Egy sajátos bőrbetegség: a vitiligo

A megmagyarázhatatlan eredetű fehér foltokat már ősi vallásos írások is említik. A késői fiatal- vagy korai felnőttkorban a bőr sok embernél váratlanul elveszíti addigi egyenletes színét, és élesen elhatárolódó, fehér foltok fejlődnek ki rajta, néha csak helyileg, néha az egész testen elosztva. Ez az önmagában ártalmatlan, ám a beteg számára nagyon is zavaró bőrjelenség a vitiligo.

Kialakulásának oka a pigmentsejtek (melanociták) elvesztése, amelyek a bőr természetes színéért felelősek. Az éles határú, pigmenthiányos foltok eltérő nagyságúak és formájúak lehetnek, és a test bármely részén felléphetnek.

Az elváltozás nőknél és férfiaknál egyforma arányban fordul elő. A vitiligo-megbetegedés rohamokban terjed, amíg azután – a legtöbb esetben – néhány év után megáll, vagy elkövetkezik a bőr teljes elszíntelenedése. Orvosi problémát ugyan nem jelent, de kozmetikait és szociálisat igen. Bizonyos megbetegedéseknél – például autoimmun-megbetegedéseknél, a cukorbaj bizonyos formáinál és foltos hajhullás (alopécia areata) esetén – a betegség gyakrabban fordul elő.

Ha valaki arra gyanakszik, hogy vitiligója van, tanácsos bőrgyógyászhoz fordulnia. A bőr fehéres elszíneződése ugyanis más bőrbetegségekre is utalhat. Kialakulhat például pikkelysömör és ekcéma gyulladásos állapotát követően, okozhatják fertőzések, de bizonyos vegyszerek is (hidrokinon, hidroxiklorokin vagy arzén).

A vitiligo diagnózisát a bőr külső képe és szöveti vizsgálat alapján állítják fel. A terápia megválasztása és sikere alapvetően a betegség formájától és stádiumától függ.

Az intenzív kutatások ellenére a betegség kialakulásának oka máig tisztázatlan.

Többféle teória is létezik:

• autoimmun-hipotézis: a pigmentsejteket a test saját antitestei teszik tönkre,

• idegi hipotézis: sejtromboló hatású ingerületátvivő anyagok szabadulnak fel a bőr idegvégződéseiben,

• önpusztítás- hipotézis: a megfelelő védőmechanizmus hiányában a pigmentsejteket mérgező melanin-előanyagok (melanin = a bőr színezőanyaga) pusztítják el.

Mivel a betegség oki kezelésére nincs mód, különféle terápiás modellek léteznek, amelyeknek célja a repigmentáció, azaz a bőr „újraszínezése”. Kiegészítésként ajánlható a camouflage (a foltok speciális kozmetikai elfedése), illetve pszichológiai tanácsadás.

A nap és az UV-fény pigmentsejteket csalogat a bőrbe

A melegebb éghajlatú országokban ritkábban lép fel a vitiligo, és gyorsabban is fejlődik vissza. A kísérletek igazolják azt a feltételezést, hogy az UV-fény fékezi a betegség előrehaladását és gyógyulást hozhat a gócoknak. Mivel Közép- Európában ritkán adódik elegendő idő a napozásra, és a természetes napfény nem adagolható megfelelően, többnyire mesterséges UV-fényt használnak a terápiában.

A bőr fehér színe ellenére vitiligo esetén megtalálhatók még pigmentsejtek a szőrszálak gyökereiben. Ezeket a fény segítségével növekedésre serkentik, majd a sejtek újra a fehér bőrbe vándorolnak. Első lépésként a modern keskeny spektrumú UVB-fénnyel való besugárzást ajánlják, ilyen készülék számos bőrgyógyásznál rendelkezésre áll. Saját vagy kölcsönzött készülékkel a kezelés otthon is elvégezhető. A szükséges időtartam heti két-három kezelés legalább három hónapon át. A sugárzás dózisát egyénileg, a bőrtípus alapján állapítják meg. Ha ez a módszer nem hoz javulást a bőr állapotában, akkor abbahagyják. Ha azonban bekövetkezik a bőr repigmentációja, a sugárzás folytatódik. A megnövekedett UVB-sugárzás ugyan fokozza a bőrrák kialakulásának veszélyét, ám a módszer, a dózis és a tartam pontos adagolásával ez a veszély minimalizálható.

Mikor melyik fényterápia segít?

A vitiligokezelés semmiképp sem állhat túlzott napozásból vagy szoláriumozásból! Ilyenkor csak súlyos leégés alakul ki, mivel a fehér bőrt nem védik pigmentsejtek. Az UVB-besugárzással szerzett tapasztalatok eltérőek. Az arcon, a hason és a háton általában jobb eredményeket hoz, mint a kézen vagy a lábon.

Jó eredmények érhetők el UVA-fényterápiával is. Az UVB-terápiával ellentétben e módszer esetén mindig fotoszenzibilátor hozzáadása is szükséges a terápiás hatáshoz. A szakértők véleménye szerint erre a khellin, a khella nevű növényből nyert funarochrom alkalmas. Ezt a krémet fél órával a sugárzás előtt kell felvinni az érintett bőrfelületre. Ezzel a módszerrel főként akkor szoktak dolgozni, ha a páciensnek nem felel meg az UVB-terápia.

A fényterápia területén újdonságnak számít az úgynevezett excimerlézeres kezelés. Ebben az esetben nem lézerről, hanem az UVB-fényterápia egy speciális formájáról van szó. Ezzel az eljárással csak az érintett bőrfelületet sugározzák be, a hagyományos UVB-terápiánál kétszer- hétszer erősebben. Ez a fényterápia nem igényel több időt, mint az egyéb fénybesugárzások. Ugyanakkor problémát jelent, hogy igen kevés bőrklinika és orvos rendelkezik ilyen excimerlézerrel. A kezelés csak igen kicsi vitiligogócok esetén hatásos, ezeknél viszont azzal az előnnyel jár, hogy a környező bőrfelület érintetlen marad.

Mivel a vitiligo esetén autoimmun-folyamatok is szerepet játszanak, gyakran alkalmaznak kortizontartalmú krémeket. Ez azonban nem túlzottan ajánlható, mivel a fényterápiánál kevésbé hatásos, ráadásul hosszabb ideig alkalmazva súlyos mellékhatásokkal járhat. A kortizonhoz hasonló hatóanyagokat tartalmazó krémek kevesebb mellékhatással járnak, és sikertelen fényterápia esetén vethetők be. 

A minitranszplantációk visszaadják a bőr színét

A pigmentsejtek átültetése úgynevezett „stabil vitiligo” esetén jöhet szóba. Ez a helyzet akkor áll fenn, ha a bőr állapota egy éve már nem romlott. Ezenkívül a beavatkozás nem érinthet nagyobb bőrfelületet.

A módszer lényege, hogy az egészséges bőrből kivesznek pigmentsejteket, nagyobb mennyiségben tenyésztik őket, majd átültetik a beteg bőrbe. A Melanoseed elnevezésű eljárást 1992-ben fejlesztette ki Werner Löntz és Mats Olsson, ennek során a tenyésztett pigmentsejteket folyékony formában használják. A módszer azonban rendkívül drága, és csak néhány specialista (például Svájcban és Hollandiában) képes szakszerűen elvégezni.

Az interneten is számos vitaminkészítményt, enzimeket és egyéb szereket kínálnak a vitiligós betegeknek. Ezek többsége azonban csak még inkább kétségbeesésbe kergeti az érintetteket, mivel hamis gyógyulási eredményeket ígér nekik. A legtöbb esetben ezeknek az igencsak kérdéses terápiáknak a hatásosságát semmi nem igazolja.

Akármelyik kezelés mellett dönt is a páciens, tisztában kell lennie azzal, hogy a siker nem mindig tartós. Mindig előfordulhat újabb roham. A vitiligopácienseknek nyáron széles spektrumú fényvédő szereket kell használniuk, legalább 30 faktorosat, és alapvetően nem szabad a közvetlen napon tartózkodniuk. A természetes napsugárzás adagolása nem ellenőrizhető úgy, hogy alkalmas legyen vitiligoterápiaként. Így például az UV-sugarak fele áthatol a felhőkön, de egy részük a ruhán is. Arra is ügyelni kell, hogy a fényvédő szerek gyakran kevésbé hatásosak és tartósak, mint azt feltételezik róluk.

Camouflage: a tünetek smink alá rejtése

Nagyon jó és szinte kockázatmentes, bár kétségtelenül csak átmeneti megoldást jelent a camouflage, amely az érintett bőrfelületet kozmetikai szerekkel és színezőanyagokkal fedi el. Ezek az anyagok azonban letörlődhetnek, és a ruhába is beleragadhatnak.

A legtöbb páciens számára súlyos érzelmi megterhelést jelent bőre pigmentáltságának elveszítése, főként akkor, ha a kifehéredett foltok szembetűnő helyen vannak. Éppen ezért a terápiába általában rutinszerűen bevonják a pszichológust is.

Bár erről keveset hallani, de a vitiligobetegséget sokan és nagy erőkkel kutatják. Így tehát fennáll a lehetősége annak, hogy egy napon ráakadnak arra a kezelésre, amely feltartóztatja a betegség kitörését és terjedését, és tökéletes gyógyulást eredményez. Addig a rendelkezésre álló szerekhez kell nyúlnunk, amelyek a vitiligót ha meg nem is gyógyítják, de elősegítik a bőr (néha teljes) visszapigmentálódását.