laikusok számára is lehetővé teszik a szélütés felismerését. Ha az érintettnek ezek a feladatok nem sikerülnek, nagy valószínűséggel agyi infarktus esete áll fenn – ekkor feltétlenül hívjon mentőt! A későbbi szervkárosodást ugyanis csak gyors kezeléssel lehet elkerülni.
	A zaj növeli az infarktus kockázatát Új szomszédok költöznek mellénk: fúrnak-faragnak, amennyit csak lehet. A folyamatos lármát alig lehet elviselni. Szerencsére azonban minden renoválás befejeződik egyszer és beköszönt a nyugalom. Más a helyzet viszont, ha nagy forgalmú út vagy egy repülőtér berepülőfolyosója mentén élünk. A zajszint ekkor erősen károsíthatja az egészséget – bizonyította be nemrég egy új tanulmány. Eszerint a környezeti zajok a szívinfarktus kockázatát két-háromszorosára növelik. Habár a hangerősség döntő fontosságú: úgy tűnik, hogy a zaj növeli a vérnyomást is. A kutatás szerint az eddig megállapított 85 decibeles határérték túl magas. 65 és 75 decibel között kellene lennie az elviselhető zajszintnek.
	Orbáncfű – természetes segítség hátpanaszok ellen Majdnem minden baj ellen nő gyógyfű. Így van ez a hátfájdalmakkal is, mely emberek millióinak hétköznapjait keseríti meg. Az érintettek panaszaikat a legkülönbözőbb terápiákkal próbálják csökkenteni, sokan azonban egy idő után beletörődnek: „Ezzel kell leélnem az életemet” – és összeszorítják a fogukat. Pedig gyakran nem is olyan nehéz megszabadulni a fájdalmaktól. Ehhez azonban azt is tudnunk kell, hogy a panaszokat nem mindig a hát rossz irányú vagy túlterhelése okozza. A stressz és feszültség ugyanúgy lehetnek kiváltó okok. És itt segít a természet az orbáncfűvel. A sárgán virágzó növény az effajta pszichoszomatikus hátfájdalmakat megbízhatóan csökkenti. Orbáncfűkészítmények recept nélkül kaphatók a patikákban és drogériákban.
	Túl sok a felesleg a csípőjén? Legyen óvatos! Megint felszedett egy-két kilót? Az évek során szinte mindannyian hízunk. Aztán amikor a kis hurkákból úszógumi lesz, az már veszélyes lehet. Aki túl sokat nyom a mérlegen, saját egészségét veszélyezteti. De mennyi tulajdonképpen a túl sok? Miből tudjuk, hogy a test szenved a kilóktól? Eddig a BMI – Body Mass Index (testtömegindex – testsúly osztva a testmagassággal a négyzeten) – számított az elsődleges eszköznek a túlsúly okozta egészségügyi kockázatok kiszámítására. Egy kanadai tanulmány viszont most azt mutatta ki, hogy a csípő és derék közötti arány sokkal többet árul el. 52 ország 27 000 alanya vett részt a kísérletben, amely megmutatta, hogy a derék körmérete osztva a csípőkerülettel, a szívinfarktus kockázatát háromszor pontosabban előre jelzi, mint a BMI. Az így kapott érték nőknél 0,85 alatt, egészséges férfiaknál 0,9 alatt kell maradjon.
	Az articsóka segít megemészteni a zsírt Egy jó evés jót tesz testnek és léleknek egyaránt. A „jó” étkezés azonban gyakran zsíros ételeket jelent, és ez szó szerint megfeküdheti a gyomrot. Következményképpen teltségérzet, puffadás és görcsös fájdalmak fordulhatnak elő. Ezek a tünetek, illetve a vérzsír magas értéke legtöbbször a zsíremésztés zavarára utal. Kiutat jelenthet azonban a királyarticsóka. Az articsóka pozitívan hat a zsír megemésztésére, mivel az epetermelést és epeömlést célzottan serkenti. Ráadásul ennek a növénynek más pozitív hatása is van: csökkenti az LDL-koleszterinszintet a vérben. A magyarázat egyszerű: a koleszterin az az alkotóelem, amely az epeömlés termeléséhez szükséges. Ha az articsókakapszula szedésével nő az epeömlés, az a vérből koleszterint von el, hogy az epe többlettermelését biztosítsa. Az artériákat károsító LDL koleszterinszint így akár 20%-kal is csökkenhet.
	Mi áll az orrvérzés hátterében? Bár az arcunk közepén van, mégis alig figyelünk rá: az orrunkra. Pedig a légutak kapujaként érzékeny orrunk kétségtelenül több figyelmet érdemelne, hiszen napi 10 000 liter belélegzett levegőt melegít fel, nedvesít és szűr meg, és hárít el ezáltal úgy mellékesen tucatnyi kórokozót is. Aggódni azonban legtöbbször csak akkor kezdünk el miatta, ha folyik vagy vérzik. A gyerekeknél gyakran előforduló orrvérzést legtöbbször semmibe veszik. És rendszerint valóban inkább ártalmatlan incidensről van szó, ami pl. nyálkahártya-repedésnél vagy náthánál keletkezik. Az is igaz azonban, hogy az orrvérzés első jele lehet néhány komolyabb betegségnek is, mint pl. magas vérnyomás, érelmeszesedés, vírusos fertőzés (pl. influenza) vagy cukorbetegség. Lehetséges magyarázat az acetil-szalicilsav több mint 50 napon át tartó szedése is. Ezért fontos, hogy felkeressük orvosunkat, ha orrunk az átlagosnál gyakrabban vérzik. Elsősegélyként néhány jó tanács: egyenesen üljünk, a fejünket enyhén hajtsuk előre, a szánkat nyissuk ki, a homlokunkat és nyakunkat hűtsük le.
	Az ezüstnek helye van az orvoslásban Már elődeink is tudták: ha ezüstérmét rakunk a tejeskancsóba, a tej tovább eláll. Hogyan lehet ez? Az ezüst nemesfémnek antibiotikus hatása van, melyet a modern tudomány is alátámaszt. Ezért használják manapság az ezüstvegyületeket pl. a sebkezelésben. A textilfeldolgozásban is ismert anyag: a ruhában lévő ezüstfonalak elhárítják a kellemetlen szagokat és csökkentik a neurodermitiszt. Az ezüstöt a műanyagok feldolgozásánál is alkalmazták az orvostechnikában. Kés és villa használatánál azonban az antibiotikus hatás csekély – a normál evőeszköz tehát ugyanúgy megteszi.
	Kémcsőből „nő” az új fog? Habár ez még a jövő zenéje, mégis reményt nyújthat sok páciensnek a bostoni Forsythe intézet kísérlete: felnőtt őssejtekből emberi fogakat próbálnak tenyészteni. Ez eddig még csak állatkísérleteknél sikerült, de a kutatás nem állt le. Az effajta biológiai fogpótlás ugyanis sok előnyt jelentene. Jobban tudna együtt élni bármely művi implantátumnál a megmaradt természetes fogakkal, és tökéletesen beilleszkedne az állkapocsba. A szakértők szerint a következő 5-10 évben már működőképes lehet az eljárás. A fogakat ekkor a testen kívül, adott formájúra tenyésztenék, és a művi implantátumok helyett ültethetnék be az állkapocsba.