Csökkentsük a fémterhelést!
Az Egyesült Államok környezetvédelmi hatóságai rendszeresen kiadják azt a listát, amelyen a sokmilliónyi méreganyagból a 250, az ember számára legveszélyesebb szerepel. A lista élén az arzén, az ólom és a higany áll , a nyolcadik helyen a kadmium. Ennek megfelelően a fémek a legfontosabb és legveszélyesebb káros anyagok csoportját képviselik, és ezzel betegségek gyakori kiváltó okának számítanak. Ezért valamennyiünknek törekednünk kell arra, hogy csökkentsük a szervezetünket érintő fémterhelést. Azok számára pedig, akik már betegek, a lehetséges méregtelenítés a kérdés.
A különösen mérgező nehézfémek a föld mélyén rejtőznek, és természetes esetben csak vulkánkitörések során kerülnek a lakható bioszférába. A bányászat révén kitermelt fémek, illetve a fosszilis energiahordozók elégetése során azonban az utóbbi évtizedekben gyorsan megnőtt a nehézfémek jelentette terhelés. Ezek az elemek ugyanis csak akkor szaporodnak fel a környezetben és az élőlényekben, ha egyszer már előhozták őket a föld mélyéből. A vizsgálatok szerint a csontjainkban ma sokkalta több az ólom, mint az elődeinkében volt. A levegő higanyszintje az elmúlt 200 év során a 25-szörösére növekedett, ahogyan erre az Antarktisz jégmagjának elemzései rámutattak. A táplálkozási láncban magasabban álló élőlényeknél, így például a ragadozó állatoknál és az embernél ez a terhelés még sokszorosa a levegőben található mennyiségének.
Alapvetően valamennyi fém, ha a szervezetben található, akkor is antennaként működik. A sokszorosára erősíti fel a rádiójeleket, például a mobiltelefonok adótornyainak jeleit. Finn vizsgálatok szerint a sugárzás akár a hétszázszorosára is erősödhet. Ilyen módon a szájüregtől csak néhány centiméterre található agyszövet is megnövekedett sugárzásnak van kitéve a fogainkban található tömőanyagok és fogászati fémek miatt. Ilyen értelemben a szervezetben bármilyen fém alkalmazását el kellene kerülni, mivel közülük sok előidézheti vagy közrejátszhat olyan általános panaszok kialakulásában, mint a fejfájás, a migrén, a szédülés, fülzúgás, feszültségek, alvászavarok és számos egyéb probléma.
Higany: rendkívül mérgező és alig vezethető ki
A higany valamennyi fém közül a legmérgezőbb. Bár az arzén és az ólom elterjedtebb, a higany tízszerte mérgezőbb hatást gyakorol az idegsejtekre, mint az ólom, és háromszor mérgezőbb, mint az arzén vagy a kadmium, mivel ez kötődik a legerősebben a test saját struktúráihoz és anyagaihoz, elsősorban az enzimekhez. Más fémekkel ellentétben nem vezethető ki olyan természetes savakkal, mint a citromsav vagy az almasav.
Az ember számára a higany fő forrását a fogtömések amalgámja jelenti. Ez az anyag a legmagasabb kategóriájú mérgező, különleges hulladék csoportba sorolódik. Halottakon végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy azoknak a szerveiben, beleértve az agyat is, akiknek amalgámtöméseik vannak, 12-szer magasabb a higany értéke, mint akiknek nincsenek ilyen töméseik. Állatokkal és élő sejtekkel végzett kísérletek sokaságai igazolják, hogy a kimutatható higanykoncentráció károkat okoz. Az ilyen eredmények miatt a 47 tagú Európa Tanács 2011 májusában az amalgám betiltását követelte.
A belélegzett higanygőz a higany egyik legmérgezőbb formája, 0,3–2 gramm belőle halálos. Egyetlen amalgámtömésben 0,5–1 g higany raktározódik. Egyedül az EU állampolgárainak fogaiban kereken 2000 tonna tiszta higany található.
A cikk folytatását 2014. januári lapszámunkban olvashatják!
