Ne szorítsa össze fogait!
A felső és alsó állkapocs közötti ízület testünk egyik legbonyolultabb ízülete. Ez az ízület, a rágóizom és a szájüreg teszi lehetővé a beszédet, a kommunikációt embertársainkkal. Az evés, ivás és még a csókolódzás sem lenne lehetséges az állkapocsízület nélkül. Azonban mit tegyünk, ha az evés fájdalmassá válik, vagy ha rágás közben az ízület felől kattogást tapasztalunk, megfájdul a fejünk, vagy éjjel arra ébredünk, hogy csikorgatjuk a fogunkat?
Az állkapocsízület és a rágóizmok szorosan együttműködve dolgoznak és gyakran okoznak panaszt stressz hatására. Az állkapocsízület funkciózavara az egész testre hatással van. A szimptómák a fej és a gerincoszlop fájdalmától a fogcsikorgatáson át a szédülésig, illetve távoli szervek működési zavaráig terjedhetnek. A legtipikusabb panaszok reggelente a legsúlyosabbak, a legtöbben ezekre ébrednek.
A stressz csupán az egyik kiváltó ok, ami felerősíthet más, már meglévő problémákat. Például a fogak rendellenes helyzete, a rossz, „emelő” tömések, foghiány gyakran okoz állkapocs-ízületi problémát. Az ízületet vagy a nyaki gerincet ért baleset a rágóizmok és a tarkótáji izmok erős feszülésével járnak. A fogcsikorgatás, a fogak összeszorítása, a rágóizmok feszessége szintén a gyakori kiváltó okok közé sorolhatók.
A hason, illetve oldalon fekve alvás hatására szintén kialakulhatnak állkapocs-ízületi panaszok. A legtöbben oldalt fekve a kezüket vagy egy kispárnát tesznek az állkapocs alá, amitől az oldalirányban eltolódik. Ha pl. jobb oldalunkon alszunk, az állkapocs ellenkező irányba tolódik. A következmény: a hátsó nyaki izmok tónusának erősödése és fejfájás. Ezen kívül az izmokban pontszerűen megkeményedett és nyomásra fájdalmas pontok, ún. triggerpontok alakulnak ki. Ezeket mindenki saját magán is kitapinthatja.
Mindenki segíthet magán, ha úgy véli, nem egészséges az állkapocsízülete. Első lépésként válasszunk olyan alvási testhelyzetet, amely hatására nem tolódik el az állkapocs. A párna a fejet az arccsonttól (járomcsont) felfelé támassza meg, az állkapocs ne legyen alátámasztva. Normális esetben a felső és alsó állkapocs csak rágás és nyelés közben érintkezik egymással.
Ha feszültek vagyunk, fogainkat összeszorítjuk. Ilyenkor négyzetcentiméterenként 80 kg nyomás nehezedik fogainkra és az állkapocsra. Fontos megfelelő konfliktusmegoldó stratégiákat találnunk. Nagyon sokat segíthet, olykor nélkülözhetetlen a pszichoterápia. De a stressz levezetésének kiváló módja lehet az is, ha figyelünk igényeinkre, sajátmagunkhoz és másokhoz pozitívan viszonyulunk, tudunk nemet mondani és elhatárolódni, valamint időben meghozni a megfelelő döntéseket.
Az olyan lazító technikák, mint az autogén tréningn, a Jacobson-féle izomlazítás, a jóga vagy a Feldenkrais-módszer, esetleg a sport, Nordic Walking, úszás, kerékpározás (ha ettől nem feszülnek meg a nyaki izmok), kiválóak a stressz levezetésére. Hátúszás közben az állkapocsízület jobban ellazul, mint mellúszáskor.
Az éjszaka viselendő harapósín hatására feloldódik az izomfeszülés, és eltűnnek a triggerpontok is. A sín elkészítéséhez szükséges egy, a fogsorról készített lenyomat, amelyet lehetőleg akupunktúrás vagy oszteopátiás kezelés után érdemes levenni. Ilyenkor ugyanis az izmok különösen jól ellazulnak, és ideális lesz a harapási pozíció. Szintén jót tesz a gyógytorna, valamint a manuális terápiák, mint az oszteopátia vagy a kranioszakrális terápia. A súlyos fájdalommal járó állapotokat bizonyos esetekben fájdalomcsillapítókkal érdemes enyhíteni.
Már említettük, hogy a problémát fogtömés, -pótlás is okozhatja. Ezért a fogászati kezelés során figyeljünk arra, hogy a koronák, hidak, protézisek készre csiszolása után ne csak fekve, hanem ülve és állva is ellenőrizzék a pótlások megfelelő magasságát, helyzetét. A rosszul találkozó fogsorok hosszú távon az egész testtartást károsan befolyásolhatják.
Mindez fordítva is igaz: a testtartási zavarok (szkoliózis, a medence ferde állása) ugyancsak megváltoztathatják az állkapcsot. Nagyon kedvezőtlen hatású, ha nyakunknál fogva előrenyújtjuk a fejünket, pl. képernyő előtt vagy íróasztalnál dolgozva, esetleg autóvezetés közben. Ilyenkor ugyanis nem a nyakunk támasztja alá a fejet, hanem az izmoknak kell megtartania azt. Mindez izomfeszüléshez és a szalagok elcsontosodásához vezethet.
Minden, a test önszabályozó mechanizmusait támogató eljárás, mint az akupunktúra (fül és test), az oszteopátia, a csi-kung, a taj-csi, és a homeopátia is sokat segíthet. Kifejezetten jótékony hatásúnak bizonyultak bizonyos Bach-virágterápiás keverékek, pl. Cherry Plum (belső feszültség), Rock Rose (mélyen ülő félelmek) vagy a Rescue cseppek (naponta 1-2 alkalommal 4 csepp közvetlenül a szájba vagy egy pohár vízbe, teába cseppentve) is kellemes hatásúak. Az izomzat ellazítására kiválóan alkalmas a 7. számú Schüssler-só (magnesium phosphoricum D6). Különleges alkalmazási módja a „forró hetes”: 8-10 tablettát egy pohár meleg vízben feloldunk, majd az egészet apró kortyonként elfogyasztjuk.
Az állkapocsízület zavarainak tünetei
Specifikus, illetve tipikus tünetek
• Főként egyoldali fájdalmak a fejen (arc, fül, fogak, állkapocs, a rágóizmok görcse), a vállon, a nyakon, a lumbális gerinc táján vagy a combok oldalán.
• éjszakai fogcsikorgatás, a fogak összeszorítása
• az állkapocsízület kattogása,
• a fognyakak romlása, fogkopás
• látszólagos különbség a lábak hosszában
• a csípőízületnél kifelé forduló láb
Nem specifikus szimptómák (egyéb okuk is lehet)
• fülzúgás (tinnitusz)
• szédülés
• tenziós fejfájás, migrén
• gombóc érzése a torokban
• horkolás
• alvási légzéskimaradás (apnoé)
• oldalirányú gerincferdülés (szkoliózis)
• térdpanaszok
• a szájnyálkahártya gyulladásai
• a belső szervek működési zavarai
• koncentrációzavarok, alvászavarok, tanulási problémák
