Az írisz jelei
A szivárványhártya (írisz) rendkívül változatos rajzolatai, színei a velünk született hajlamok térképe. Aki intenzíven foglalkozik az írisszel, annak jeleivel, idejében képes felismerni és a tünetek megjelenése előtt kezelni, azaz megelőzni a fenyegető betegségeket.
Le kell szögeznünk, hogy az íriszből nem a heveny betegségeket, hanem a betegségre irányuló hajlamot lehet megállapítani. Pontosan mit jelent ez a „hajlam”, a „konstitúció”, mit jelentenek az írisz által közvetített információk? Kontsitúciónak, azaz alkatnak nevezzük az egyed individuális, egyéni lényét, amelyet genetikai állománya határoz meg – egyúttal minden veleszületett tulajdonságát (genotípus). Az egyes alkati típusokat az iridológiában a szivárványhártya színe, struktúrája és a benne megtalálható „lerakódások” alapján különböztetjük meg.
Az írisz alapján három alaptípust különböztetünk meg: a limfatikus, a hematogén és a kevert típust (lásd a táblázatot). Ezzel azonban a genetikai jegyek csak kis hányadát tudjuk megragadni. Az iridológia 10 diszpozíciós típust különböztet meg, amelyeket a három alapalkat valamelyikével hoznak kapcsolatba. Ezek részletes ismertetése meghaladná e cikk terjedelmét, de egy fontos diszpozíciós típust bemutatunk.

A kevert típusú ember íriszét látjuk, hormonális diszharmóniahajlammal
A limfatikus-neurogén alkatra (lásd fotó) jellemző a kék színű írisz, amelynek nagyon finom, ugyanakkor sűrű a struktúrája. A szivárványhártya rostjai szorosan egymás mellett helyezkednek el – ellentétben a többi típustól, ahol lazán állnak. E típusra az idegrendszeri betegségek, különösen a vegetatív és a központi idegrendszeri zavarok jellemzőek. Az idegrendszer állandóan felfokozott energiafogyasztása más szervrendszerek kimerülését okozhatja. E típusba sok teljesítményorientált ember tartozik.
Az íriszen látható „lyukak” öröklött gyengeségre utalnak
Az írisztérképen a pupilla körül az általában sárgás színű gyomorzóna, azzal határosan pedig a belek zónája láthat ó. Ez a gyűr ű általában nagyméretű. Ezeket a mirigyzóna határolja, amelyben felismerhető a prosztata, a hasnyálmirigy és az agyalapi mirigy, amely az egész hormonrendszer fő koordinátora.
Az írisz rostszerkezetében feltűnőek a „lyukak”, amelyek már a fejzónában kezdődnek, és lefelé folytatódnak. E képződmények neve „lakúna”, és öröklött alkati gyengeséget jeleznek. A fotón (előző o. alja) kevert konstitúciójú, öröklötten gyenge mirigyrendszerű ember íriszét láthatjuk. Az ilyen típusú embernél a hormonrendszer gyengesége, nem megfelelő működése jellemző, különös tekintettel a pajzsmirigyre, a hasnyálmirigyre (cukorbetegségre való hajlam), valamint a női ciklus rendellenességeire. Természetesen szóba jöhetnek a mellékvesék és a prosztata betegségei is. Ha ilyen alkatú ember íriszét vizsgáljuk, nagyon fontos a családi anamnézis felvétele is. Ha a családban előfordul pajzsmirigybetegség, diabétesz vagy más mirigyműködési zavar, időben hozzá kell látni a megfelelő kezelésnek, életmód-változtatásnak, hogy elkerüljük a betegségek kitörését.

A mélyedések és az apró sötét pöttyök sokat elárulnak: a kép a „limfatikus-neurogén” típusú ember íriszét mutatja, aki hajlamos az idegrendszer túlterhelésére
Különösen fiatalabb embereknél fontos szempont, hogy az írisz vizsgálata során nem betegségeket keresünk, hanem – amint az a fentiekből kiderült – a betegségre való hajlamot igyekszünk megállapítani, hogy időben megkezdhessük a betegségmegelőzés szükséges lépései.
A három alaptípus
![]() | ![]() | ![]() | |
| Kékesszürke írisz | Barna írisz | Barnás-kékes-szürkés írisz | |
| Alapkonstitúció | Limfatikus típus (aki a hidegből jön és a meleget maga termeli) | Hematogén típus (aki a melegből jön); az evolúció során több pigmentréteg keletkezett az íriszen. | Kevert génállományú típus. A képen látható írisz a közepe felé barna, a külseje felé kékesszürkés. |
| Betegséghajlam | A nyirokrendszer zavarai. A légutak és az emésztőcsatorna nyálkahártyáinak hurutjai, irritációi. Elsavasodásra, reumára és allergiára való hajlam. | A vérnedvek zavarai, bizonyos ásványi anyagok és vitaminok hiánya. Anyagcsere-betegségekre való hajlam. Lappangó, alattomos kórlefolyású betegségek. Alacsony lázra való hajlam. | Emésztő-szervrendszeri zavarok, gyenge enzimtermelődés miatt. Zavart máj-epe funkció. Görcshajlam. Fokozott izomtónus miatt kialakuló keringési zavarok. |


