Fontosabb felnőttkori alvászavarok
Intrinzik (belső eredetű) alvászavarok
Tranziens (átmeneti) inszomnia (szitatív [helyzetfüggő] álmatlanság)
Tünetek: A leggyakoribb inszomnia, melyet meghatározott stressz, izgalom vagy előérzet vált ki. Nehezebb elaludni, rövidebb ideig tud aludni az ember, de csak néhány napig tart. Jó vagy rossz stressz is okozhatja.
Kezelés: Gondolja át és alakítson ki megfelelő alváshigiénét, alkalmazza a relaxációs módszereket, rövid ideig (két napig) szedjen az orvos által rendelt altatót.
Rövid távú inszomnia (helyzetfüggő álmatlanság)
Tünetek: Nehezebb elaludni, rövidebb ideig tud aludni az ember. 3 hétig is tarthat. Általában akut vagy bizonyos helyzetből adódó stressz (például egy szeretett személy halála, súlyos betegség, a munkahely elvesztése, műtét utáni lábadozás) miatt alakul ki.
Kezelés: Gondolja át és alakítson ki megfelelő alváshigiénét, alkalmazza a relaxációs módszereket, rövid ideig (két napig) szedjen az orvos által rendelt altatót.
Krónikus inszomnia (tartós, tanult vagy pszichofiziológiai álmatlanság)
Tünetek: Több mint egy hónapon, gyakran éveken át heti kettőnél többször nehezen tud elaludni vagy gyakran felébred, korán vagy fáradtan ébred, szokatlan körülmények között jobban alszik. Gyakran stresszel teli időszak után kezdődik. A panaszok idővel állandósulhatnak, vagy a stressztől függően újra jelentkeznek. Különösen a felületes alvókat érinti, akikre teherként nehezedik az alváshiány, és kialakul egy önbüntető ördögi kör. A krónikus álmatlanságban szenvedőkre jellemző, hogy elnyomják az érzelmeiket, kerülik az intenzív, felkavaró érzéseket, feszültségük fejfájásban, szívdobogásérzésben, a kéz és láb hűvösségében és derékfájdalomban nyilvánul meg.
Kezelés: Gondolja át, hogy az alvászavart nem betegség, túlzott gyógyszerszedés, fájdalom vagy pszichiátriai probléma okozza-e. Javítsa az alváshigiénét, próbálja ki a restrikciós kezelést és az önkontrollon alapuló módszereket. Szükség lehet orvos által felírt gyógyszeres kezelésre.
Narkolepszia
Tünetek: Ellenállhatatlan, túlzott nappali álmosság, rövid, ismétlődő nappali alvásrohamok (akár evés, vezetés, felállás közben) függetlenül attól, hogy előtte mennyit aludt a beteg. Izomgyengeségi rohamok, átmeneti bénulás (kataplexia) léphetnek fel ébren (nagy érzelmi vihar idején), vagy ha élénk, félelmetes álmok között ébred.
A REM-fázis már az elalvás után 10 perccel megkezdődik, ébren is élénk álmokat lát a beteg, álmatlanságban szenved, gyakran felébred, depressziós. Gyakran örökletes az állapot.
Kezelés: Depresszió elleni tanácsadás, az alvási higiéné javítása. Napközben rendszeres szundikálás. Fontos a család segítő támogatása. A kataplexia ellen stimuláló gyógyszerek, az orvos rendelésére esetleg triciklikus antidepresszánsok ajánlottak.
Periodikus végtagmozgási rendellenesség, „nyugtalan láb”-szindróma (éjszakai mioklónus, lábgörcsök)
Tünetek: PVR: A lábizmok 5ő10 másodperces összehúzódása 30-as csoportokban legalább háromszor, mely percekig tart. A beteg úgy érzi, egyáltalán nem aludt, vagy nem pihente ki magát, az ágy reggelre teljesen összekuszálódik, a beteg napközben fáradtnak érzi magát.
„Nyugtalan láb”-szindróma: Üléskor vagy fekvéskor leküzdhetetlen késztetés jelentkezik, hogy a beteg mozgassa a lábait. Mozgásra enyhülő „hangyamászás”-érzés. Napközben fáradtság. Gyakran öröklött. Előfordul terhes anyáknál, középkorú és idős embereknél, valamint vérszegénységben, cukorbetegségben, gerinc- vagy keringési betegségben szenvedőknél.
Kezelés: Mindkettőt enyhe nyugtatókkal kezelik, hogy elősegítsék az alvást (a lábmozgásokra ezek nincsenek hatással). Biológiai visszacsatolással növelhető a láb hőmérséklete. A triciklikus antidepresszánsok súlyosbíthatják a tüneteket. Kerülni kell a koffeint. Naponta szedni kell vasat, kalciumot és E-vitamint.
Cirkadián alvászavarok „Jet lag”-szindróma (idózónaváltás-szindróma)
Tünetek: Átmeneti állapot, melyben az alvás normális, és a kielégítő alvás pihentető is, de az ember nem a megfelelő időben álmosodik el, ezért alváshiány és teljesítménycsökkenés lép fel. Oka, hogy egy nap alatt az ember egy vagy több időzónát átlép.
Kezelés: Utazás előtt alkalmazkodási program. Orvos által rendelt, kis mennyiségű altatószer két napig az új alvásidőnek megfelelően. Természetes fény kora reggel.
Három műszakban dolgozók alvászavara
Tünetek: Krónikus kimerültség, csökkent munkateljesítmény, nehezített elalvás, felületes alvás, gyakori felébredések. Nagy stressz a munkában és a családi életben. Érzelmi és gyomor-bélrendszeri zavarok. Túlzott gyógyszerszedés, dohányzás vagy koffeinfogyasztás.
Kezelés: Az alvási higiéné javítása, a család segítségének bevonása, szundikálás, alkalmazkodási terv a rendszeres alváshoz, étkezési rend, szakember által vezetett fényterápia, a munkahelyen a műszakváltások rendjének átalakítása.
Alvási fázis szindrómák (fáziskéséses és előretolt fázisú alvászavar)
Tünetek: Fáziskéséses: Az álmosság csak nagyon késő éjjel vagy kora hajnalban jelentkezik, reggel nehéz felébredni, napközben álmos az ember, késő este viszont nagyon éber. Depresszió. Gyakran öröklött. A két szindróma közül ez a gyakoribb.
Előretolt fázisú: Az ember nagyon korán (este 6ő8 óra körül) elálmosodik, de hajnalban (3ő5 óra körül) felébred. Oka lehet, ha tartósan szokatlan időben fekszik le az ember, vagy ha affektív elmezavarban szenved.
Kezelés: Az alvási higiéné fenntartása, alvásnapló, kronoterápia, fényterápia a belső óra átállítására. Ha kialakult az egészséges alvási rend, mereven ragaszkodni kell a lefekvés és felkelés idejéhez. Krónikus esetekben gyakran alkalmaznak triciklikus antidepreszánsokat.
Paraszomniák ő Alvajárás (szomnambulizmus)
Tünetek: Összetett mozgások, például felülés, járás az éjszaka első harmadában (mindig a NREM-fázis legmélyebb szakaszában). Gyakran öröklött. Enyhe vagy súlyos pszichológiai zavar jele lehet. Gyakran nagy stresszt követően alakul ki olyan emberben, akiben sok düh halmozódott fel a frusztrációk, elégedetlenség és az önbecsülés hiánya miatt. Fél óránál nem tart tovább, az alvó egyáltalán nem emlékszik rá.
Kezelés: Az alvási higiéné fenntartása, rendszeres szundikálás, az alváshoz biztonságos helyet kell keresni (földszinti helyiség bezárt ajtókkal és ablakokkal). Szükség van a család segítségére. Pszichoterápia, gyógyszeres kezelés.
Lidércnyomás
Tünetek: Az ember sikoltozva ébred fel, és ébredés után 5ő10 percig szapora a pulzusa, zihálva lélegzik, zavart, izgatott. Nem feltétlenül emlékszik arra, hogy mi zavarta meg. Leggyakrabban az éjszaka első harmadában, a delta-szakaszban jelentkezik. Kiválthatja stressz, kimerültség, krónikus szorongás, de jelezhet túlterheltséget is. Súlyosnak tekintik, ha havonta négynél többször jelentkezik (ilyenkor szorongásos betegséget jelezhet). A férfiak gyakrabban érintettek.
Kezelés: Alváshoz meg kell teremteni a biztonságérzetet. Égjen egy éjszakai lámpa. Fontos az alvási higiéné. Relaxációs módszerek. Ha az állapot krónikussá válik, ki kell egészíteni szorongásellenes orvosi kezeléssel.
Rémálmok
Tünetek: Kellemetlen, mozgalmas álmokból ébred az ember a REM-fázisból, általában az éjszaka második felében. Az ember visszaemlékszik az álomra vagy annak töredékeire.
A nőket gyakrabban érinti. Stressz idején jelentkezik: egyesek például nehezen birkóznak meg a nyugdíjba vonulás problémájával. A szakértők úgy gondolják, hogy a rémálmok segítenek feldolgozni a haragot és egyéb negatív érzelmeket.
Kezelés: Viselkedésterápia és relaxációs módszerek, melyek segítenek leküzdeni a stresszt és a haragot.
Fogcsikorgatás (bruxizmus)
Tünetek: Alvás közben ritmusos állmozgás, fokozott kar- és lábmozgások. Az alvó nincs feltétlenül tudatában az eseménynek, de reggel arra ébred, hogy fáj az álla, a feje és idővel lekopnak a fogai. A felnőttek nagy százaléka (21%) érintett. Szorongás, stressz, bűntudat váltja kis.
Kezelés: A viselkedésterápiák közül alkalmazható a hipnózis, a biológiai visszacsatolás és egyéb relaxációs módszerek. Sok esetben ajánlatos a fogvédő használata, hogy a fogsor ne kopjon el.
