Székletvizsgálat = Betegségmegelőzés

Mivel az emberi test szervei az érhálózat révén kapcsolatban állnak egymással, a vérvizsgálat számos betegség, illetve kóros állapot megállapítására alkalmas. A gyomorbél traktust, a húgyutakat és a hüvelyt azonban belülről nyálkahártya borítja, és e nyálkahártya legfelső rétegébe nem jutnak el a véredények. A legfelső hámréteg bizonyos baktériumtörzsek anyagcseretermékeiből táplálkozik. A nyálkahártyák ugyanúgy testünk határvonalai, mint a bőrünk. Saját védelme érdekében a nyálkahártyák különféle védőfaktorokat termelnek. Létezik számos olyan betegség, amelyek a nyálkahártyákat is érintik, illetve olyan betegségekről is tudunk, amelyek azért alakulnak ki, mert a nyálkahártya károsodott, és nem tudja ellátni eredeti feladatát.

Idesorolhatók az alábbiak:

• a nyálkahártyák akut és krónikus gyulladásai,
• allergiás reakciók (élelmiszer-allergiák, szénanátha, allergiás hörgőasztma),
• gyomor-bél betegségek,
• élelmiszerekkel és adalékanyagokkal szembeni túlérzékenység (intolerancia),
• autoimmun-betegségek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa),
• mérgezések,
• parazitafertőzések,
• daganatok.

Mivel ezeket a betegségeket vérvizsgálattal nem lehet korai stádiumban diagnosztizálni, a betegek kezdeti észleléseit, panaszait többnyire nem veszik komolyan, és az illetőt nemritkán szimulánsnak vagy hipochondernek tartják. Ezért vetődött fel az igény a bővített diagnosztikai lehetőségekre, amelyek a nyálkahártyához asszociált betegségek észlelésére is kiterjednek.

A megfelelő székletvizsgálatok akkor is indokoltak, ha a krónikus gyulladásos betegség (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) lefolyását akarják dokumentálni, monitorozni. Így a közelgő gyulladásos schubot (epizódot) már nagyon korai stádiumban fel lehet ismerni bizonyos, specifikus gyulladásos markerek (pl. béta-defensin 2 és alfa-1-antitripszin) segítségével. Esetleg mellőzhető lenne a gyulladásgátló gyógyszerek alkalmazása, ehelyett a biológiai medicina módszereivel lehetne kezelni a beteget. A bélrendszer sokrétű funkciói és nyálkahártyájának óriási felülete (kb. 600 m2) révén számos székletvizsgálat létezik, amelyek képesek megbízható tájékoztatást nyújtani e szerv állapotáról (lásd a keretes szöveget).

Az emésztés szabályozásában és a nyálkahártyák állapotának fenntartásában (nyálkahártya integritása) főképp a bélflóra játszik döntő szerepet. A bélflórát az egészséges felnőtt ember esetén számos, különböző baktériumtörzs alkotja. E mikrobák száma szédítő: 10-100 billió, ami több, mint ahány sejt magát az emberi testet alkotja.

A bélflóra garantálja a nyálkahártya egészségét

Ez a módfelett összetett és dinamikus bakteriális ökoszisztéma bélrendszerünkben első életéveink folyamán alakul ki. A természetes szüléssel világra jött gyermekeknél a belek baktériumokkal történő benépesülése már a szülés folyamán megkezdődik: főképp enterobaktériumok, escherichia coli- és streptococcus-törzsek vesznek részt a folyamatban. Ezt a folyamatot számos tényező megzavarhatja, például az anyánál a hüvely gyulladása, antibiotikus kezelés a terhesség utolsó harmadában, súlyos fertőzések és császármetszés. A továbbiakban a bélflóra betelepülése a gyermek táplálkozásának függvénye: az anyatejjel táplált csecsemők bélrendszerét az első hetekben tejsavbaktériumok (bifidus- és lactobacillus-törzsek) kezdik benépesíteni. A tejsav enyhén savas bélmiliőt teremt, amely megnehezíti a kórokozó csírák megtelepedését. A tápszerrel táplált csecsemők bélflórája leginkább a felnőttekéhez hasonlít, ami azonban nem feltétlenül hasznos a csecsemő szempontjából. A bélbaktériumoknak többek között az alábbi feladatokat kell teljesíteniük:

• Immunológiai folyamatokat vezérelnek.
• Megakadályozzák kórokozók megtapadását a nyálkahártya felületén.
• Vitaminokkal látják el a szervezetet (thiamin, pyridoxin, B12, K).
• Elősegítik az ételek előemésztését.
• A nyálkahártya sejtjeit táplálékkal, energiával látják el.
• Segítik a bélperisztaltikát.
• Méreganyagokat semlegesítenek.

Csak az intakt nyálkahártya képes maradéktalanul ellátni feladatait. Ha azonban permeabilitása (áteresztőképessége) az egészséges mértéknél nagyobb mértékű (lyukas bél szindróma), a szervezetnek egyéb lépéseket kell tennie, hogy a további károkat elhárítsa. Egyre több különféle anyag, élelmiszerekből származó fehérjék, vegyszerek, gyógyszerek, élvezeti mérgek és mikroorganizmusok hatolnak át akadálytalanul a bélnyálkahártyán és jutnak a véráramba, amire szervezetünk immunológiai ellenreakcióval, gyulladással válaszol. Ez a gyulladásos reakció azonban elszabadulhat, önállósodhat. Ekkor minden adott a későbbi „allergiás karrier” vagy a krónikus gyulladásos bélbetegség kialakulásához. A reakcióhoz társuló nyálkahártya-duzzanat tartósan károsítja a természetes bélfunkciókat:

• hasmenés, vagy székrekedés,
• a nyálkahártya méregtelenítő funkciójának csökkenése,
• tápanyag-felszívódási zavarok,
• az ellenállást segítő anyagok termelődésének csökkenése (pl. béta-defensin 2 vagy szekretorikus immunglobulin-A),
• csökkent enzimtermelés (pl. lactase).

Az időben elvégzett székletvizsgálattal elkerülhetők a szövődmények

A lehetséges következmények sokrétűek és további funkciózavarokat vonnak maguk után, például emésztési zavarokat, gázképződést, a bélmiliő módosulását, az ún. rothasztó baktériumok elszaporodását és még sok egyéb elváltozást. A mielőbb elvégzett székletvizsgálat lehetővé teszi az oki terápiát, segítségével elkerülhetők a szövődmények. Az alábbiakban közelebbről ismertetünk néhány fontos székletparamétert.

A vezérflóra (kyber status), azaz meghatározott, a székletflórát jellemzően meghatározó mikroorganizmusok vizsgálatával megítélhető a bélnyálkahártya aktuális ökológiai helyzete: például a csökkent immunitású pácienseknél gyakran csökkent a székletben az Escherichia coli és az Enterococcus faecalis baktériumok száma. Allergiák és krónikus gyulladások esetén pedig a lactobacillusok és a bifidus baktériumok száma csökkent. A régóta bélpanaszoktól gyötört páciensek székletében ugyanakkor ún. proteolit baktériumok (clostridium, klebsiella és pseudomonas) elszaporodását láthatjuk, amelyek ugyanakkor megnövelik a belek pH-értékét.

A nyálkahártya önvédelmi rendszerei

A defenzinek antibiotikus hatású fehérjék, amelyek különféle mikroorganizmusok (gombák, baktériumok és néhány vírus) ellen védik a bélrendszert. Ezek az anyagok a veleszületett immunrendszer részei. A nyálkahártya többi védelmi rendszerével együttműködve a defenzinek az első védelmi vonalat alkotják. Ha az alfa-defenzin értékek megemelkednek, fertőzés veszélyére figyelmeztetnek, a csökkent érték a bélnyálkahártya immunitásának gyengeségét jelzi.

A szekretorikus immunglobulin-A (sIgA) a nyálkahártya felületén és az azt alkotó sejtek közötti állományban fejti ki hatását. A behatoló baktériumokhoz vagy vírusokhoz kötődik, így azok a széklettel együtt kiürülnek. Szekretorikus IgA található a könnyben, az anyatejben, a nyálban, a hörgőkben képződő slejmben, a húgyutak és a tápcsatorna nyálkahártyáján. A bélnyálkahártya sejtjei mindennap kb. 1-2 gramm sIgA-t termelnek. Ha a székletben megemelkedett értéket mérnek, az nyálkahártya-gyulladást jelez, az alacsony érték pedig súlyos gyulladás miatti globulinhiányt jelent, vagy alapvetően antitesthiány áll fenn.

A gyomor-bél traktusban zajló betegségek gyakran együtt járnak a nyálkahártya gyulladásával. A szervezet a gyulladással próbálja meg lokalizálni a betegséget, egyúttal beindítani a gyógyulás folyamatát. A gyulladásos reakciók nagyobb mennyiségben termelnek bizonyos anyagokat, ún. gyulladásos markereket, például polimorf magvú elasztázt, laktoferrint, calprotectint és lysozymet. Az emelkedett alfa-1-antitripszin-szint a nyálkahártya fokozott áteresztőképességére utal, Crohn-betegségben szenvedőknél pedig a közelgő gyulladásos schubra figyelmeztet. Kontrollvizsgálatok alkalmával általában elegendő ezek közül csupán egy, krónikus betegségek esetében két-három marker szintjét meghatározni. A vérzést, illetve a daganatokat jelző markerek vastagbélrákra figyelmeztetnek A vastag-, illetve végbélrák kockázata az életkorral folyamatosan nő. A ráksejtek különféle enzimeket, ún. izoenzimeket termelnek, amelyek kimutatása lehetővé teszi a daganat felismerését. Az egyik ilyen enzim neve tumor-M2-piruvátkináz (M2PK), és meghatározható a székletből.

Mivel az M2PK-t illetően még nem rendelkezünk hosszú távú tapasztalatokkal, ezen kívül a hemoglobin-haptaglobin-komplexet is meg kell határozni a székletben. Segítségével a szabad szemmel nem látható (okkult) vért lehet kimutatni a székletben. Az érték emelkedése 95 százalékos biztonsággal jelzi a gyomor-bél traktusban a vérzést. A fenti két paraméter segítségével könnyebben és hamarabb felfedezhetők a rosszindulatú daganatok, illetve a már elfajulni kezdő polipok, mint a szokványos tesztekkel. Ezen kívül akut és krónikus gyulladásokat is jelezhetnek.

A székletben vizsgált paraméterek

• A vezérflóra mennyiségi és minőségi meghatározása.
• Béta-defensin 2 (egy biológiai antibiotikum).
• Pankreász-elasztáz 1 a hasnyálmirigy működés elégtelenségének igazolására.
• Gyulladásos paraméterek: calprotectin, laktoferrin, alfa-1-antitripszin, lysozym, PMNelasztáz, eozinofil kationos protein (EPX).
• Szekretorikus immunglobulin-A (sIgA).
• Anti-gliadin-antitest (gluténérzékenység).
• Megemésztetlen táplálékmaradványok kimutatása.
• Tumormarkerek: M2-piruvátkináz (M2PK).
• Okkult vérzés kimutatása: hemoglobinhaptoglobin-komplex.