Szénanátha kezelése szelíd módszerekkel
A pollenek egyre több embernél okoznak kellemetlen panaszokat, tüneteket. Az Európai Allergiakutató Alapítvány (ECARF) szerint csak Németországban kb. 12 millóra (!) tehető az allergiások száma, a WHO adatai szerint a világ lakosságának 1020%a érintett, és a tendencia növekszik. Hazánkban a nyolcvanas évek óta az iskoláskorú gyermekek körében az előfordulási arány megkétszereződött. Mára a betegség életkori megoszlása is változott. Míg korábban a szénanátha a gyermekek és fiatalkorúak betegsége volt, ma egyre gyakoribb jelenség, hogy a kórkép felnőtt vagy időskorban jelentkezik először. Európai betegbiztosítók mérése szerint 2008 és 2018 között a 45–64 éves korosztályban a szénanátha gyakorisága 27%kal növekedett. Az idősebb, 65–73 éves korcsoportban a növekedés ennél is meredekebb, 43%os növekedést mutat, a 80 felettieknél pedig megkétszereződött.
A szezon évről évre egyre hosszabb
A klímaváltozás még inkább súlyosbítja a helyzetet, ez részben magyarázza az allergia (szénanátha) terjedésében megfigyelhető trendet. A pollenszezon évről évre egyre hosszabb. Egyegy enyhébb télen előfordulhat, hogy a fűfélék még novemberben is szórják pollenjeiket, decemberben pedig már elkezd virágozni a mogyoró. A melegebb levegőben folyamatosan növekszik a pollenek aránya.
Ebben fontos szerepet játszik a szén-dioxid-kibocsátás, amely egyrészt hozzájárul a légkör felmelegedéséhez, másfelől kedvez a növényeknek is, hiszen a növények megkötik a széndioxidot – lényegében ez a gáz úgy hat rájuk, mintha trágyáznák őket. Másfelől a melegebb levegőben a pollenek messzebbre képesek eljutni. A klímaváltozással párhuzamosan megfigyelhető, hogy eddig ismeretlen, új, meleg éghajlathoz szokott növényfajok honosodnak meg Európában.
Ilyen a közismert parlagfű is, amely nem őshonos Európában, és az egyik legfontosabb allergén növény.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a nagyobb települések levegőjében lebegő légszennyező anyagok (szálló por, égéstermékek, koromszemcsék) még intenzívebbé teszik a pollenek allergizáló hatását. Az ózon, a nitrogénoxidok és a por önmagában is irritálja a nyálkahártyákat, így azok reakciós készsége nő. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy ezek az anyagok a pollenek allergén hatását is fokozzák. A virágporokban megnő az allergiás reakciót kiváltó fehérjék és egyéb gyulladáskeltő anyagok aránya. A légszennyező részecskékkel dúsult pollenek tehát agresszívebben viselkednek. Ez a jelenség megmagyarázza, hogy az allergiás esetek (szénanátha) előfordulási gyakorisága miért nagyobb a városokban.
Szénanátha: hogyan segíthet a homeopátia és az akupunktúra?
Az antihisztaminok és a specifikus immunterápia (lásd a kiemelt szövegrészt) mellett léteznek alternatív kezelési stratégiák is. Ilyen pl. az akupunktúra, amellyel enyhíthetők a szubjektív panaszok. Több, egymástól független klinikai teszt eredménye egyértelműen igazolta az akupunktúra pozitív hatását allergia esetében. A páciensek panaszai és tünetei szignifikánsan csökkentek a kezelések hatására, és kevesebb gyógyszert kellett szedniük. Fontos azonban, hogy a kezelést már a pollenszezon előtt el kell kezdeni, hogy igazán hatásos legyen.
A homeopátia a Galphimia glauca nevű szerrel végzi a kezelést – legalábbis erről a szerről született a legtöbb kutatási eredmény, jóllehet, ezeket a kutatásokat évtizedekkel ezelőtt végezték. A német Carstens Alapítvány által finanszírozott, a nyolcvanas években elvégzett kutatások szerint a Galphimia glauca hatása minden hígításban összehasonlítható volt a szintetikus készítmények hatásával.
Az antropozófikus medicina előszeretettel alkalmaz citrom és birskivonatot tartalmazó orrsprayt, amelyet legalább két hétig folyamatosan kell alkalmazni.
A kúra kiegészíthető reggelente egy csésze veronika, esténként pedig egy csésze tölgyfakéregből főtt tea ivásával. Ezek a módszerek lassan kezdenek hatni, de megtanítják rá az immunrendszert, hogy ne reagáljon túl hevesen olyan ártalmatlan anyagokra, mint a virágpollen.
Szénanátha esetén is együnk mézet
Mézet sokan nem pusztán kellemes ízéért esznek, hanem terápiás céllal, pl. a szénanátha tüneteinek enyhítése érdekében. Érdemes kipróbálni a módszert, számos méhész esküszik rá, hogy saját szénanátháját sikeresen enyhítette méz rendszeres fogyasztásával. A magyarázat logikus. A mézben jelen van a fák, füvek, virágok pollenje, hiszen ezeket a méhek a nektárral együtt a kaptárba viszik, így azok belekerülnek a mézbe. Aki rendszeresen elfogyaszt egyegy kanál mézet, azzal minden alkalommal egy kevéske pollent is magához vesz.
Ennek hatására a szervezet apránként hozzászokik a pollenekhez, ami lényegében ugyanaz a folyamat, mint amikor az orvos ún. hiposzenzibilizáló kezelést végez. A méz hiposzenzibilizáló hatását tudományos módszerekkel egyelőre nem vizsgálták, de számtalan pozitív tapasztalat gyűlt össze, ami erre utal. Nem csak a méhészek, de az orvosok közül is sokan propagálják a mézfogyasztást.
A terápiás célú mézfogyasztással kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy helyi termesztésű mézet kell fogyasztani, ugyanis ebben vannak jelen az adott földrajzi régióra jellemző pollenek, amelyek a panaszokat okozzák. Az is fontos, mikor gyűjtötték a méhek a mézet. Akinek a korán virágzó fák és bokrok, pl. a mogyoró vagy a nyírfa okoznak szénanáthát, a korán begyűjtött mézzel kúrálja magát. Ezeket a mézeket május végétől kezdik pergetni a méhészek. A nyári virágmézekben inkább a mezei virágok és füvek pollenje van jelen.
Kevesebb stressz, kevesebb allergia
Az állandó orrfolyás és tüsszögés kellemetlen és idegesítő. De ennek fordítottja is igaz: az allergia stressz hatására is felerősödhet. Számos kutatás igazolta, hogy az allergiások félénkebbek és több stressztől szenvednek, mint az allergiában nem szenvedők. A megoldást a módszeres relaxálás jelentheti: ez lehet autogén tréning, jóga, progresszív izomlazítás, taj-csi vagy meditáció. Ezek a gyakorlatok az allergiás megbetegedés lefolyását pozitívan befolyásolhatják. A Német Allergiások és Asztmások Szövetsége is relaxációs gyakorlatokat javasol az érintetteknek.
Segíthet egy ún. stressznapló vezetése is, amelybe feljegyezzük a stresszhelyzeteket és az allergiás tünetek felerősödését.
Így könnyebben felismerhetjük és tudatosan kezelhetjük azokat a jellegzetes élethelyzeteket, amelyek hatására tüneteink felerősödnek.
A panaszok enyhítése egyszerű módszerekkel
A kellemetlen tüsszögési ingert és az orrnyálkahártya csiklandását egyszerűen csillapíthatjuk fiziológiás sóoldattal történő öblítéssel. E célra a gyógyszertárban lehet megfelelő orröblítő készüléket vásárolni. A szemhéjra helyezett hűvös uborkaszeletek a kellemetlen szemviszketés megszüntetésében nyújtanak segítséget.
A probiotikumok nem csak az emésztési panaszok, de az allergia tüneteinek enyhítésében is segíthetnek – állapították meg a berlini Charité klinika kutató orvosai. A klinikai kísérletben nyírfapollenre allergiás kísérleti személyek több hónapon át Lactobacillus acidophilus és Bifidobacterium lactis törzseket tartalmazó kapszulákat szedtek, aminek hatására tüneteik jelentős mértékben enyhültek. A probiotikum Polla gen néven gyógyszertárakban kapható Németországban és Ausz triában (nálunk nincs forgalomban, de internetről beszerezhető). A feketekömény-olajnak szintén allergiaellenes hatást tulajdonítanak. A hidegen sajtolt olajat egyszerűen hideg ételekhez (saláta, joghurtok) lehet keverni, vagy kanállal kell beszedni. A kúrát lehetőleg néhány héttel az allergiaszezon várható kezdete előtt kell elkezdeni.
Fotó: Adobe Stock
