Fejfájás

Ha a felső és alsó fogsor nem megfelelő módon illeszkedik egymáshoz, a száj összezárásakor az állkapocsízület automatikusan eltolódik, hogy kiegyenlítse ezt a helytelen pozíciót. Ez nyomást gyakorol az ízületre és az azt körülvevő izmokra, ami hosszú távon túlerőlteti ezeket a testrészeket. Az állkapocs helytelen állását előidézheti helytelen fogszabályozás, rosszul elkészített fogpótlás, tömések, amelyek „emelnek” (túltömött fog), vagy veleszületetten hibásan álló fogak. De okozhatják balesetek (pl. autóbaleset), vagy erős pszichés stressz is. A krónikus stresszhatás alatt álló embereknél gyakran megfigyelhető, hogy a feji, nyaki és rágóizmok tónusa erősebb.

A nem megfelelő fogállás fatális következménnyel van a test egészének statikájára

A jelenséget szakmai nevén kraniomandibuláris diszfunkciónak (CMD) nevezik, ez a rágás szervrendszerének, tehát az alsó és felső állkapocs összhangjának működési zavara (cranium = koponya, mandibula = alsó állkapocs, dysfunctio = zavart működés).

Az állkapocs helytelen működése messzemenő következményekkel jár, mivel a rágás és a mozgás szervrendszere szoros kapcsolatban áll egymással, és kölcsönösen befolyásolják egymást. Általában a száj és a test statikája harmonikus. E harmónia bármely zavara egészségügyi problémákat okozhat.

A fülzúgás és a hátfájás hátterében gyakran azonos okok állnak

A CMD szimptómái olyan sokfélék lehetnek, mint egy kaméleon színei. A legkülönfélébb testrészeken jelentkezhetnek:

Fogak: A CMD-re utaló jel lehet egy ún. parafunkció, amit stressz vagy rágási problémák váltanak ki. Idetartozik a fogcsikorgatás és a fogak összeszorítása. Ezek károsítják a fogakat és a fogínyt, és fejfájás is kialakulhat. A CMD-re utalhat a helytelen, szokatlan fejtartás, a fokozott izomtónus vagy a nem megfelelően illeszkedő fogpótlások (protézisek, koronák, hidak, tömések).

Állkapocs: Az állkapocs ízületében a CMD kattogással vagy súrlódó hangokkal hívja fel a figyelmet magára. Olykor a páciensnek nehezére esik a száj kinyitása. Az ízületi kopás fájdalmakat okoz. A kopás hátterében az ízület túlterhelése áll, amit az állandó fokozott izomtónus, a parafunkciók, az egyoldali rágás, fogak kihúzása után a nem megfelelő rágási magasság vagy a protézisek kopása idéz elő.

Fülek: A fülzúgásra panaszkodó páciensek mintegy 30%-ánál az alsó állkapocs hátsó irányú eltolódása áll a tinnitus hátterében. Az ízület eltolódásának hatására megváltozik a fejtartás, a nyaki csigolyák állása, aminek következménye a fülfájás, fülzúgás és az egyensúlyi zavarok.

A migrént a túl feszes rágóizomzat okozza

Szemek: A szemfájást, kettős látást, látászavarokat, fényérzékenységet CMD válthatja ki, különösen, ha a szemész és a neurológus nem talál semmilyen magyarázatot a panaszokra.

Fej és nyak: A feji és rágóizmok feszessége gyakran arcfájdalmat, migrént és egyéb típusú fejfájásokat idéz elő. A feszes rágóizomzat a nyaki izmokra is hatással van és nemritkán torokfájást, nyelési zavarokat, rekedtséget, gyakori torokreszelést, valamint toroktáji gombócérzetet okoz.

Test: Ha a feji és nyaki izmok tónusa túl erős, a fájdalmak távoli testrészekre is kisugározhatnak. Ilyenkor jellemzőek a vállba, innen tovább pedig a kezekbe és az ujjak hegyébe sugárzó fájdalmak vagy az ujjak zsibbadása. A feji ízületek blokádja a medenceöv ízületeinek blokádját vonhatja maga után, ami lényegében a medencecsont ferde állását, ennek következtében az egyik láb megrövidülését okozhatja. A CMD-t gyakran kísérik hátfájdalmak, isiász és a térdek fájdalma.

Psziché: Az erős pszichés stressz szintén fájdalmas állkapocstáji fájdalmakat okozhat.

A diagnózist fogszakorvosnak kell felállítania

Hogyan állapítható meg, hogy panaszainkat CMD okozza-e? Az ehhez szükséges vizsgálatokat az állkapocs, ill. az állkapocsízület betegségeire specializálódott, szakvizsgázott fogorvosnak kell elvégeznie.

A CMD kezelésében jártas fogorvos néhány, speciális fogással megállapítja a zavart funkciót a rágószervrendszerben, és azt is, hogy ez okozza-e a test statikájának zavarait. Ujjbeggyel megnyomja a rágóizmok jellegzetes, érzékeny pontjait (ún. triggerpontok). Ezek általában nyomásra nagyon érzékeny, megkeményedett csomók formájában jeleznek, és távoli helyeken erős fájdalmakat tudnak kiváltani. Tapintással kell megvizsgálni a hallójárat előtt elhelyezkedő állkapocsízületet annak megállapítására, hogy az ízületi tok gyulladt-e. A száj nyitásakor és zárásakor megfigyeljük, hogy recsegés, kattogás hallatszik-e, ami az ízület kopására utal.

Az elhasználódott, kopott, a felületükön, egyéb módon sérült fogak egyértelműen jelzik a parafunkciót, mint pl. a fogcsikorgatás miatti kopást. A fogak helyzetváltozása vagy meglazulása szintén CMD-re utaló jel. A kontrollvizsgálatra jelentkező, protézist viselő pácienseknél igen gyakori a rágóízület egyenetlen terhelése.

A háromosztatú ideg (nervus trigeminus) szemöldök feletti, a szemek alatti és a hátsó őrlőfogak alatt található kilépési pontjainak nyomásérzékenysége szintén utalhat CMD-re, hiszen ez az ideg innerválja a fogakat és kis mértékben a rágóizomzat motorikájának egy részét. A diagnózisba bevonják a testtartás vizsgálatát is. A fej korlátozott mozgathatósága (csavarás, hajlítás, döntés) CMD-t jelezhet, úgyszintén a fejtartás és a váll- és a medenceöv ferdülése.

Egyes, ritka esetekben, mérőműszerrel az állkapocs pozícióját kell felmérni. Egy rágásszimulátor (artikulátor) kiszámítja és rekonstruálja a mért adatokból a páciens rágómozgásait. Ebből a szakorvos megállapítja azokat a tényezőket, amelyek a rágást zavarhatják. Idesorolhatók a túlságosan mély tömések, a rosszul illesztett hidak és a ferde állású fogak.

Az izmok tehermentesítése

A CMD-t szerencsés esetben fogorvosból, fájdalom- vagy fizioterapeutából álló team kezeli. A módszereket és terápiákat a páciens egyedi igényeihez és állapotához kell igazítani.

A fogorvosi bázisterápia segítségével helyreállítjuk a test és a rágószervrendszer statikájának egyensúlyát. A CMD akut okait mint pl. a túl magas (emelő) hidak, tömések, koronák, valamint a ferde fogak – a fogorvos csiszolással, ill. szükség esetén fogszabályozó felhelyezésével korrigálja. Egy speciális, műanyag szabályozó sín a kezelés kezdetén megkönnyíti a rágóizmok és a rágás szervrendszerének ellazítását, tehermentesítését. A fogorvos ellenőrzi a protézisek kopását, mivel a rosszul illeszkedő, kopott pótlások CMD-t válthatnak ki. Ez rendszeres ellenőrzéssel elkerülhető.

A transzkután elektro-neuro-stimuláció (TENS) elektromos ingerterápia, amely a rágóizmokban 0,5 ezredmásodpercig gyenge összehúzódást eredményez. A hatás: az izom a kontrakciót követően ellazult állapotba kerül. 30-60 perces kezelés tartós izomlazulást eredményez. Javul az anyagcseretermékek elszállítása, valamint a tápanyagokkal való ellátottság. És ami a páciens számára a legfontosabb, gyors fájdalommentesség érhető el.

Hideg és meleg kezelésekkel a fájdalom ellen

A hideg és a meleg terápia alkalmazásával is gyors fájdalommentességet érhetünk el, ha a fájdalmakat a rágó- vagy a mimikai izmok feszülése, görcsös állapota okozza. A gyulladt rágóízület kezelésében kiváló hatású a hideg borogatás. A krónikusan kemény, görcsös rágóizmok esetén meleg borogatás, meleg vizes palack vagy meleg tönkölypárna, infravörös lámpával történő melegítés vagy rövidhullámú, esetleg elektromágneses kezelés nyújthat enyhülést.

A fej izmai szoros funkcionális kapcsolatban állnak a test valamennyi izmával. Nem ritka, hogy a rágóizmok fájdalommal járó, fokozott tónusa a tarkóig vagy a hátig lesugárzik. A manuális terápiák, mint pl. a kranioszakrális terápia, a kiroterápia és a masszázs feloldják az izomfeszülést, ezzel jelentősen hozzájárulván a fájdalmak csillapításához. A nyomásérzékeny pontok fellazításával javítható a fej és a nyaki csigolyák mobilizálása. Mivel a rágóízület idegrendszeri kapcsolatok révén szoros kapcsolatban áll a fej egyéb ízületeivel, fontos a kezelésbe bevonni a nyaki csigolyákat is.

Az akupunktúra, az orbáncfű és a mustár csillapítja a fájdalmakat

Az akupunktúra szintén alkalmas a fejen és arcon jelentkező fájdalmak csillapítására és a blokádok feloldására. Kiegészítő terápiaként nagyon hasznos.

A gyógynövényekkel folytatott gyógyítás is nagyon hatékonyan csillapítja a fájdalmakat. Kiegészítő terápiaként kiváló hatású, ha körömvirágkrémmel vagy orbáncfűolajjal naponta többször bedörzsöljük a fájdalmas területeket. Kiváló fájdalomcsillapító hatású a mustárborogatás is. (Vigyázat, naponta csak egyszer, és legfeljebb 10 percig szabad alkalmazni!) A megfelelően megválasztott homeopátiás készítménnyel CMD-ben szenvedő pácienseken eredményesen lehet segíteni. Ilyenek lehetnek a következők: Rhus toxicodendron (D4 (3×5 csepp) vagy Symphytum officinale D2 (naponta 1 tabletta).

Lazítási technikákkal az izomfeszülés ellen

A krónikus betegeknek ajánlatos elsajátítani bizonyos lazítási technikákat, mint pl. a Jacobsen- féle progresszív izomrelaxációt vagy Zilgrei módszerét (kombinált légzés-, mozgásterápia). A jóga, az autogén tréning és a meditáció is segíthet az izomlazításban. A helyes testtartás és a koordinált mozgás szintén fontos szerepet játszik a tünetek enyhítésében. A páciensek tehát maguk is sokban hozzájárulhatnak az izomlazításhoz.