Nyáktömlőgyulladás (bursitis)

Testünkben kb. 150 nyáktömlő (bursa) található. Legtöbbjük csupán néhány centiméternyi. Leginkább műanyag zacskóhoz hasonlíthatjuk őket, amelyek felületei egymáshoz meglehetősen közel találhatók. A nyáktömlők kötőszövetből épülnek fel, belső oldalukat speciális sejtek alkotják, amelyek leheletvékony nyálkaréteget termelnek, ezek feladata a súrlódó felületek kenése, „olajozása”. Hasonlóan működik az ízületi tok belseje, amelyben a synovia nevű, szintén a súrlódás csökkentésére szolgáló ízületi folyadék termelődik.

Nyáktömlőket találunk mindenütt, ahol az egyes szövetrétegek egymáson történő elcsúszását, mozgását kell biztosítani. Ez a nagy mechanikus terhelésnek kitett testrészeken különösen fontos. Idetartozik az ízületek környéke, ahol a bőr, az inak és az izmok közvetlenül kapcsolódnak a csontokhoz. A nyáktömlők itt egyfajta párnaként szolgálnak, amelyek feladata, hogy csökkentsék a mozgásra fellépő súrlódást, a nyíróerőket és a kívülről érkező nyomást. E védelmi funkció különösen fontos a térdeknél és a könyöknél, azonban a váll, a csípőízület, a kéztő és a boka, de az ülőgumók és az Achilles-ín sem létezhet nyáktömlők nélkül.

Kiváltó okok: nyomás, sérülés vagy anyagcserezavar

A nyáktömlőgyulladás (orvosi nevén bursitis) gyakran mechanikus terhelés, nyomás – pl. hosszas térdelés kemény talajon – hatására alakul ki. De nem ritka, hogy a krónikus, gyulladásos reumás megbetegedés, illetve a köszvény váltja ki. A lehetséges kórokok között szerepel a gyulladás és a fertőzés is.

Kezdetben a panaszok enyhék, a nyáktömlő környékén égő, súrlódó érzetről számol be a páciens. A gyulladt terület tapintásra erős fájdalommal reagál, később az érintett terület megduzzad és érezhetően melegebb a környezeténél. Ha mélyen elhelyezkedő nyáktömlőkről van szó, pl. a vállnál, kezdetben nem látható a duzzanat és a pirosság, de a beteg erős fájdalmakra panaszkodik. A fájdalom főképp éjszaka erősödik. A gyulladás a legtöbb esetben nem terjed át a környező szövetekre, tehát a nyáktömlőre korlátozódik. Ritka, de azért előfordul, hogy a gyulladás a nyirokerekre és a nyirokcsomókra is átterjed, így azok is fájdalmasan megduzzadnak. Ez főképp a bakteriális fertőzések okozta nyáktömlőgyulladásra jellemző.

A legtöbb bursitis a térdízületnél, a könyökcsúcsnál és a vállnál elhelyezkedő nyáktömlőket érinti. A páciensek többsége középkorú, sokuknál munkahelyi ártalom nyomán alakul ki a betegség (takarítószemélyzet, sportolók, főképp jéghokisok és birkózók). Azonban az ülőgumóknál és a könyökölve olvasás hatására a könyökcsúcson jelentkező bursitis jellemző az egyetemi és főiskolai hallgatókra is.

A diagnózis felállításához általában elegendő a tipikus panaszok, valamint a betegség kialakulásának meghallgatása, amit megerősít a tapintásra jelentkező erős fájdalom és a vörös duzzanat. Egyes esetekben kitapintható a folyadékkal telt, elmozdítható nyáktömlő is. A kórelőzmények – reumás megbetegedés, fertőzések – is fontosak, ezek után is érdeklődik az orvos. A mélyen elhelyezkedő, nehezen kitapintható nyáktömlők vizsgálata ultrahanggal történhet. Laborvizsgálat csak akkor szükséges, ha felmerül a köszvény vagy valamely fertőzéses megbetegedés (pl. gonorrhoea) gyanúja.

Tehermentesítés és hűtés az első és legfontosabb teendő

A gyulladt nyáktömlőket elsősorban kímélni, pihentetni kell. Ez azt jelenti, hogy kerülni kell a közvetlen nyomást, és néhány napig pihentetni kell az érintett testrészt (esetleg sínbe rakás vagy rögzítő kötés segítségével). Ezután lassan, fokozatosan el lehet kezdeni mozgatni az érintett testrészt, megelőzendő az ízület megmerevedését.

Hűtőtasakos vagy hűtőakkumulátoros hideg borogatás (figyelem: a hűtőtasak, ill. hűtőakkumulátor és a bőr közé mindig helyezzünk textíliát, nehogy elfagyjon a bőr!) ajánlott napi 2-3-szor, alkalmanként 15-20 percig. Használhatunk gyulladásgátló géleket, krémeket, növényi kivonatokból készülő pakolásokat.

A hivatalos orvoslás a bursitist ún. nem-szteroid gyulladáscsökkentő hatóanyagokkal (pl. ibuprofen, diclofenac) kezeli. Ezek a gyógyszerek egyúttal fájdalomcsillapító hatásúak is, azonban ismert mellékhatásokkal terheltek, irritálják a gyomornyálkahártyát, ezért gyakran kombinálják őket gyomorsavtermelést gátló hatóanyagokkal (pl. omeprazol, pantoprazol).

Felületes elhelyezkedésű nyáktömlőgyulladás esetén szóba jöhet az érintett tömlő punkciója, azaz felszúrása, hogy ezáltal lecsapolják a gyulladásos folyadékot, ill. hogy a tű segítségével kortizont fecskendezzenek be. A beavatkozás a gyulladt nyáktömlő elfertőződésének veszélyével jár, ezért rendkívül fontos a műtéti sterilitás szabályainak szigorú betartása.

Ha a bursitis bakteriális fertőzés nyomán jött létre, a szájon keresztül adott antibiotikumok önmagukban általában nem segítenek. Ilyenkor a nyáktömlőt műtéti úton meg kell nyitni, és dréncsövet kell elhelyezni benne. Egyes esetekben szükséges lehet a nyáktömlő komplett eltávolítása is. Ez a helyzet, ha a nyáktömlő baleset következtében súlyosan roncsolódott, vagy ha a bursitis nem gyógyul és krónikussá válik (hat hétnél hosszabb ideig tart). A műtét után nyomókötés kerül a sebre és az érintett ízületet átmenetileg rögzítik.

A homeopátia többféle szert ismer, amellyel meggyorsítható a gyulladt nyáktömlők gyógyulása (a jellegzetes tüneteket lásd a gyógyszerek mögött, zárójelben). Ezek közül a legfontosabbak:

• Apis D12: óránként az első napon, majd naponta 3×5 golyócska (szúró fájdalom, hűtés enyhíti).

• Aconitum D12: félóránként 5 golyócska az első napon, majd naponta 4×5 golyócska (hirtelen kezdet, hűtés enyhíti a panaszokat).

• Bryonia D12: naponta 3–6×5 golyócska (szúró fájdalom, mozgásra rosszabb).

Ha a gyulladás sérülés nyomán jött létre, az alapszer az Arnica C30, amelyből az első napon félóránként 3 golyócskát kell szedni. Ha javul a páciens állapota, D12-es hígításra kell áttérni, amelyből naponta 6×5 golyócska az adag. Az árnikát alkalmazhatjuk tinktúra formájában is.

Krónikus panaszok esetén az alábbiakhoz folyamodhatunk:

• Acidum formicicum D30: hetente egy alkalommal 3 golyócska, kb. 8 héten át (az elsavasodás csökkentésére, salaktalanításra és a szövetek „áthangolására”, regenerálására).

• Kalium chloratum D6 (ez a 4-es számú Schüssler-só) és a Calcium fluoratum D12 (ez az 1-es számú Schüssler-só): mindegyikből 5-5 tablettát fel kell oldani egy csésze forró vízben, majd ezt a nap folyamán apránként el kell kell kortyolgatni. A Kalium chloratumot Schüssler-kenőcs formájában is alkalmazhatjuk.

Kerüljük az állati fehérjéket, és napi két liter vizet igyunk meg

Minden gyulladásos megbetegedés terápiáját támogassuk teljes értékű táplálékok fogyasztásával, és legfőképp az állati eredetű fehérjék és zsírok mennyiségének csökkentésével, valamint a napi folyadékmennyiség fokozásával. Különösen fontos a bőséges folyadékbevitel, ha a beteg húgysavszintje magas, és a bursitis a köszvény következtében alakult ki. Természetesen a köszvényt szükség esetén gyógyszeresen is kezelni kell.

A mélyen ülő – pl. a vállízületnél, ill. a csípőízületnél elhelyezkedő – nyáktömlők gyulladásának kezelésében jó hatásfokkal alkalmazhatók a neurálterápiás injekciók.

Az akut gyulladás lecsengését követően fontos a kiújulás megelőzése. Az erősen igénybe vett testrészekre nehezedő nyomás csökkentése érdekében gyakran iktassunk be szüneteket, illetve próbáljuk a testsúlyt máshova áthelyezni, váltogatva a terhelt területeket. A különösen igénybe vett testrészeket (térd, könyök) védjük párnázott térdvédővel, párnázott alátétekkel. Ezek bizonyos munkakörökben kötelezően alkalmazandó munkavédelmi eszközök, amelyeket a munkaadónak kötelessége biztosítani.