A hormonális egyensúly helyreállítása
Ön csak harmincas évei közepén jár, és még hallani sem akar a menopauzáról, akkor sem, ha „csak” az ún. „pre”-menopauzáról van szó? A józan ész azt mondja: „Nem, én még nem tartok ott, még nem vagyok annyi idős!” Igaz, hiszen még fiatalnak érzi magát, gyermekei épphogy elkezdtek iskolába járni, vagy talán még nincs is gyermeke. És mégis: biztosan érzi, hogy valami megváltozott a szervezetében. Lehet, hogy változatlan étkezési szokások mellett súlya egyre gyarapodik, a havi vérzés már nem olyan rendszeres, mint korábban. Vagy mellei érintésre érzékenyek, olykor duzzadtak, csomók tapinthatók benne, különösen a menstruáció előtti napokban.
Az is elképzelhető, hogy nemi vágya csökkent, bőre szárazabb és kevésbé rugalmas. Mostanáig biztos volt benne, hogy kiegyensúlyozott, de az utóbbi időben ingerültebbé vált, talán félénkebb lett, és előfordul, hogy reggelente alig tud felkelni az ágyból. Egy hosszú utazás vagy egy átbulizott éjszaka után tovább tart, míg kipiheni magát. Több alvásra van szüksége, vagy alvászavaroktól szenved. Azonos korú barátnői meddőségre, miómákra (jóindulatú daganatok), migrénre vagy memóriájuk romlására, esetleg premenstruációs szindrómára (PMS) panaszkodnak, noha korábban nem volt ilyen jellegű panaszuk.
A prmenopauza nem betegség
A „premenopauza” – a klimaxhoz hasonlóan – nem betegség, ezért nem is igényel feltétlenül kezelést. Ha azonban a hormonális egyensúly hiánya panaszokat okoz, ezek megfelelő terápiával enyhíthetők.
Az egyensúlyhiány lényege, hogy nem termelődik elegendő progeszteron (sárgatest-hormon), míg az ösztrogén nevű női nemi hormon szintje normális vagy enyhén emelkedett. A változás korával először a progeszteron mennyisége kezd csökkenni a női szervezetben. A szervezet működésében az egyes anyagok egymáshoz viszonyított aránya sokszor fontosabb, mint ezek abszolút mennyisége. A premenopauza idején a két női hormon aránya az ösztrogén javára felborul. Sok nő megtapasztalja a premenopauzát, de nem tudja megnevezni a bajt. A premenopauza-szindróma nem elkerülhetetlen fátum, ami ellen tehetetlenek lennénk. Ez a jelenség sokkal inkább modern életmódunk, körülményeink terméke.
A megfigyelések szerint az progeszteronhiány miatt kialakuló tünetek az elmúlt 40-50 évben gyakoribbá váltak, mivel a táplálkozás és bizonyos környezeti hatások kedveznek az „ösztrogéntúlsúlynak”:
- Táplálkozás: növekedett a finomított cukor és keményítő aránya a táplálékokban, valamint nőtt a kalóriabevitel, táplálékainkból hiányoznak a természetes fitoösztrogének (pl. lenmag, napraforgómag), romlik a májfunkció, B-vitaminok és folsav hiánya, ami károsítja a petefészkeket és a mitokondriumokat (sejtjeink „erőművei”).
- Gyógyszerek: hormonális fogamzásgátlók (tabletta), konvencionális hormonterápiák.
- Környezet: Ösztrogénekkel kezelt állatok, állandó érintkezés a hormonháztartást befolyásoló vegyszerekkel (lágyítók, rovarirtók stb.).
- Életstílus: Stressz által emelkedik a kortizonszint, aminek hatására a ciklusokból kimarad a tüszőrepedés, ami tovább csökkenti a progeszteron szintjét.
Az érintett nők közül sokan igényelnek segítséget, tanácsot és támogatást. Azonban pont ebből van a legnagyobb hiány.
A jellegzetes tünetekkel igen sokan fordulnak orvoshoz, amelyeket ott „pszichés eredetűnek” minősítenek. Az is megtörténik, hogy a hormonhiány és az ösztrogénhiány közé sokan egyenlőségjelet tesznek, ezért további ösztrogéntartalmú gyógyszereket vagy alternatív, növényi készítményeket (pl. cimicifuga racemosa-tartalmúakat) kezdenek el adni, ami tovább rontja a helyzetet. A premenopauza megállapítása az egyénenként eltérő tünetek (pl. rendszertelenné váló ciklus, hízás, fáradtság, ingerlékenység, fejfájás stb.) alapján történik. A pontos diagnózis a progeszteron- és ösztrogénszintek laborvizsgálatával történik.
A hormonális egyensúly vizsgálata
A két hormon szintjét érdemes nyálból meghatározni, ugyanis ott csak az aktív hormonok vannak jelen, míg a vérben az aktív és inaktív hormonformák is megtalálhatók, ami félrevezetheti a vizsgáló orvost. A nőgyógyászok többsége a vérvizsgálat alapján állapítja meg a változás korának beköszöntét, és e vizsgálatok ritkán terjednek ki a progeszteronszint analízisére. A nyálból végzett vizsgálat nem tartozik az elfogadott módszerek közé, és csak kevesen végzik – már ahol végzik egyáltalán. Németországban például van rá lehetőség, de a páciensnek kell viselnie a teszt költségeit. Ha megállapítják a progeszteronhiányt, a kezelés a hiány kiegyenlítésére irányul.
Ha a vizsgálat egyértelműen ösztrogéntúlsúlyt jelez, kis mennyiségű progeszteron adagolásával megszüntethetők a kellemetlen panaszok. Ez történhet vényköteles progeszterontartalmú krém formájában, amit a havi ciklus második felében kell az előírásnak megfelelően a bőrre kenni. A progeszteronhiány sokarcú tünetei enyhíthetők a tüszőrepedés elősegítésével is. Ugyanis a progeszteron természetes módon a petefészekben termelődik. Tüszőrepedés után a petesejt helyén ún. sárgatest képződik, amely sárgatesthormont, orvosi nevén progeszteront termel. A tüszőrepedésre pozitívan hatnak a következő módszerek:
- a hormonális fogamzásgátlók szedésének abbahagyása,
- az élet „lassítása”, megfelelő relaxációs módszerekkel (meditáció, jóga stb.),
- a stressz célzott enyhítése, kezelése (ha szükséges),
- az erősen megterhelő fizikai aktivitás kerülése, helyettük szelídebb mozgásformák (úszás, kerékpározás, túrázás, gyaloglás) választása,
- az drasztikus fogyókúráktól tartózkodni kell.
Az ebben a problémában alkalmazható gyógynövények közül említést érdemelnek a barátcserje (agnus castus) készítményei. A tünetek enyhülésétől számított három hónapig még szedni kell, és akkor elhagyható. Szóba jöhetnek, még a szója, illetve a vöröshere izoflanonjai (étrendi kiegészítő készítmények formájában).
A nők könnyen kiesnek a természetes ritmusból
Számos eset bizonyítja, hogy a premenopauzális tünetek hátterében nem csak biokémiai okok állnak. Gyakran jelentkeznek olyan nőknél is, akik elvesztették a kapcsolatot saját testükkel és a természetes ciklusokkal. Ezek a páciensek gyakran igyekeznek megbirkózni a családanya és a karriert építő dolgozó nő szerepkörének összeegyeztetésével, ami annyira kimeríti és leterheli őket, hogy saját magukra már nem tudnak odafigyelni. Gondjaikat nem tudják megosztani édesanyjukkal, nagynénjükkel, mert az a generáció még más típusú élethelyzetben volt ebben az életkorban. A korrekt diagnózis, tanács és terápia segítségével, adott esetben az életvezetés megváltoztatásával sikerül ilyen esetben is leküzdeni a panaszokat. A cél, hogy a premenopauzát egészségesen és boldogan éljük meg.
