Fogpótlás az allergia hátterében

Különösen a fémtartalmú fogpótlás okoz sokunknak problémát. A mérgező higany kioldódik az amalgámtömésekből, az arany a koronákból és a hidakból, és a különböző szervekben lerakódva allergiát válthat ki.

A fogászatban hosszú évtizedekig bármi megfontolás nélkül alkalmaztak olyan anyagokat, amelyek káros hatása csak ma jelentkezik. Az orvosok azt is megfigyelték, hogy a fémekkel és a műanyagokkal szembeni túlérzékenység egyre gyakrabban észlelhető.

Világszerte végzett klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a fogpótlások okozta terhelés allergiát válthat ki. Különösen gyakori az intolerancia a nikkellel szemben, amely fém gyakori alkotóeleme a fogászatban alkalmazott fémötvözeteknek. Egy felmérésben 2000, fogpótlással szembeni érzékenységre gyanús személy vizsgálata szerint a vizsgáltak 25%-a túlérzékeny volt a nikkelre, sőt 12%-uk a jellemzően allergiát nem okozó arannyal szemben is pozitív teszteredményt produkált. Utóbbi esetben a korábbi amalgámtömés szenzibilizálta a páciensek immunrendszerét olyan mértékben, hogy az amalgám eltávolítása után más fémekre, még akár az aranyra is túlérzékenységgel reagáltak. (A fogászati arany soha nem tiszta, hanem ötvözet, általában nikkelt és krómot adnak hozzá. – A szerk.)

Mindenkinél más a fogászati fémekre adott reakció

A fogászati anyagokkal szembeni túlérzékenység minden páciensnél más-más tünetekben nyilvánul meg. A leggyakoribb tünetek az alábbiak:

• különféle allergiák,
• gombásodás, bőrbetegségek,
• fokozott fogékonyság fertőzésekkel szemben, valamint
• rossz közérzet, fáradtság, fásultság.

Ha a panaszok állandóan kiújulnak és alapos kivizsgálással sem lehet a nyomukra bukkanni, hirtelen jelenik meg allergia olyasmivel szemben, amit addig jól tolerált a páciens, érdemes megfelelő beállítottságú fogorvoshoz fordulni.

A megfelelő tesztekkel megállapítható, milyen anyagokat lehet alkalmazni

A fémekkel és műanyagokkal szembeni érzékenységet illetően a limfocita-transzformációs teszt (LTT) ad használható eredményeket. A teszt során a páciens fehérvérsejtjeit (limfociták) fém-, ill. műanyag részecskékkel hozzák kapcsolatba, és figyelik a reakciót. Így megállapítható az egyes fémekre vagy fémötvözetekre adott reakció. Az LTT sajnos csak a páciens pillanatnyi állapotát és fémmel szembeni érzékenységét képes megállapítani, azt nem, hogy ez a jövőben is így marad-e.

Ha a páciens már meglévő fogműre reagál, ezt el kell távolítani és jól tolerált anyaggal kell helyettesíteni. A fogpótlás anyaga folyamatosan parányi részecskéket bocsát ki magából, ezek a szervezetben felgyülemlenek és masszív terhelést jelenthetnek. Még a nagy értékű anyagok is, amilyen az arany, a platina vagy a palládium sem kivétel. Ezért a nemesfémtartalmú fogpótlás beépítése után a vizeletben és a vékonybél falában megnő az arany és a platina koncentrációja.

Az idegen anyagok megváltoztatják a sejtek struktúráját, ezért immunreakciót váltanak ki. Természetgyógyászati eljárásokkal elősegíthető ezen anyagok kiválasztása, kivezetése a szervezetből.

A gének döntenek a méregtelenítési kapacitás felől

Ma a legtöbb felnőttnek van valamilyen fogpótlása, ennek ellenére nem mindenkinél okoznak betegséget. Ennek nyilvánvalóan örökletes okai vannak: őseinktől örökölt méregtelenítési képességünk meghatározza, hogy mennyire vagyunk érzékenyek a fogorvoslásban alkalmazott anyagokra. Testünk méregtelenítését bizonyos enzimek végzik. Semlegesítik az anyagcsere során keletkező végtermékeket, hogy megfelelő szerveink ezeket képesek legyenek kiválasztani. Ha e méregtelenítő rendszereink genetikai okokból, ill. helytelen táplálkozás és életmód következtében nem kellőképpen működnek, testünknek komoly gondjai támadhatnak az anyagcseretoxinokkal. A méregtelenítendő anyagok felhalmozódnak a kötőszövetekben és a zsírszövetekben, attól függően, hogy vízben vagy zsírban oldódnak-e.

A nehézfémek méregtelenítése szempontjából kulcsfontosságúak a glutathion-transzferázok (GST). Ezek jelentős szerepet játszanak a káros anyagok lebontásában, amennyiben az erősen mérgező anyagokat vízben oldható anyagokká alakítják át, így azok a beleken és a veséken keresztül kiüríthetővé válnak.

Az egyes anyagokra adott allergiát vizsgáló teszt eredményeitől függetlenül minden páciensnél figyelembe kell venni a méregtelenítési képességet és a fémekkel szembeni érzékenységet.

Az új kutatási eredmények alapján kiváló fémmentes fogászati megoldások léteznek fogpótlásra, amelyekre nincs túlérzékenységi reakció. Ilyen anyag pl. a cirkon-dioxid nevű kerámia, amelyet ásványianyag-cementtel rögzítenek, vagy a metil-metakrilátmentes műanyagok. Mivel a tolerálhatóságot több tényező befolyásolja, nem létezik egyetlen olyan anyag sem, amelyet mindenki egyformán jól tolerál. Éppen ezért ezt mindenkinél egyedileg tesztelni kell, melyik a megfelelő fogpótlás.

Tanácsok fennálló allergiakészség esetére:

• Részletes anamnézis, a kezelőorvost tájékoztassuk lehetséges allergiánkról.
• Ragaszkodjon teszttel igazoltan jól tolerált, jó minőségű fogászati anyagok alkalmazásához.
• Végeztessen LTT-tesztet vagy más, a komplementer orvoslás témakörébe tartozó labortesztet, pl. Voll- vagy biorezonancia méréssel.
• Adott esetben végeztessen a méregtelenítési kapacitást vizsgáló tesztet (GST-teszt).

Tippek a fogpótlással szembeni intolerancia elkerülése érdekében:

• Kevés komponensből álló ötvözete alkalmazása.
  Kerüljék a nikkeltartalmú ötvözeteket.
  Lehetőleg kerüljék a fémtartalmú implantátumokat. (titán)
• Válasszanak helyette pl. kerámiát (cirkon-dioxid).

Fogpótlás: amire figyelnünk kell

Az alábbi kérdések alapján Ön is megállapíthatja, hogyan tolerálja szervezete a fogpótlást:

Kiértékelés:

Ha 3-nál több kérdésre válaszolt igennel, fennáll a gyanúja annak, hogy Ön érzékeny a fémekre vagy műanyagokra. Forduljon holisztikus módszerekkel dolgozó fogorvoshoz segítségért.

Fotó: Adobe Stock