Egészséges fogak – egészséges ember

A fogászat kényes téma, sokan feltételezik, hogy a kezelőszékekben történik a legtöbb helytelen orvosi döntés. Ennek egyik oka az, hogy sok, hagyományos módszereket alkalmazó fogorvos vonakodik szóba állni természetgyógyászati képzettségű kollégáival. Holott nincs még az orvostudománynak egy olyan területe, ahol ennyire fontos volna a párbeszéd. Hiszen, ahogyan a mondás tartja, egyetlen fogtól egy egész ember függ.

Ha a fogászati gócokat nem számolják fel, vagy ha az alkalmazott fogászati anyag elviselhetetlen a test számára, a következményként kialakuló problémák az egész szervezetet érintik. Ezek az elváltozások súlyosak lehetnek, de többnyire nem specifikusak. Ez ad rá magyarázatot, a páciensek többsége miért nem hozza kapcsolatba a bántalmait a fogaival.

Ám ha valakit a biztos ösztöne vezet, akkor is nagy magabiztosságra és kitartásra van szüksége ahhoz, hogy elérje a célját. Úgy járhat, mint az a fiatal nő, akinek senki nem hitte el, hogy krónikus fáradtságát fogászati elváltozás okozza. Végül egy természetgyógyászati képzettségű fogorvos nő találta meg a gócot, amely egy bölcsesség fog kihúzása után az elfertőződött seb miatt képződött. Ő a homeopatikus módon előkezelt zavaró mezőben megszüntette a maradék gyulladást, és ezzel a fiatal nő testéből mintha elfújták volna az ólmos fáradtságot.

Megdöbbentő: gyógyulás másodpercek alatt

Ez a fajta másodpercek alatt beálló gyógyulás a fogászati gócokkal kezelt páciensek kb. hatvan százalékánál jelentkezik. Akadt például olyan beteg, aki úgy érezte, valóban csoda történt vele: ahogy kihúzták rossz bölcsességfogát, hirtelen visszatért évek óta megszűnt színlátása. A panaszok különösen súlyos volta miatt azonban a többi beteget a góc felszámolását követően még hónapokig kezelni kell, mielőtt egészségesnek lehetne nyilvánítani őket.

Az kevéssé ismert, hogy a fogászati gócok nemcsak súlyos elváltozásokat, hanem akár hirtelen halált is okozhatnak. A sajtóból jól ismerjük ezeket a híreket: a híres futballista vagy egyéb élsportoló a közönség szeme láttára váratlanul holtan esik össze. A szakértők ilyenkor fel nem ismert gócot gyanítanak a háttérben, és minden élsportolónak alapvető fogászati gócellenőrzést javasolnak.

Németország egyik legismertebb, góckutatásra specializálódott fogorvosa Rosemarie Mieg volt, akinek a nevét ma alapítvány és kutatási díj is őrzi. Az orvosnő annak idején, fiatalasszonyként a saját bőrén tapasztalta meg, milyen hatásuk lehet a gócoknak: a bal lábának második ujja megdagadt és égő vörössé változott. Szerencséjére olyan bőrgyógyászhoz került, aki a lába után a fogait is szemügyre vette, és azt tanácsolta, húzassa ki a bal alsó, egyébként csak félig előbújt bölcsességfogát. Ez a szokatlan terápia használt.

Saját sikeres esetén felbuzdulva a doktornő tovább kezdett foglalkozni a góckutatással, és ennek keretében önálló csapatot hozott létre különféle szakemberekből. Ennek a csoportnak volt a tagja dr. Reinhold Voll is, az elektroakupunktúra feltalálója. Ezek a szakemberek az elsők közé tartoztak, akik az 50-es években felismerték a rejtett összefüggéseket a szervek és a fogak között.

A tudósok kórházban fekvő betegek fogait is tanulmányozták. Ennek során fedezte fel dr. Voll, hogy sok, combnyaktöréssel bent fekvő páciensnek az azonos oldali alsó szemfoga halott volt. Más kutatók vizsgálatai azt az összefüggést tárták fel, hogy a kórházi betegeknél – a krónikusan legyengülteknél is – majd nem az esetek 100 százalékában egy, de gyakran több fogászati góc is fennállt.

Ezeknek a rejtett foggócoknak a felderítésére még mindig az elektroakupunktúra a legmegbízhatóbb alternatív módszer. Dr. Reinhold Voll és Fritz Kramer a kutatási eredményeik alapján kifejlesztettek egy ma is használatos diagnosztikai könyvet. Ez megmutatja a kölcsönös kapcsolatokat a fog-áll terület adott szakasza és a szervezet megfelelő része között. Ezt a diagnosztikai sémát néhány évvel ezelőtt jelentősen kiegészítette Werner Eidamm, a komputer-regulációs termográfia kifejlesztője. Munkatársaival együtt Eidamm összegyűjtötte góckutatásban járatos fogorvosok tapasztalatait. Ennek a diagnosztikai sémának a segítségével a laikusok is megállapíthatják az összefüggéseket saját betegségük és a fogaik között.

Fogszanálás és olimpiai siker

Ennek a felismerésnek a következetes alkalmazásával Rosemarie Mieg mint az olimpia fogorvosa számos élsportolót segített ki a krízisből. Több sportolóval is előfordult a müncheni vagy a Los Angeles-i játékok előtt, hogy rejtélyes szív- és keringési panaszokban vagy stressz problémákban szenvedtek. Kevesen tudják, hogy a bölcsességfogak gyakran reagálnak gyulladással a vizsgákra, stresszre vagy klímaváltozásra. Az orvosnő az olimpiai faluban több bölcsességfogat is kezelt, és ezzel számos sportolót hozzásegített a győzelemhez.

Elvben minden betegség kialakulásáért és fenntartásáért lehetnek felelősek a fogak. Különösen nagy figyelmet igényelnek a bölcsességfogak, amelyek minden testi és lelki bajnak részesei lehetnek. Az alsó bölcsességfogak a tapasztalatok szerint szoros kapcsolatban állnak a szívvel és a keringéssel. Minden olyan páciens, akinek ilyen jellegű panaszai vannak (ide értve az infarktust is), jól teszi, ha ellenőrizteti a bölcsességfogait.

A híres amerikai biofizikus és pszichológus, Hulda Clark felismerése szerint a bakteriális eredetű szívfertőzések oka ugyancsak a bölcsességfogakban keresendő, illetve abban, hogy kihúzásuk után elfertőződik a seb. A szívbetegségek nagy részéért a Staphylococcus aureus baktérium tehető felelőssé, főként ha szívbillentyű-elégtelenségről vagy aritmiáról van szó.

Általánosságban elmondható, hogy minden szerv szenvedhet távoli károsodást a zavaró mezők miatt. Különösen fontos irányító funkciója van a felső négyes fogaknak (a szemfogak mögött). Ezek az agyalapi miriggyel állnak összeköttetésben, azaz a szervezet legfontosabb hormonális irányítójával. Ez azt jelenti, hogy a felső négyes fogak nemcsak számos testi folyamatot képesek összezavarni, hanem lelki egyensúlyunkra is hatást gyakorolnak. Ezeknek a fogaknak a gócos állapota még skizofrén vonások, illetve mentális megbetegedések jelentkezését is elősegíthetik. Éppen ezért végig kell gondolni, bizonyos pszichiátriai betegeket nem lehetne-e egészségessé tenni fogaik rendbe hozásával.

A fogászati gócok reumát is előidézhetnek. Itt is fennáll az a feltételezés, hogy összefüggés mutatkozik a szervezet bakteriális vezérlésével. Ezen kívül a mellben kialakuló csomóért is gyakran felelősek bizonyos fogak, főként az alsó hatos, az úgynevezett vastagbél fogak jöhetnek szóba, de az alsó négyes-ötösök is. Így például Rosemaire Mieg kezelt egy párizsi nőt, akinek a bal mellében keletkezett csomó. Miután a fogorvosnő kihúzta elhalt 36-os fogát, és eltávolította az alatta lévő borsó nagyságú csomót, majd gyógyító injekciót adott a sebbe, a gyógyulás gyorsan bekövetkezett. Mire a páciens visszament Párizsba, a nőgyógyásza csodálkozva állapította meg, hogy a csomó eltűnt.

Mit árulnak el lelkünkről a fogaink

A francia fogorvosnő és szájsebész, Michéle Caffin éveken keresztül tanulmányozta a fogak pszichomorfológiai jelentését. Így ír: „Az ősi héber szövegekben olvashatjuk, hogy az emberi fejet az ég részeként kell értelmeznünk. A Teremtés Könyve leírja, hogyan teremtette Isten az eget és a földet, és utána hogyan választotta el egymástól a vizet és a vizet. Így ahogyan a víz az égbolt alatt a fenti víz tükörképe, úgy »az ember égboltja«, a fej is kapcsolatban áll a magasabb éggel (Istennel).”

Miután alaposan elemezte pácienseinek lelki konfliktusait abban az időszakban, amikor fogproblémáik jelentkeztek, Michéle Caffin minden egyes fogkvadráthoz hozzárendelt egy-egy vezérelvet. Ennek során feltűnt neki, hogy a felső oldalakon keletkező defektusok inkább a páciensek kívánságait szimbolizálták. A jobb felső kvadráns Caffin szerint azt jelenti: „Arra vágyom, hogy kifelé nyilatkozzak meg.” A bal oldal azt jelenti: „Arra vágyom, hogy a belső érzéseimet mások tudomására hozzam.”

Az alsó kvadránsok ezzel szemben a konkrétat jelképezik. A jobb azt jelenti: „Megvalósítom a konkrétat. Ez az életem munkája.” A bal viszont azt mondja: „Konkretizálom a finom érzéseimet, és mindent, amit magamban hordok.” Caffin felfogása szerint egy kvadránsban több fog elvesztése azzal jár, hogy a jobb felső harapásnál beilleszkedési nehézségek alakulnak ki. A bal felső fél az egzisztenciális kívánságok megvalósítási nehézségeire utal. Jobbra lent az élet konkrét oldalával kapcsolatos problémák mutatkoznak meg, míg balra lent a család részéről hiányzó elismerés és támogatás nyilvánul meg.

Méreg a szájunkban

A páciensek azonban a legjobb lelkiállapotban is szembesülhetnek fogászati eredetű gondokkal. Ennek oka a felhasznált fogászati anyagokban rejlik. Werner Becker professzor, a német alternatív fogászati egyesület elnöke szerint a fogászati praxisokban használatos anyagok kilencven százaléka joggal szerepelhetne a „Ki kicsoda a mérgek világában?” című lexikonban. Szerinte a most alkalmazott anyagok 80-90 százalékát azonnal ki kellene vonni a piacról, hogy ha ugyanolyan szigorú szabályok szerint ítélnék meg őket, mint a gyógyszereket. Ehelyett azonban, hangsúlyozzák a holisztikus fogorvosok, sokkal enyhébb előírások vonatkoznak rájuk. Így például ha egy gyógyszernél felmerül a gyanú, hogy a pácienseknél egészségkárosító reakciókat válthat ki, azonnal ki kell vonni a forgalomból mindaddig, amíg ennek ellenkezője be nem bizonyosodik. Ezzel szemben az amalgámnál pont fordított a helyzet, a mai napig általánosan használatos.

Ehhez jönnek még további veszélyforrások, amelyekkel a páciens általában nincsen tisztában. Vannak például olyan gyökértömő anyagok, amelyek a megkötés során a gyökércsatornában formaldehidet bocsátanak ki, mások más mérgező anyagokat tartalmaznak. A leggyakrabban használatos protézis műanyag, a polimetil metakrilát többek között rákkeltő oldószereket visz a szervezetbe. A kerámiapótlások ragasztóanyaga is kérdéses. Az úgynevezett tetrisz műanyagot gyakran használják töméseknél és hidaknál – ez az anyag keménységfokozó, azbeszthez hasonló veszélyes adalékokat tartalmaz.

Becker professzor a tömések alábéleléséhez alkalmazott kortikoid tartalmú anyagokat is kétesnek tartja. Ez ugyanis szükségtelenül megterheli a mellékvesekérget, ez pedig teljesen összezavarhatja azokat a hormonokat, amelyek a női ciklust fenntartják.

Sokan a fluorkezeléseket is rosszul tűrik: a gyerekek gyakran panaszkodnak rosszullétre, hányingerre. A fluor többek között az epifízis elmeszesedését idézi elő, és elősegítheti a rák kialakulását, mint ezt az Egyesült Államok úgynevezett „rákövezetében” végzett vizsgálatok igazolják. Ezeken a területeket szignifikánsan megugrott a rákveszély, miután automatikusan fluorozni kezdték az ivóvizet.

A törvények szerint a fogorvos felel a páciens szervezetébe juttatott anyagokért és fogművekért. A természetgyógyászati szemléletű fogorvosok ezért minden egyes új anyag alkalmazása előtt letesztelik a szóban forgó anyagot, hogy elviseli-e majd a páciens szervezete. Erre az olyan alternatív módszerek szolgálnak, mint az elektroakupunktúra vagy az alkalmazott kineziológia, de létezik immun-tolerancia teszt is. Ezek során általában kiderül, hogy a pácienseket korábban már olyan anyagokkal kezelték, amelyeket a szervezetük nem visel el. Ezért gyógyításuk a régi anyagok kivezetésével és nem ritkán bélszanálással kezdődik.

Az amalgám különleges hulladék

Miközben a holisztikus szemléletű fogorvosok szigorúan elutasítják az amalgámot, a praxisok többségében még mindig ez a veszélyes anyag a vezető tömőanyag. Csak Németországban kerek 250 millió amalgámtömés ólálkodik a betegek fogaiban, és évente 20 ezer kg higanyt használnak fel új tömések előállítására. Ez a legmérgezőbb nem radioaktív elem, és nem bomlik le a környezetben, ehhez képest a mennyisége az elmúlt száz év során 270-szeresére növekedett. Egy amerikai vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a szénerőművek után az amalgám a második legnagyobb forrása a környezet higanyterhelésének. (Lásd dr. Rippel Emília Mikor robban az időzített bomba? című cikkét májusi számunk 42-43. oldalán, valamint a Galvánelem-hatás című írását e lapszámunk 32-33. oldalán).

1826-ban történt első alkalmazása óta a higany tartalmú amalgámpaszta szenvedélyes viták kereszttüzében áll. Hívei azt hangoztatják, hogy ez a fogászat legjobban kutatott anyaga, és hisztériát emlegetnek. Ellenzői számára régóta bizonyított, hogy ez a fémkeverék – amely ötven százalékban higanyból, ötven százalékban ezüstből, ónból és cinkből áll – súlyos betegségeket idézhet elő az embernél. A híres toxikológus, Max Daunderer egyenesen azt mondja, hogy a higany „műhiba a szájban”.

A témáról folytatott vita legfontosabb kérdése: kioldódik-e a vegyületből a higany a szájban? Hogy a válasz igen, arra ma már számos tudományos bizonyíték létezik. Ahogyan arra is, hogy az ily módon kioldódott higany 80 százaléka felszívódik a szervezetben. Emberi holttestek vizsgálata azt mutatta, hogy ha valakinek 2-20 db amalgámtömése van, akkor a veséjében és az agyában 12-re, illetve 24-re emelkedett a higanyérték. Ezzel szemben az amalgám mellett érvelők szerint nincs kellően bizonyítva, hogy ez a vegyület kóros tüneteket idézhetne elő. A kivezetéssel elért gyógyeredményeket pedig placébó hatással magyarázzák.

Az áldozatok száma ugyanakkor igen magas, és még magasabb azoknak a száma, akik nem tudják, hogy panaszaikat az amalgám okozza. A tünetek a veseelégtelenségtől a krónikus fejfájáson és egyéb fájdalmakon, krónikus fáradtságon, neuropszichológiai zavarokon, izomgyengeségen és vérnyomás változásokon át a csontritkulásig és autoimmun-betegségekig terjed.

A legújabb kutatási eredmények

Dr. Joachim Mutter vezetésével freiburgi tudósok egy csoportja 1985 óta gyűjtött adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy az amalgám alkalmazása orvosi és ökológiai szempontok miatt egyaránt tarthatatlan, ezért a tömőanyag betiltását követelik világszerte.

1998-ban megjelent, Emberekről és patkányokról című könyvében Erich Schöndorf professzor bemutatta az amalgám jogi problematikáját. Így például a német törvények kimondják, hogy büntetésre számíthat az, aki más ember testét félrekezeli vagy az egészségét veszélyezteti. A valóságban azonban mindez másképp néz ki. Még mindig az a helyzet, hogy a fogászati klinikák egyes professzorai egyszerűen nem vesznek tudomást az amalgámot kritizáló irodalomról, és példájukat a bíróságok is követik.

Freiburgban a dr. Mutter körül összegyűlt szakemberek most új offenzívára készülnek. Munkásságuk mostanra már világszerte feltűnést keltett. Ez idő szerint a tudósok a szklerózis multiplexre, az autizmusra és az Alzheimer-kórra fektetnek nagy hangsúlyt, mert szerintük ez a három betegség összefügghet az amalgámmal, méghozzá sokkal jobban, mint eddig gondolták. A rossz kiválasztású emberek vizeletében, vérében és nyálában igen kevés a higany, ha azonban úgynevezett gelátképzővel mobilizálják ezt az anyagot, mindig megmutatkozik, hogy az átlagosnál sokkal több higany tárolódik a szervezetben. A kutatás most ennek a jelenségnek az Alzheimer-kórral való összefüggését helyezi a középpontba.

Dr. Mutter méregtelenítést is végez. Ennek a koncepciója hagyományos orvosi és természetgyógyászati módszerek kombinációja, amely gyakran – még gyógyíthatatlan betegségek esetén is – gyógyuláshoz vezet. Fontos azonban az orvosi felügyelet, mert az amalgám kifúrása szintén magas higanyterhelést jelenthet, és újabb betegségeket válthat ki. Az is fontos, hogy akinek amalgám volt a szájában, az ne helyettesíttesse egy másik fémmel. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy az amalgám után betett arany, vagy ami még rosszabb, az „amalgámra” betett arany ugyanolyan gyakran idéz elő betegségeket.

Kis fog – nagy ha­tás

Mit kell tud­nunk a gó­co­król?

A fo­gat há­rom ré­teg al­kot­ja: a zo­mánc, a den­tin és a fog­bél. A fog­zo­mánc a szer­ve­zet leg­ke­mé­nyebb anya­ga, az alat­ta lé­vő den­tin a csont­hoz ha­son­lít, míg a leg­bel­ső ré­teg az úgy­ne­ve­zett pul­pa. Eb­ben ta­lál­ha­tó a pul­pa­csa­tor­na, amely az ide­gek­kel és erek­kel az áll­ka­pocs­hoz és ez­zel az egész szer­ve­zet­hez kap­cso­ló­dik. Itt ugya­no­lyan szö­vet ta­lál­ha­tó, mint más szer­vek­ben. Ezen a pu­ha kö­tő­szö­ve­ten ke­resz­tül kom­mu­ni­kál­nak a fo­gak más szer­vek­kel. Így a be­teg pul­pa tá­vo­li szer­ve­ket is le­gyen­gít­het.

Ha a szuva­so­dás rá­ter­jed a fog bel­se­jé­re, a fog­bél ál­ta­lá­ban gyul­la­dás­sal re­agál, majd a fog el­kezd el­hal­ni. Ez tel­je­sen fáj­dal­mat­la­nul is le­ját­szód­hat, és éve­kig is el­tart­hat. Ám a fog ilyen­kor góc­ként vi­sel­ke­dik: za­va­ró ha­tást gya­ko­rol a test töb­bi ré­szé­re. A gó­cos meg­be­te­ge­dés oka te­hát so­ha nem a meg­be­te­ge­dés he­lyén ta­lál­ha­tó. Ez az oka an­nak, hogy fő­ként a kró­ni­kus meg­be­te­ge­dé­se­ket a leg­több or­vos si­ker­te­le­nül pró­bál­ja meggyó­gyí­ta­ni.

Fo­ga­ink sok egyéb mel­lett az ér­zék­szer­vek­kel, az orr­mel­lék­üre­gek­kel, a mi­ri­gyek­kel, az ízü­letekkel és az izmokkal is kapcsolatban állnak

Fon­tos tud­ni­va­ló, hogy kü­lön­fé­le fo­gá­sza­ti za­va­ró me­zők lé­tez­nek. Így pél­dá­ul a 14. éle­tév után nem sza­bad tej­fog­nak ma­rad­nia a száj­ban. A ki nem nőtt fo­gak­nak is van ugya­nis úgy­ne­ve­zett fog­zsák­juk, amely­ből ki­fej­lőd­tek. Ez na­gyon gya­kran for­dul elő a böl­cses­ség­fo­gak­nál. Az ilyen fo­gak na­gyon ko­moly za­va­ró me­zőt je­len­te­nek.

Fő­ként idő­sebb em­be­rek gon­dol­ják azt – egyéb­ként té­ve­sen –, hogy mi­vel ők tel­jes vagy fél mı­fog­sort hor­da­nak, ná­luk gó­cok nem ala­kul­hat­nak ki. Ez azon­ban nem igaz. Az úgy­ne­ve­zett res­to­sti­tis, egy­faj­ta csont­gyul­la­dás, a fog nél­kü­li áll­ka­pocs­ban is vi­szony­lag gya­kran elő­for­dul, és gyen­gí­ti az egész szer­ve­ze­tet. A res­to­sti­tis azon­ban fog­hú­zás után is fel­lép­het, ha fog­ma­rad­vá­nyok ma­rad­nak az áll­ka­pocs­ban, vagy a se­bet bak­té­riu­mok vagy ét­el­ma­ra­dé­kok fer­tő­zik el.

Min­den gyö­kér­ke­zelt fog ha­lott, és ezért góc­cá vál­hat. En­nek az az oka, hogy ál­ta­lá­ban csak a fő gyö­kér­csa­tor­nát tö­mik be, a vé­kony mel­lék­csa­tor­ná­kat nem, ame­lyek emiatt el­hal­nak és fe­hér­jeto­xi­no­kat ké­pez­nek.

A fo­gak­ban lé­vő és a szer­ve­zet számá­ra elvi­sel­he­tet­len anya­gok annyi­ra le­gyen­gít­he­tik a száj és az áll­ka­pocs ál­la­­po­tát, hogy a góc­kép­ző­dé­si haj­lam drasz­ti­ku­san meg­nö­vek­szik. Így pél­dá­ul kö­zis­mert, hogy az amal­gám­ban lé­vő hi­gany a fog töb­bi ré­szé­ben, il­let­ve az áll­csont­ban is fel­szí­vó­dik. Ez pe­dig kró­ni­kus he­lyi gyul­la­dá­so­kat vált­hat ki.

Ál­ta­lá­ban vé­ve el­mond­ha­tó, hogy a góc­ter­ápia ak­kor aján­la­tos, ha egy ál­ta­lá­nos meg­be­te­ge­dés kró­ni­kus­sá vá­lik, és sem­mi­lyen egyéb ter­ápiá­ra nem re­agál. Vagy ha a gyó­gyu­lás csak rö­vid ide­ig tart, és a kó­ros ál­la­pot új­ra meg új­ra vissza­tér. Fő­ként sú­lyos kró­ni­kus meg­be­te­ge­dé­sek­nél – mint ami­lyen pél­dá­ul a szkle­ró­zis mul­ti­plex vagy a rák – kel­le­ne az ala­pos fog­sza­ná­lás­nak a ke­ze­lés el­ső lé­pé­sét ké­pez­nie, hogy a ter­ápia út­já­ból el­tá­vo­lít­sák az aka­dá­lyo­kat. De az is elő­for­dul­hat, hogy az adott fog­gal kap­cso­lat­ban ál­ló szerv be­teg, és vissza­ha­tás­ként ala­kít ki gó­cot a fo­gak te­rü­le­tén. Ilyen ese­tek­ben a góc több­nyi­re ope­rá­ció nél­kül is ke­zel­he­tő.

Kölcsönös kapcsolatok a fogak és a szervek között

(dr. R. Voll és dr. F. Kramer kutatásait alapul véve)

11. fog	metszőfog	húgyhólyag, agy, nyakcsigolyák, jobb térd, ágyékcsigolyák, jobb vese, pajzsmirigy		21. fog	metszőfog	húgyhólyag, agy, nyakcsigolyák, bal térd, ágyékcsigolyák, bal vese, pajzsmirigy, homloküreg
12. fog	metszőfog	húgyhólyag, agy, nyakcsigolyák, jobb térd, ágyékcsigolyák, jobb vese, pajzsmirigy		22. fog	metszőfog	húgyhólyag, agy, nyakcsigolyák, bal térd, ágyékcsigolyák, bal vese, pajzsmirigy, homloküreg
13. fog	szemfog	jobb szem, mellkasi csigolyák, epehólyag, jobb csípő, nyakcsigolyák, máj, gyomor		23. fog	szemfog	bal szem, mellkasi csigolyák, epehólyag, agy, bal csípő, nyakcsigolyák, máj, gyomor
14. fog	kis őrlőfog	mellkasi csigolyák, patkóbél, jobb láb, jobb kéz, nyakcsigolyák, jobb tüdőfél		24. fog	kis őrlőfog	mellkasi csigolyák, patkóbél, bal láb, bal kéz, nyakcsigolyák, bal tüdőfél
15. fog	kis őrlőfog	mellkasi csigolyák, patkóbél, jobb kéz, nyakcsigolyák, jobb tüdőfél, homloküreg		25. fog	kis őrlőfog	mellkasi csigolyák, patkóbél, bal kéz, nyakcsigolyák, bal tüdőfél, homloküreg
16. fog	nagy őrlőfog	jobb mell, nyakcsigolyák, vastagbél, állkapocs, jobb térd, gyomor, mellékpajzsmirigy		26. fog	nagy őrlőfog	jobb mell, nyakcsigolyák, vastagbél, állkapocs, jobb térd, gyomor, mellékpajzsmirigy
17. fog	nagy őrlőfog	jobb mell, mellkasi csigolyák, vastagbél, immunrendszer, állkapocs, jobb térd, gyomor		27. fog	nagy őrlőfog	bal mell, mellkasi csigolyák, állkapocs, bal térd, gyomor, hasnyálmirigy
18. fog	bölcsességfog	mellkasi csigolyák, vékonybél, jobb kéz, jobb szívfél, ágyékcsigolyák, váll, jobb fül, idegrendszer		28. fog	bölcsességfog	mellkasi csigolyák, vékonybél, bal kéz, bal szívfél, lélek, váll, bal fül, központi idegrendszer
48. fog	bölcsességfog	jobb szívfél, nyakcsigolyák, ágyékcsigolyák, végbél, jobb fül, perifériás idegrendszer, váll		38. fog	bölcsességfog	bal szívfél, nyakcsigolyák, ágyékcsigolyák, végbél, bal fül, perifériás idegrendszer, váll
47. fog	nagy őrlőfog	artériák, mellkasi csigolyák, vastagbél, jobb láb, jobb kéz, állkapocs, jobb tüdőfél, váll, vénák		37. fog	nagy őrlőfog	artériák, mellkasi csigolyák, vastagbél, jobb láb, jobb kéz, állkapocs, jobb tüdőfél, váll, vénák
46. fog	nagy őrlőfog	artériák, jobb mell, mellkasi csigolyák, vastagbél, jobb láb, jobb kéz, immunrendszer, állkapocs, jobb tüdőfél, váll		36. fog	nagy őrlőfog	artériák, mellkasi csigolyák, vastagbél, bal láb, bal kéz, immunrendszer, állkapocs, bal tüdőfél
45. fog	kis őrlőfog	jobb mell, mellkasi csigolyák, bél, állkapocs, jobb térd, ágyékcsigolyák, nyirokrendszer, gyomor		35. fog	kis őrlőfog	bal mell, mellkasi csigolyák, vékonybél, állkapocs, ágyékcsigolyák, nyirokrendszer, gyomor
44. fog	kis őrlőfog	mell, mellkasi csigolyák, patkóbél, jobb térd, ágyékcsigolyák, nyirokrendszer, gyomor, lép		34. fog	kis őrlőfog	bal mell, mellkasi csigolyák, állkapocs, bal térd, nyirokrendszer, gyomor, lép, garat
43. fog	szemfog	jobb szem, mellkasi csigolyák, epehólyag, jobb csípő, nyakcsigolyák, jobb térd, máj, gyomor		33. fog	szemfog	bal szem, mellkasi csigolyák, epehólyag, bal csípő, nyakcsigolyák, máj, gyomor
42. fog	metszőfog	húgyhólyag, agy, mellkasi csigolyák, jobb láb, ágyékcsigolyák, jobb mellékvese, homloküreg		32. fog	metszőfog	húgyhólyag, mellkasi csigolyák, bal láb, ágyékcsigolyák, bal mellékvese, homloküreg
41. fog	metszőfog	húgyhólyag, mellkasi csigolyák, jobb láb, ágyékcsigolyák, jobb mellékvese, homloküreg		31. fog	metszőfog	húgyhólyag, mellkasi csigolyák, bal láb, ágyékcsigolyák, bal mellékvese, homloküreg

Sza­ba­dul­junk meg az amal­gám­tól!

Az amal­gám ki­ve­ze­tő ke­ze­lé­sé­nek egyén­re sza­bott­nak kell len­nie. A mé­reg­te­le­ní­tés­ben olyan gyógy­nö­vé­nyek se­gí­te­nek, mint a med­ve­hagy­ma és a Chlo­rel­la-al­gák, va­la­mint a vi­ta­mi­nokés a nyo­me­le­mek.

A mé­re­ga­nya­gok­tól va­ló meg­sza­ba­du­lást nem­csak egyén­re sza­bot­tan, ha­nem or­vo­si fe­lü­gye­let mel­lett ta­ná­csos vé­gez­ni. A ter­ápia ki­egé­szíté­se­ként ál­ta­lá­ban Chlo­rel­la-al­gá­kat, ko­rian­dert, med­ve­hagy­ma-ta­blet­tá­kat, ve­se- és máj­tisz­tí­tó gyógy­nö­vé­nye­ket, nyi­rok­mé­reg­te­le­ní­tő­ket, bi­zo­nyos vi­ta­mi­no­kat és ás­vá­nyi anya­go­kat, il­let­ve bél­tisz­tí­tást és sza­ná­lást hasz­nál­nak.

A hi­gany szo­ron­gós­sá, aka­rat­gyen­gé­vé tesz, és haj­la­mos­sá ar­ra, hogy be­le­ra­gad­junk az ál­do­zat sze­re­pé­be. A gye­re­kek fé­lén­kek és gát­lá­so­sak lesz­nek tő­le, mint­ha ide­gen ha­ta­lom ural­kod­na fö­löt­tük. Ez az oka an­nak, hogy az érin­tet­te­ket nem túl könnyű rá­ven­ni a ter­ápiá­ra. Fő­ként nem a fo­gor­vo­so­kat, akik­nek egyéb­ként más or­vos­cso­por­tok­kal össze­ha­son­lít­va a le­ga­la­cso­nyabb a vár­ha­tó élet­tar­ta­muk.