Tegyünk jót a szí­vünk­kel!

Az érel­me­sze­se­dés mel­lett a ma­gas vér­nyo­más a szív­pro­blé­mák má­sik fő fe­le­lő­se. Míg a ke­ze­let­len ér­szű­kü­let szív­ro­ham­hoz ve­zet­het, a rosszul kar­ban­tar­tott vagy fel nem is­mert ma­gas vér­nyo­más kö­vet­kez­mé­nye az agyat ká­ro­sí­tó szél­ütés (stro­ke) le­het.

A sok­fé­le szív­be­teg­ség ki­vizs­gá­lá­sa, a pon­tos di­ag­nó­zis ter­mé­sze­te­sen fel­tét­le­nül or­vos­ra tar­to­zik. Ez­zel együtt is ér­de­mes tud­ni, hogy az élet­mód, az ét­rend min­den­fé­le szív­pa­nasz­nál rend­kí­vül fon­tos sze­re­pet ját­szik, és a gyógy­sze­res ke­ze­lés ki­egé­szíté­se­ként sok­fé­le né­pi gyógy­mód se­gít­het a pa­na­szok mér­sék­lé­sé­ben. Ezek el­ső­sor­ban ak­kor ered­mé­nye­sek, ha még nincs ki­ala­kult szív­be­teg­ség, de a koc­ká­za­ta fen­náll.

Az úgy­ne­ve­zett szí­vi­de­ges­ség in­kább a fia­ta­lab­bak­nál és a kö­zép­kor­úak­nál for­dul elő. Az el­hí­zás­ból szár­ma­zó szív­be­teg­ség vi­szont ko­rá­tól füg­get­le­nül bár­kit feny­eget­het. Reu­más jel­le­gű szív­be­teg­ség szö­vőd­mény­ként ala­kul ki, pél­dá­ul to­rok­gyul­la­dás után, és szí­vi­zom-ká­ro­so­dás vagy szív­bil­len­tyű­hi­ba jel­lem­zi. Egyes tü­dő­be­teg­sé­gek­hez ugyan­csak tár­sul­hat­nak szív­be­teg­sé­gek: a tü­dő­tá­gu­lat és a tbc több­fé­le szív­pa­naszt okoz, a kró­ni­kus­sá vált hörghu­rut (bron­chi­tis) pe­dig szí­ve­lég­te­len­ség­hez ve­zet. A vál­to­zás ko­rá­ban lé­vő nők­nél gya­ko­ri pa­nasz a szív­do­bo­gás­ér­zés, amely hoz­zá­tar­to­zik a kli­ma­xos tü­ne­tek­hez.

Fon­tos tud­ni, hogy a va­ló­di szív­be­teg­ség­gel já­ró mell­ka­si fáj­dal­mak fő­leg ter­he­lés­kor je­lent­kez­nek. Nem kell te­hát azon­nal a leg­rossz­abb­ra gon­dol­ni, ha pél­dá­ul oly­an­kor ér­zünk szív­tá­jé­ki fáj­dal­mat, ami­kor nem ért ben­nün­ket va­la­mi­lyen fi­zi­kai meg­ter­he­lés (nagy súly eme­lé­se, cip­elés, fu­tás vagy sie­tés, lép­csőn já­rás). A szív­fáj­da­lom min­den szer­vi be­teg­ség nél­kül is gya­kran ta­pasz­tal­ha­tó.

A va­ló­di szív­be­teg­sé­gek leggya­ko­ribb tü­ne­tei a kö­vet­ke­zők: szív­do­bo­gás­ér­zés, sza­bály­ta­lan szív­ve­rés, szív­tá­ji fáj­da­lom (ami azon­ban, mint em­lí­tet­tük, nem min­dig szí­ve­re­de­tű), já­rás és mun­ka köz­ben fel­lé­pő ne­héz lég­zés, ful­la­dás, a lábon je­lent­ke­ző vi­ze­nyő (ödé­ma). Az utób­bi­nak azon­ban ugyan­csak le­het nem a szív­vel össze­füg­gő oka. Né­ha láz és ízü­le­ti fáj­da­lom is je­lent­ke­zik a szív­vel össze­füg­gés­ben; a bőr­szín, fő­leg az aj­kak szí­ne ké­kes, sze­der­jes le­het (cia­nó­zis); és elő­for­dul­hat gya­ko­ri éj­sza­kai vi­ze­lés (bár ez is ered­het más be­teg­ség­ből).

Min­den­ki­nek tisz­tá­ban kell len­nie a szív­ro­ham (in­fark­tus) je­lei­vel, mert en­nek már a gya­nú­ja ese­tén is azon­nal or­vost kell hív­ni. Ez a hely­zet, ha a mell­ka­si fáj­da­lom át­su­gár­zik a bal kar­ba, a váll­ba, a nyak­ba vagy az áll­ka­pocs­ba, ha a mell­kas­ban sú­lyos nyo­más­ér­zés ta­pasz­tal­ha­tó, ha lég­zé­si za­va­rok lép­nek fel, iz­za­dás, hány­in­ger vagy há­nyás je­lent­ke­zik.
A szív nem meg­fe­le­lő vé­rel­lá­tá­sa a nor­má­lis­tól el­té­rő szív­ve­rés­hez ve­zet­het (arit­mia).

Ét­rend, élet­mód, lég­zés

Ha az or­vo­si ki­vizs­gá­lás a szí­vet egész­sé­ges­nek ta­lál­ja, még­is elő­for­dul a szo­rí­tó ér­zés, a szív­szú­rás és a szív­do­bo­gás­ér­zés, va­la­mint a mell­kas nyo­más­ra ér­zé­kennyé vá­lik, ak­kor több­nyi­re időn­ként fel­lé­pő, ide­ges szív­pa­na­szok­kal van dol­gunk. (Jó tud­ni, hogy puf­fa­dás, epe­görcs – a re­ke­szi­zom­ra gya­ko­rolt nyo­más kö­vet­kez­té­ben – ugyan­csak okoz­hat szív­tá­jé­ki szo­rí­tó ér­zést.) A tü­ne­te­ket ide­ges­ség és fi­zi­kai meg­eről­te­tés is ki­vált­hat­ja, de akár egyes ét­elek és ita­lok (ká­vé, tea, bor, sör) fo­gyasz­tá­sa után is je­lent­kez­het­nek. A hely­te­len ét­ke­zés, a vi­ta­min- és ás­vá­nyi­­anyag-hi­ány, a vas­hi­ány, a vér­sze­gény­ség és több­fé­le anyag­cse­re­za­var is hoz­zá­já­rul­hat ezek­nek a pa­na­szok­nak a ki­ala­ku­lá­sá­hoz. Nő­ket fő­leg men­stru­á­ció ide­jén és a vál­to­zó­kor­ban feny­ege­ti ez a ve­szély.

Ve­gyük ko­mo­lyan a to­rok­fá­jást, a man­du­la­gyul­la­dást, fő­leg ha vissza-vissza­tér­ően je­lent­ke­zik. Meg­fe­le­lő ke­ze­lés nél­kül ezek a be­teg­sé­gek könnyen a szí­vet érin­tő szö­vőd­mé­nyek­hez ve­zet­het­nek. Ha­son­ló a hely­zet a rossz fo­gak­kal, ne hagy­juk hosszú időn át ke­ze­let­le­nül őket. Aki rossz la­kás­vi­szo­nyok, nyir­kos fa­lak kö­zött, föld­pad­lós szo­bá­ban él, pró­bál­jon mi­előbb ja­ví­ta­ni kö­rül­mé­nye­in.

Le­ga­lább ilyen fon­to­sak a lel­ki, ér­zel­mi té­nye­zők. Ve­gyük szám­ba és pró­bál­juk meg­ol­da­ni csa­lá­di és mun­ka­he­lyi pro­blé­má­in­kat, a lel­ki kon­flik­tu­so­kat. Ha szük­sé­ges, vál­toz­tas­sunk kör­nye­ze­tün­kön, eset­leg mun­ka­kör­ün­kön.

Mi­vel a szí­vünk igen ér­zé­keny „mű­szer”, hir­te­len ide­ges­ség, fé­le­lem, öröm vagy a szer­ve­zet­ben bár­hol meg­ta­lál­ha­tó gyul­la­dás egy­aránt meg­vál­toz­tat­hat­ja a mű­kö­dé­sét, sza­po­ra szív­do­bo­gás­hoz ve­zet­het. Ha rá­adá­sul va­la­ki tart is at­tól, hogy be­teg a szí­ve, a tar­tós fé­le­lem csak fo­koz­za a pa­na­szo­kat, sőt ha­lál­fé­lel­met is okoz­hat.

Pró­bál­junk har­mó­ni­át te­rem­te­ni az éle­tünk­ben, rend­sze­re­sen vé­gez­zünk va­la­mi­lyen ked­vün­kre va­ló, kre­a­tív te­vé­keny­sé­get (a bar­ká­cso­lás, ze­né­lés, fes­tés is meg­fe­lel). Na­pi­ren­dün­ket ala­kít­suk ki úgy, hogy se­gít­sen kor­dá­ban tar­ta­ni a stresszt, és le­gyen te­kin­tet­tel erőnk be­osz­tá­sá­ra. A rend az éle­tünk­ben, amely­hez tart­juk is ma­gun­kat, ön­ma­gá­ban gyó­gyí­tó ha­tá­sú.

Vá­lasszunk ki va­la­mi­lyen stressz­ke­ze­lő tech­ni­kát, mód­szert, ta­nul­juk meg és al­kal­maz­zuk rend­sze­re­sen (au­to­gén tré­ning, transz­cen­den­tá­lis vagy más me­di­tá­ció, re­la­xá­lás, ima­gi­ná­ció). Tel­jes tes­ti el­la­zu­lás mel­lett a kö­vet­ke­zők­re kell kon­cen­trál­nunk: „Tel­je­sen nyu­godt va­gyok és el­la­zul­tam. Szí­vem nyu­god­tan és egyen­le­te­sen do­bog. Min­den iz­mom és min­den szer­vem tel­je­sen el­la­zult. Min­den lé­leg­zet­vé­tel­lel ele­gen­dő vér áram­lik át raj­tuk.” A gya­kor­lat 5-10 per­cig tart­son, és min­den­nap vé­gez­zük el. Kü­lö­nö­sen az ide­ges­ség okoz­ta szív­pa­na­szok­ban szen­ve­dők­nek se­gít.

Ki­vá­ló­an hasz­nál­ha­tó la­zí­tás­ra az agy­kon­t­roll, amely­nek to­váb­bi hasz­na, hogy men­tá­lis pro­gra­mo­zás­sal tes­ti-lel­ki pro­blé­má­kon egy­aránt se­gít­he­tünk ve­le.

Vé­gez­zünk rend­sze­re­sen test­moz­gást, mér­ték­kel spor­tol­ha­tunk is, és ne fe­lejt­sük el, hogy a jó le­ve­gőn tett gya­ko­ri sé­ta hoz­zás­egít lel­ki egyen­sú­lyunk meg­te­rem­té­sé­hez.

So­kunk lég­zé­se túl­sá­go­san fel­szí­nes, „la­pos”. A szük­sé­ges 3 li­ter he­lyett a leg­több em­ber min­dössze 1-1,5 li­ter le­ve­gőt szív be egyet­len be­lég­zés­sel. A ro­ha­nás meg­aka­dá­lyoz ben­nün­ket a mély lé­leg­zet­vé­tel­ben, ezál­tal a szí­vi­zom nem kap ele­gen­dő mennyi­sé­gű oxi­gént. A na­pon­ta vég­zett lég­ző­gya­kor­la­tok se­gít­het­nek le­küz­de­ni ezt a bajt. Ele­gen­dő, ha reg­ge­len­te és es­tén­ként 10-szer mé­lyen be­lé­leg­zünk or­ron ke­resz­tül, és szi­sze­gő, sis­ter­gő han­gon szá­jon ke­resz­tül ki­fúj­juk a le­ve­gőt.

A szív­be­te­gek vagy a szív­be­teg­ség­re haj­la­mo­sabb em­be­rek fő­leg dél­táj­ban vi­gyáz­za­nak ma­gu­kra. Ener­ge­ti­kai ér­te­lem­ben ugya­nis a szív 11 és 13 óra kö­zött van a „csú­cson”, ezért nem vé­let­len – tes­sék csak meg­kér­dez­ni a men­tő­sö­ket –, hogy a leg­több szív­ro­ham a dé­li órá­kra esik. Eb­ben az idő­szak­ban te­hát fel­tét­le­nül ke­rül­jük a fi­zi­kai­lag meg­eről­te­tő te­vé­keny­sé­get (ci­pe­ke­dés, sport, há­zé­pí­tés stb.).

Az evés és az ivás ugyan­csak tu­da­to­san tör­tén­jen. Együnk sok zöld­sé­get (fő­leg hagy­mát és fok­hagy­mát), sa­lá­tát és friss gyü­möl­csöt, ten­ge­ri ha­lat, tel­jes őr­lé­sű ga­bo­na­ter­mé­ke­ket, müz­lit, igyunk zöld­ség- és gyü­mölcsle­ve­ket. Együnk több élel­mi ro­stot tar­tal­ma­zó ét­elt, kü­lö­nö­sen gél­kép­ző, nyá­kos ro­sto­kat (len­mag, zab­kor­pa, pek­tin stb.). A sót le­he­tő­leg zöld fű­sze­rek­kel he­lyet­te­sít­sük. Ét­ren­dünk bő­vel­ked­jen vi­ta­mi­nok­ban és ás­vá­nyi anya­gok­ban. Kor­lá­toz­zuk vagy ik­tas­suk ki éle­tünk­ből a hús, a fel­vá­gott, az édes­ség (cu­kor), a ká­vé és az al­ko­hol fo­gyasz­tá­sát, és ne do­há­nyoz­zunk. Ne együnk olaj­ban sült zöld­sé­ge­ket, és ke­rül­jük a táp­lá­lé­kal­ler­gé­ne­ket. Már Hip­po­kra­tész tu­dott a vö­rös­bor jó­té­kony ha­tá­sá­ról, amely kis mennyi­ség­ben (!) va­ló­ban erő­sí­ti a szí­vet, és se­gít az egész­ség meg­őr­zé­sé­ben. Ugyan­csak jó ha­tá­sú az olí­va­olaj, amely hí­gít­ja a vért, csök­ken­ti a ko­lesz­te­rin­szin­tet.

Vé­gül, de nem utol­só­sor­ban ne fe­led­kez­zünk meg a meg­fe­le­lő mennyi­sé­gű fo­lya­dék be­vi­te­lé­ről, egy­sze­rűb­ben: a ví­zi­vás fon­tos­sá­gá­ról, hi­szen így is hí­gít­juk a vért.

Pul­zust­eszt

Tes­tünk­ben a leg­fon­to­sabb izom­szö­vet a szív­ben ta­lál­ha­tó. Pul­zu­sunk el­le­nőr­zé­sé­vel ar­ról is ké­pet kap­ha­tunk, mennyi­re jól mű­kö­dik a szí­vünk. A pul­zus mé­ré­sé­re a leg­jobb idő­pont a reg­gel, azon­nal éb­re­dés után. Ha ilyen­kor a per­cen­kén­ti szív­dob­ba­ná­sok száma 60 alatt van, a szí­vünk rend­ben mű­kö­dik. Ha a pul­zus 80 fe­let­ti, ak­kor szük­ség le­het az ét­rend és az élet­mód fe­lül­vizs­gá­la­tá­ra. Ha a pul­zus ké­sőbb is gyors ma­rad, fel kell ke­res­nünk az or­vost, hogy tisz­táz­za az okát. A na­pon­ta elvég­zett pul­zust­eszt hoz­zá­já­rul­hat ah­hoz, hogy ide­jé­ben fe­lis­mer­jük a kö­zel­gő be­teg­sé­get. Ter­mé­sze­te­sen min­d­ez az egész­sé­ges em­be­rek­re ér­vé­nyes. Ha va­la­ki a szí­vet és a ke­rin­gést be­fo­lyá­so­ló gyógy­szert szed, ak­kor a pul­zust­eszt­nek a fent leírt for­má­ban nincs ér­tel­me.

Gyógy­nö­vé­nyek

A ga­la­go­nya olyan fon­tos a szív­nek, mint a test­nek a min­den­na­pi ke­nyér. Ezt a gyógy­nö­vényt né­met nyelv­te­rü­le­ten a nép a „szív ke­nye­ré­nek” is hív­ja. Gyen­ge szív­mű­kö­dés ese­tén a ga­la­go­nya erő­sí­tő ha­tá­sú, eny­hí­ti a szív­tá­ji nyo­más és szo­ron­gás ér­zé­sét. Kü­lö­nö­sen idő­sebb em­be­rek szív- és vér­ke­rin­gé­si pa­na­sza­i­ra ide­á­lis szer. A ti­pi­kus tü­ne­tek: al­kal­man­ként je­lent­ke­ző szo­rí­tó ér­zés a szív­ben és a mell­ben, szí­vi­de­ges­ség, szív­do­bo­gás­ér­zés, ne­héz lég­zés és bár­mi­lyen fi­zi­kai igény­be­vé­tel ese­tén gyors el­fá­ra­dás. Min­dez­zel szin­te min­dig együtt jár a ma­gas vér­nyo­más. Na­pi 2-3 csé­sze, ga­la­go­nya­le­vél­ből és -vi­rág­ból ké­szült tea kel­lő­kép­pen meg­erő­sí­ti az öreg szí­vet, mi­köz­ben a vér­nyo­mást is csök­ken­ti. A jó ered­mé­nyek­hez a ga­la­go­nya­te­át hosszabb ide­ig szük­sé­ges al­kal­maz­ni, és a tü­ne­tek ész­re­ve­he­tő ja­vu­lá­sa kb. 6 hét múl­va kö­vet­ke­zik be. Sze­ren­csé­re a te­át akár éve­kig ihat­juk anél­kül, hogy bár­mi­fé­le ne­ga­tív mel­lék­ha­tás lép­ne fel. (Theiss)

A ga­la­go­nya azon­ban nem csak az idő­sek­nek jó: azok­nak is aján­lott, akik in­fark­tu­son es­tek át, se­gít to­váb­bá erős stressz­ha­tás alatt ál­ló fia­ta­lok­nak, me­ne­dzse­ri mun­ka­kör­ben dol­go­zó, ke­ve­set moz­gó, 40 év kö­rü­li em­be­rek­nek, va­la­mint mű­té­tek után, a lába­do­zás idő­sza­ká­ban is.

Ke­ve­ré­kek­ben, pél­dá­ul a kö­vet­ke­ző szív­teá­ban is meg­je­le­nik a ga­la­go­nya: ga­la­go­nya­le­vél és -vi­rág (44 g), or­bánc­fű (16 g), fa­gyöngy (16 g), gyön­gya­jak­fű (13 g) ci­trom­fű­le­vél (8 g), ró­zsa­szi­rom (3 g). (Theiss)

Sza­po­ra szív­do­bo­gás, szív­szú­rás, ful­la­dás­sal já­ró szív­tü­ne­tek ese­tén a kö­vet­ke­ző szív­nyug­ta­tó tea ja­va­solt (ha az or­vo­si vizs­gá­lat nem mu­tat ki kon­krét szív­be­teg­sé­get, szer­vi szív­bajt): me­zei szeg­fű (25%), ga­la­go­nya (20%), gyer­mek­lánc­fű (20%), macs­ka­gyö­kér (15%), fa­gyöngy (10%), ró­zsa­szi­rom (10%). A te­ake­ve­ré­ket a tü­ne­tek je­lent­ke­zé­se­kor 2-3 na­pig kell fo­gyasz­ta­ni. Fe­kvés he­lyett a be­te­gek­nek in­kább a jó le­ve­gőn va­ló sé­ta aján­lott. (Lu­kács­né)

Ha a be­teg a mel­le fel­ső ré­szé­ben tom­pa szív­fáj­dal­mat érez, ér­de­mes szí­ve­rő­sí­tő te­át in­nia, amely­nek az össze­té­te­le a kö­vet­ke­ző: sza­gos­mü­ge (30%), ga­la­go­nya (30%), me­zei szeg­fű (20%), gyer­me­klánc­fű (20%). A te­át 2-3 hé­tig kell fo­gyasz­ta­ni. (Lu­kács­né)

Szí­vaszt­má­ban, ful­la­dá­sos rosszul­lé­tek, aszt­ma­ti­kus, ful­la­dá­sos kö­hö­gés ese­tén fo­gyas­szuk az aláb­bi te­ake­ve­ré­ket: cse­resz­nye­szár (25%), me­zei szeg­fű (20%), ibo­lya (20%), ka­kukk­fű (25%), gyúj­to­vány­fű (15%), te­jol­tó galaj (5%). A te­akú­rát hó­na­po­kon át kell vé­gez­ni, na­pi rend­sze­res­ség­gel, és fe­kvés he­lyett a be­te­gek in­kább sé­tál­ja­nak jó le­ve­gőn. (Lu­kács­né)

A szív­mű­kö­dés ide­ges za­va­ra­i­ra aján­lott te­a­ke­ve­rék: fa­gyöngy (10 g), ga­la­go­nya­vi­rág (5 g), ga­la­go­nya­bo­gyó (5 g), macs­ka­gyö­kér (10 g), szú­rós gyön­gya­jak­fű (5 g), ci­trom­fű (5 g),
an­ge­li­ka­gyö­kér (6 g), le­ven­du­la­vi­rág (4 g).
(Rá­pó­ti–Rom­váry)

Ide­ges szív­pa­na­szok­ra ér­de­mes ki­pró­bál­ni a macs­ka­gyö­kér-tink­tú­rát, na­pon­ta há­rom­szor 30 csep­pet. A macs­ka­gyö­kér úgy fej­ti ki nyug­ta­tó és fe­szült­sé­geny­hí­tő ha­tá­sát, hogy köz­ben a nyug­ta­tó ha­tá­sú gyógy­sze­rek­től el­té­rő­en nem okoz tom­pu­lást, és nem kor­lá­toz­za a kon­cen­trá­ló­ké­pes­sé­get.

Az úgy­ne­ve­zett ide­ges szív na­gyon jól re­agál ar­ra a ke­ve­rék­re, amely négy kü­lön­bö­ző nö­vé­nyi tink­tú­rá­ból áll. Re­ceptje: ci­trom­fű eszen­cia Spi­ri­tus Me­lis­sae comp. (20 g), macs­ka­gyö­ké­rolaj – Tinc­tu­ra Va­le­ria­nae aet­he­rae (10 g), men­ta­tink­tú­ra – Tinc­tu­ra Ment­hae pi­pe­ri­tae (10 g), ga­la­go­nya­tink­tú­ra – Tinc­tu­ra Cra­ta­e­gi (10 g). Szük­ség ese­tén ke­vés víz­zel 20-30 csep­pet ve­gyünk be be­lő­le, azon­na­li eny­hü­lést hoz.

Ke­rin­gé­si za­va­rok­nál, a labi­lis vér­ke­rin­gés sta­bi­li­zá­lá­sá­ra olyan te­a­ke­ve­rék ja­va­solt, amely a ke­rin­gést ser­ken­tő roz­ma­rin­gle­vél mel­lett el­ső­sor­ban a szív­re ha­tó gyógy­nö­vé­nye­ket tar­tal­maz. Ter­mé­sze­tes mó­don se­gí­ti a ke­rin­gés sza­bá­lyo­zá­sát. Ak­kor a leg­ha­tá­so­sabb, ha na­pon­ta 6 csé­szé­vel fo­gyasz­tunk be­lő­le. Ál­la­po­tos nők azon­ban nem ihat­ják! Össze­té­te­le: ga­la­go­nya­le­vél és -vi­rág (20 g), mál­na­le­vél (20 g), roz­ma­rin­g­le­vél (20 g), gyön­gya­jak­fű (15 g), csip­ke­bo­gyó mag­vas­tul (10 g), vas­ta­gon há­mo­zott friss na­rancs­héj (10 g), kö­röm­vi­rág­szi­rom (5 g). (Theiss)

Sú­lyos ke­rin­gé­si ba­jok­ból, szív­be­teg­ség­ből, így szív­rit­mu­sza­va­rok­ból is so­kan ki­gyó­gyul­tak már a fa­gyöngynek kö­szön­he­tő­en. Na­pon­ta 3 csé­sze fa­gyöngyte­át fo­gyasz­tot­tak kor­tyon­ként, et­től nor­ma­li­zá­ló­dott a szív­mű­kö­dé­sük és a ke­rin­gé­sük, ja­vult a mun­ka­tel­je­sít­mé­nyük. Ér­de­mes éven­te le­ga­lább egy­szer 6 he­tes fa­gyöngyte­akú­rát vé­gez­ni: há­rom hé­ten ke­resz­tül na­pi 3 csé­szé­vel, két hé­ten át na­pi 2 csé­szé­vel és egy hé­tig na­pi 1 csé­szé­vel fo­gyas­z­szunk be­lő­le. Ez idő alatt rend­be jön a ke­rin­gés és a vér­nyo­más. A fa­gyöngyte­át ki­zá­ró­lag hi­de­gen ké­szít­jük: 1/4 li­ter víz­hez ad­junk egy pú­po­zott te­áska­nál­nyi fa­gyön­gyöt, éj­sza­ká­ra hagy­juk áll­ni, és más­nap ki­csit fel­me­le­gít­ve szűr­jük le. Ha na­pon­ta na­gyobb mennyi­sé­ge van szük­sé­günk, tart­suk ter­mosz­ban.

A pa­lást­fű is rö­vid időn be­lül je­len­tős ja­vu­lást hoz­hat, ha te­át ké­szí­tünk be­lő­le, il­let­ve ha szí­vi­zom-ká­ro­so­dás ese­tén kül­ső­leg al­kal­maz­zuk szív­tá­ji le­mo­sás­hoz. A te­át úgy ké­szít­sük, hogy egy pú­po­zott te­áska­nál­nyi pa­lást­fü­vet for­ráz­zunk le 1/4 li­ter víz­zel, és rö­vid ide­ig hagy­juk áll­ni.

Az ár­ni­ka (Ar­ni­ca mon­ta­na) tu­laj­don­kép­pen az ideg­rend­szer­re hat. Mi­vel azon­ban a leg­több szív­pa­nasz ide­gi ter­mé­sze­tű, cél­sze­rű e nö­vényt is al­kal­maz­ni. Min­den olyan eset­ben, ami­kor a vé­re­dé­nyek az ide­ges­ség­től össze­hú­zód­nak, miál­tal a szí­viz­mok vér- és oxi­gé­nel­lá­tá­sa csök­ken, az ár­ni­ka ha­tó­a­nya­gai – il­ló­o­la­jok, ke­se­rű­anya­gok (ar­ni­cin), cse­ra­nya­gok, ar­ni­de­niol és fla­von­gli­ko­zi­dok – se­gí­te­nek meg­szün­tet­ni ezt az ál­la­po­tot. A szá­rí­tott vi­rá­gok­ból csak ke­ve­set tegyünk a te­ake­ve­rék­be.

A sze­rény kül­se­jű szú­rós gyön­gy­­ajak (Leo­nor­us car­dia­ca) a szí­vet érő stressz ha­tá­sait csök­ken­ti, gör­csol­dó ha­tá­sú. Ked­ve­ző ered­ménnyel al­kal­maz­ha­tó ide­ges szív­do­bo­gás, stressz és fé­le­lem ese­tén. A szá­rí­tott gyógy­nö­vény le­o­nu­rint, sza­po­ni­no­kat és nyo­mok­ban al­ka­lo­i­do­kat tar­tal­maz.

Fon­tos tud­ni, hogy az emész­té­si za­va­rok, a puf­fa­dás, fel­fú­vó­dás is elő­­idéz­het szív­pa­na­szo­kat. Ilyen­kor a be­lek­ben fel­gyü­lem­lett gá­zok fel­nyom­ják a re­ke­sziz­mot, ami nyo­mást gya­ko­rol a mell­ka­si szer­vek­re. Ezek­ben az ese­tek­ben al­kal­maz­hat­juk a ci­trom­fü­vet (Me­lis­sa of­fi­ci­na­lis). A nö­vény szá­rí­tott le­ve­lei il­ló­o­la­jo­kat, te­lí­tet­len al­de­hi­de­ket tar­tal­maz­nak, ame­lyek puf­fa­dást gát­ló és to­ni­zá­ló ha­tá­sú­ak.

Gyógy­bo­rok

Ki­vá­ló gyógy­szer szív­pa­na­szok ese­tén a kan­ka­lin­vi­rág­ból ké­szí­tett bor. Friss kan­ka­lin­vi­rág­gal la­zán tölt­sünk meg egy két­li­te­res üve­get, és önt­sünk rá jó mi­nő­sé­gű fe­hér­bort úgy, hogy el­lep­je a vi­rá­go­kat. Az üve­get du­ga­szol­juk be, és két hé­tig tart­suk a na­pon. Szív­pa­na­szok fel­lé­pé­se­kor, szük­ség ese­tén igyunk egy-egy kor­tyot a bor­ból. Szív­be­te­gek akár na­pi há­rom evő­ka­nál­lal is fo­gyaszt­hat­nak be­lő­le.

Egy má­sik szí­ve­rő­sí­tő bor re­ceptje: 30 g pet­re­zse­lyem­le­ve­let tegyünk egy üveg vö­rös­bor­ba, du­ga­szol­juk be, és ér­lel­jük két hé­tig. Ezu­tán szűr­jük át és tölt­sük tisz­ta üveg­be. Reg­gel és es­te fo­gyas­szunk be­lő­le egy-egy po­hár­ká­val. Ugyan­csak jó erő­sí­tő szer, ha eb­ből a bor­ból 1/4 li­tert el­ke­ve­rünk 2 ká­vés­ka­nál méz­zel és 2 to­jás­sár­gá­já­val. Egész na­pra eloszt­va, kor­tyon­ként fo­gyas­szuk.

Bo­ro­ga­tás, kar- és láb­für­dő

„Szí­vi­de­ges­ség­nél” se­gí­te­nek a hi­deg vi­zes el­já­rá­sok. He­lyez­zünk hű­vös bo­ro­ga­tást a szív­táj­ra, vagy tegyük a lábun­kat 3 perc­re hi­deg víz­be, az­tán dör­zsöl­jük erő­sen szá­raz­ra. Az is se­gít, ha a ke­zün­ket hi­deg víz alá tart­juk, vagy hi­deg víz­zel te­li mos­dó­tál­ban 3 per­cig für­det­jük. Va­la­mennyi hi­deg vi­zes mód­szer na­gyon fris­sí­tő ha­tá­sú, ma­gas vér­nyo­más ese­tén azon­ban ti­los al­kal­maz­ni őket!

A hi­deg kar­für­dőt úgy vé­gez­zük, hogy a ka­ro­kat a kéz­től egé­szen a fel­kar kö­zép­ső ré­szé­ig me­rít­sük 15-20 fo­kos hi­deg víz­be 20-30 per­cen ke­resz­tül. Ne tö­röl­jük meg a ka­run­kat, ha­nem moz­gás­sal me­le­gít­sük és szá­rít­suk. A für­dőt na­pon­ta is­mét­el­het­jük. Nyug­tat és erő­sít, se­gít ide­ges szív­pa­na­szok­nál, ide­ges­ség­ben, ki­me­rült­ség és ál­mat­lan­ság el­len, de al­kal­ma­zá­sa ugyan­csak ti­los ma­gas vér­nyo­má­sos be­te­gek­nél és szív­görcsre va­ló haj­lam ese­tén.

Az im­mun­rend­szer edzé­se

A szá­raz ke­fés dör­zsö­lés is jó ha­tá­sú és könnyen el­sa­ját­ít­ha­tó. Az ar­con és a nya­kon pu­hább, a test egyéb ré­sze­in kis­sé ke­mé­nyebb ke­fét hasz­nál­junk, le­he­tő­leg ter­mé­sze­tes sör­té­ből. A ka­ro­kon és a lába­kon a szív fe­lé irá­nyu­ló moz­du­la­tok­kal masszí­roz­zunk, pon­to­sab­ban húz­zuk vég­ig a ke­fét, a test egyéb ré­sze­in pe­dig az óra já­rá­sá­val el­len­té­tes kör­kö­rös moz­du­la­to­kat vé­gez­zünk né­hány per­cen ke­resz­tül, míg a bőr lát­ha­tó­an ki nem vö­rö­sö­dik. A szö­ve­tek fo­ko­zott vé­rel­lá­tá­sa vi­ta­li­tás­sal és fris­ses­ség­gel töl­ti fel tes­tün­ket.

Il­ló­o­la­jok

Ide­ges szív­pa­na­szok­nál jó ha­tá­sú­ak a szo­ron­gás­csök­ken­tő il­ló­o­la­jok: ci­trom­fű, jáz­min, le­ven­du­la, mus­ko­tály­zsá­lya, szan­tál­fa, töm­jén.

Re­fle­xo­ló­gia

A ve­se és a mel­lé­kve­se zó­ná­já­nak ke­ze­lé­sét kö­ve­tő­en fi­no­man és rö­vid ide­ig masszí­roz­zuk a szív re­flex­zó­ná­ját a bal lábon és a bal ké­zen. Nyug­ta­tó ha­tá­sú a nap­fo­nat zó­ná­já­nak ke­ze­lé­se. Ha szük­sé­ges, ke­zel­jük még a vér­nyo­más­csök­ken­tő zó­nát is.

A ve­se re­flex­zó­ná­ja a talp kö­ze­pé­től in­dul, foly­ta­tó­dik a húgy­ve­ze­ték zó­ná­ján ke­resz­tül a láb bel­ső ol­da­la fe­lé, a sa­rok­pár­ná­ig, ahol a húgy­hó­lyag­zó­na ta­lál­ha­tó. Eb­ben az irány­ban kell masszí­roz­ni is. A mel­lé­kve­se zó­ná­ja mind­két lábon köz­vet­le­nül a ve­se­zó­na fe­lett, de mé­lyeb­ben ta­lál­ha­tó.

A szív re­flex­zó­ná­ja a bal lábon, a talp pár­nás ré­szén lé­vő tü­dő­zó­na alatt van a 3-4. ujj vo­na­lá­ban, a kö­zé­pen el­he­lyez­ke­dő nap­fo­nat (ple­xus so­la­ris) zó­na mel­lett. Jel­zé­sér­té­kű a zó­na ér­zé­keny­sé­ge, az eset­le­ges le­ra­kó­dá­sok. A ké­zen a bal te­nyér kö­zép­vo­na­lá­tól kis­sé fel­fe­lé, az uj­jak irá­nyá­ban ha­lad­va, a gyű­rűs­ujj és a kis­ujj kö­zöt­ti vo­nal­ban ta­lál­juk a szív re­f­lex­pont­ját.

A vér­nyo­más­csök­ken­tő zó­na mind­két lábon a bel­ső bo­ka­csont fe­let­ti, te­nyér­nyi te­rü­let. Egé­szen a síp­csont éléig tart, és a láb­szá­ron a bo­ká­tól mér­ve kb. négy ha­rán­tujjnyi­ra hú­zó­dik fel. Négy uj­jun­kat össze­zár­va, kö­zé­pe­rő­sen, a szív irá­nyá­ba si­mít­gas­suk.

A hát és a szív tá­jé­ká­nak masszí­ro­zá­sa ugyan­csak eny­hí­ti az ide­ges szív­pa­na­szo­kat.

Aku­presszú­ra

Tes­ten ke­ze­len­dő pon­tok: Szb-6, Szb-7, Sz-8.

Szív­be­teg­sé­gek, stressz­hely­zet, hir­te­len iz­ga­lom ese­tén el­la­zí­tó, nyug­ta­tó ha­tá­sú a szív­bu­rok-me­ri­di­án 6-os pont­já­nak (Szb-6) masszí­ro­zá­sa. Se­gít még túl­mű­kö­dő pajzs­mi­rigy­nél és al­vá­sza­va­rok­ban. Úgy ta­lál­juk meg, hogy kö­zép­ső há­rom ké­zuj­jun­kat össze­zár­va, me­rő­le­ge­sen a csuk­ló­re­dő­re he­lyez­zük a kar bel­ső ol­da­lán, és eb­ben a ma­gas­ság­ban nyo­mo­gat­juk a pár­hu­za­mo­san fu­tó két hosszú ín kö­zöt­ti részt.

Szív­do­bo­gás­ér­zés­nél, szí­vi­zom­gyul­la­dás­nál, man­du­la­gyul­la­dás és ál­mat­lan­ság ese­tén hasz­nos az Szb-7 pont ke­ze­lé­se. A csuk­ló te­nyér fe­lő­li ol­da­lá­nak kö­ze­pén ta­lál­ha­tó.

Szív­pa­na­szok­nál (fő­leg reu­más jel­le­gű­ek­nél), szív­do­bo­gás­ér­zés­nél, mell­ka­si fáj­da­lom­nál jó ha­tá­sú a szív­me­ri­di­án 8-as pont­já­nak (Sz-8) ke­ze­lé­se. Úgy ta­lál­hat­juk meg, hogy uj­ja­in­kat be­haj­lít­juk a te­nyer­ünk­be, és azt a pon­tot masszí­roz­zuk, ahová a be­haj­lí­tott kis­uj­junk ér a te­nyé­ren. (Ez a pont gya­kor­la­ti­lag azo­nos a Re­fle­xo­ló­gia al­cím alatt is­mer­te­tett szív­zó­ná­val.) 

Táp­lá­lék­ki­egé­szítők

A szív­be­teg­sé­gek­nél ál­ta­lá­ban ar­ra kell tö­re­ked­ni, hogy ja­vul­jon a szív ener­gia­for­gal­ma, fo­ko­zód­jon vé­rel­lá­tá­sa.

Min­den­fé­le szív- és ér­rend­sze­ri pa­nasz­nál jól be­vált a fok­hagy­ma, amely ala­cso­nyan tart­ja a vér ko­lesz­te­rin­szint­jét és ér­tá­gí­tó ha­tá­sú. Kü­lö­nö­sen a szív­től tá­vo­labb eső, pe­ri­fé­ri­ás erek vé­rel­lá­tá­sát ja­vít­ja, ezért az agy, il­let­ve a láb erei­nek igen elő­nyös.

Min­den­fé­le szív­be­teg­ség­ben se­gít­het a Q10 ko­en­zim sze­dé­se. A Q10 az ener­gia­ter­me­lés­ben vesz részt, ada­go­lá­sá­val könnyeb­bé vá­lik a szív mun­ká­ja. Igen jó ered­mé­nye­ket le­het elér­ni ve­le a pan­gá­sos szí­ve­lég­te­len­ség ke­ze­lé­sé­ben. Nem­csak a szív­mű­kö­dést ja­vít­ja, ha­nem na­gyobb adag­ban a ma­gas vér­nyo­mást is csök­ken­ti.

Ki­mu­tat­ták, hogy a szí­vi­zom nor­má­lis mű­kö­dé­si ké­pes­sé­ge a vér mag­né­zi­um­szint­jé­től függ, és sok rit­mu­sza­va­rért a mag­né­zi­um­hi­ány fe­le­lős. Ezért ér­de­mes gon­dos­kod­ni a mag­né­zi­um pót­lá­sá­ról, cél­sze­rű­en kal­ci­um­be­vi­tel­lel együtt (a mag­né­zi­um és a kal­ci­um ará­nya 1:2 le­gyen).

A kar­ni­tin a sej­tek ener­gia­ter­me­lő ré­szecs­ké­i­nek (a mi­to­kond­riu­mok­nak) a zsír­bon­tó te­vé­keny­sé­gét ser­ken­ti. Hi­á­nya csök­kent ener­gia­ter­me­lést okoz, pót­lá­sa pe­dig pan­gá­sos szív­be­teg­sé­gek­ben ja­vít­ja a szív­mű­kö­dést.

Gon­dos­kod­junk a meg­fe­le­lő vi­ta­min- és ás­vá­nyi­a­nyag-be­vi­tel­ről is, cél­sze­rű­en jó mi­nő­sé­gű, le­he­tő­leg ne szin­te­ti­kus ere­de­tű mul­ti­vi­ta­min- és mul­ti ás­vá­nyi anyag ké­szít­ményt szed­ve. Ki­eme­len­dő a C-vi­ta­min és az E-vi­ta­min. Az E-vi­ta­min meg­aka­dá­lyoz­za a „rossz”, va­gyis az LDL-ko­lesz­te­rin oxi­dá­ció­ját, ami az érel­me­sze­se­dés­ben sze­re­pet ját­szó, úgy­ne­ve­zett plakk-kép­ző­dés el­ső lé­pé­se. A C-vi­ta­min se­gít meg­őriz­ni a ve­rő­erek fa­lá­nak ru­gal­mas­sá­gát, és hoz­zá­já­rul az E-vi­ta­min új­ra­kép­ző­dé­sé­hez.

Ér­de­mes gon­dos­kod­nunk a sze­lén meg­fe­le­lő szint­jé­ről is. Ki­mu­tat­ták, hogy a sze­lén­hi­ány szív­be­teg­ség­hez ve­zet. A sze­lén és az E-vi­ta­min egyéb­ként együt­te­sen szed­ve még ha­té­ko­nyabb, mert e két anyag erő­sí­ti egy­más ha­tá­sát (szi­ner­gi­kus ha­tás).

Vé­de­nek a szív­be­teg­ség­től a ka­ro­ti­no­i­dok (bé­ta-ka­ro­tin és li­ko­pin).

A vi­rág­por­ról is is­me­re­tes, hogy fo­koz­za, ja­vít­ja a szív tel­je­sít­mé­nyét. Ér­té­kes ami­no­sa­va­kat, ás­vá­nyi anya­go­kat és vi­ta­mi­no­kat (A-, D-, B12-, C-vi­ta­min, nia­cin, pan­to­tén­sav és fol­sav) tar­tal­maz. Vi­rág­por­ra al­ler­giá­sok ter­mé­sze­te­sen nem fo­gyaszt­hat­ják. Elő­ször csak egy csi­pet­nyit ve­gyünk be, s ha nem je­lent­kez­nek al­ler­gi­ás pa­na­szok, fo­ko­za­to­san emel­jük az ada­got. Kú­ra­sze­rű ada­go­lá­sa: 3 hé­ten ke­resz­tül reg­gel és dél­ben ét­ke­zés előtt egy te­áska­nál­nyit ke­vés víz­zel.

Újab­ban a sző­lő­mag­ki­vo­na­tot is ja­va­sol­ják a szí­vin­fark­tus meg­elő­zé­sé­re, mert igen ha­té­kony an­tio­xi­dáns ha­tá­sú fla­vo­no­i­do­kat tar­tal­maz.

Az érel­me­sze­se­dés koc­ká­za­ti té­nye­zői kö­zött tart­ják szá­mon egy ami­no­sav-szár­ma­zék­nak, a ho­mo­cisz­te­in­nek a ma­ga­sabb szint­jét. En­nek csök­ken­té­sé­re al­kal­mas a fol­sav, amit B6- és B12-vi­ta­min­nal együtt ér­de­mes szed­ni.

A te­lí­tet­len zsír­sa­va­kat tar­tal­ma­zó bú­za­csí­ra­olaj, len­ma­golaj, ken­der­ma­g­olaj, li­get­szé­pe­olaj, olí­va­olaj, va­la­mint a ten­ge­ri­hal-olaj sze­dé­se bi­zo­nyí­tot­tan csök­ken­ti a szív- és ér­rend­sze­ri be­teg­sé­gek koc­ká­za­tát, tisz­tít­ja a me­sze­se­dő ere­ket.

A le­ci­tin se­gít fel­dol­goz­ni a zsí­ro­kat, a máj­ból is el­tá­vo­lít­va őket, ezért hasz­nos érel­me­sze­se­dés el­len.

Így mű­kö­dik a szív…

Az em­be­ri szív szó sze­rint a vi­lág leg­na­gyobb tel­je­sít­mé­nyű mo­tor­ja: az ök­löm­nyi szerv na­pon­ta akár 100 ezer­szer ver. Egy 70 esz­ten­dős em­ber szí­ve hoz­zá­ve­tő­le­ge­sen 3 mil­li­árd­szor hú­zó­dott már össze. És min­dezt egyet­len perc szü­net nél­kül!

E szer­vünk úgy van meg­al­kot­va, hogy egész­sé­ges élet­ve­ze­tés mel­lett akár 120-140 évig is ké­pes vol­na ten­ni a dol­gát. Az egész­sé­ges szív kö­rül­be­lül tu­laj­do­no­sá­nak ök­lé­vel azo­nos mé­re­tű. A szegy­csont mö­gött he­lyez­ke­dik el, a kö­zép­vo­nal­tól kis­sé bal­ra. A szerv nagy­részt izom­sej­tek­ből áll, ame­lye­ket a ko­szo­rú­se­rek lát­nak el friss vér­rel, oxi­gén­nel. A pum­pat­evé­keny­sé­get az izom­sej­tek vég­zik

Szí­vünk alap­ve­tő­en ön­ál­ló in­ger­kép­zé­sű szerv, de mű­kö­dé­sét be­fo­lyá­sol­ja a ve­ge­ta­tív ideg­rend­szer. A szisz­to­lé (össze­hú­zó­dás) és diasz­to­lé (eler­nye­dés) so­rán a vér a jobb szív­fél­ből a bal kam­rá­ba jut, on­nan pe­dig a nagy vér­kör­be.

Szí­vünk min­den össze­hú­zó­dás­sal 100 ml vért pum­pál a vér­ke­rin­gés­be. Ez per­cen­ként ke­re­ken 7 li­ter, órán­ként 300 li­ter. E szerv fe­la­da­ta te­hát alap­ve­tő­en egész szer­ve­ze­tünk el­lá­tá­sa meg­fe­le­lő mennyi­sé­gű vér­rel. A lét­fon­tos­sá­gú oxi­gén, a tá­pa­nya­gok, vi­ta­mi­nok, ás­vá­nyi anya­gok és nyo­me­le­mek a vér út­ján jut­nak el tes­tünk min­den egyes sejt­jé­hez. Az em­be­ri ér­há­ló­zat hossza össze­sen 100 ezer km, ami két és fél­sze­re­se boly­gónk ke­rü­le­té­nek!
A szív azon­ban nem csak szerv­ként ját­szik fon­tos sze­re­pet, szo­ros kap­cso­lat­ban áll ér­ze­lem­vi­lá­gunk­kal is. Sok­fé­le in­du­lat­hoz, ér­ze­lem­hez va­la­mely, a szív­vel kap­cso­la­tos ki­fe­je­zés kö­tő­dik. A vá­ran­dós anya mag­za­tát szí­ve alatt hor­doz­za, a sze­rel­me­sek tisz­ta szí­vük­ből sze­re­tik egy­mást, szí­vé­lye­sen üd­vö­zöl­jük egy­mást. Ha meg­ije­dünk, fé­lel­münk­ben úgy érez­zük, mind­járt meg­áll. Ha iz­gu­lunk, szí­vünk a tor­kunk­ban do­bog. A po­zi­tív és ne­ga­tív ér­zé­sek, ér­zel­mek te­hát egy­aránt ha­tás­sal van­nak szí­vün­kre.

Fi­gyel­mez­te­tő je­lek

Az egész­sé­ges szív olyan nor­má­li­san és fel­tű­nés­men­te­sen mű­kö­dik, hogy óriá­si pum­pat­evé­keny­sé­gé­ről tu­do­mást sem ve­szünk. Ha va­la­mi baj van ve­le, azon­nal he­ves vész­jel­zé­se­ket ad le. Eze­ket a fi­gyel­mez­te­té­se­ket nem árt kez­det­től fog­va ko­mo­lyan ven­ni.

A kö­vet­ke­ző szimp­tó­má­kra fel­tét­le­nül fel kell fi­gyel­nünk: al­vá­sza­va­rok; hir­te­len fel­ria­dás éj­sza­ka; pa­na­szok, ha bal ol­da­lun­kra for­dul­va fek­szünk; rend­sze­res éj­sza­kai vi­ze­lé­si kény­szer; in­ger­lé­keny­ség, bi­zser­gés; zsib­ba­dás ér­ze­te a vég­ta­gok­ban; he­ves szív­do­bo­gás; szú­ró fáj­dal­mak; szív­fáj­da­lom, ami a kar­ba ki­su­gár­zik; fé­le­le­mér­zet­tel já­ró szív­szo­rí­tás; mell­ka­si szo­rí­tás ér­ze­te; sza­bály­ta­lan gyor­sa­sá­gú pul­zus; ma­gas vér­nyo­más, rö­vid lég­zés; fej­fá­jás; szé­dü­lés; fül­zú­gás; az aj­kak, a bőr vagy az uj­jak li­lás-ké­kes el­szí­ne­ző­dé­se, va­la­mint az arc vö­rös­sé­ge.

A kö­vér gye­re­ke­ket szív­­in­fark­tus feny­ege­ti

A túl­sú­lyos gye­re­kek ar­té­riái le­ga­lább olyan rossz ál­la­pot­ban le­het­nek, mint egy do­hány­zó kö­zép­ko­rú fel­nőt­té. E tény kö­vet­kez­té­ben öt­szö­rös­ére nő an­nak va­ló­szí­nű­sé­ge, hogy a gyer­mek­kor­ban el­hí­zott em­be­rek 65 éves ko­ruk elé­ré­se előtt szí­vin­fark­tus­ban vagy szél­ütés­ben ve­szí­tik éle­tü­ket. Mind­ez a Hong­kon­gi Egye­tem kli­ni­kai vizs­gá­la­tai­ból de­rült ki. A ta­nul­mány­ba 82 túl­sú­lyos gyer­me­ket von­tak be, akik­nek át­la­gos élet­ko­ra 10 esz­ten­dő volt. A vizs­gá­la­tok sze­rint ér­fa­la­ik le­ga­lább annyi­ra meg­vas­ta­god­tak, mint a 45 éves do­hány­zó fel­nőt­te­ké.

A jó em­be­ri kap­cso­la­tok vé­dik szí­vün­ket 

A szo­ros em­be­ri kap­cso­lat egy szív­ro­ham után a leg­jobb or­vos­ság – ál­la­pí­tot­ták meg a Man­ches­te­ri Egye­tem ku­ta­tói. Vé­le­mé­nyük sze­rint az át­élt be­teg­ség meg­be­szé­lé­se egy hoz­zánk kö­zel ál­ló sze­méllyel na­gyon meg­könnyí­ti a gyó­gyu­lást. A ta­nul­mány ke­re­té­ben 600 szív­be­te­get fi­gyel­tek meg 12 hó­na­pon ke­resz­tül. Négy be­teg kö­zül le­ga­lább egy az el­ső szív­ro­ham előtt de­presszió­ban szen­ve­dett. Min­dez alá­tá­maszt­ja azt a ré­gi meg­fi­gye­lést, hogy lel­ki­ál­la­po­tunk ha­tás­sal van szí­vünk egész­sé­gé­re. E ta­pasz­ta­la­to­kat erő­sí­ti meg a Chi­ca­gói Egye­tem vizs­gá­la­ta is. Ez utób­bi sze­rint a ma­gá­nyos em­be­rek szí­ve és ér­rend­sze­re más­kép­pen mű­kö­dik. A stressz és a de­presszió ha­tá­sá­ra gyor­sul a pul­zus, az egész szer­ve­zet iz­ga­tot­tabb ál­la­pot­ba ke­rül. A sza­kér­tők vég­kö­vet­kez­te­té­se: „Fel­té­te­le­zé­sünk sze­rint a ma­gá­nyos em­be­rek erő­seb­ben re­agál­nak a stressz­hely­ze­tek­re. Ez ve­szé­lyes le­het.”

A szív tíz­pa­ran­cso­la­ta

1. Le­he­tő­leg mi­nél ke­ve­seb­bet egyél!

2. Mér­ték­le­te­sen igyál!

3. Ne do­há­nyoz­zál!

4. A mo­dern, kao­ti­kus élet stressz­hely­ze­te­it le­he­tő­leg ke­rüld el!

5. Min­den­nap tu­da­to­san pi­henj né­hány órát!

6. Mi­nél töb­bet mo­zog­jál, le­he­tő­leg min­den­nap tegyél meg sza­po­ra tem­pó­ban gya­log két ki­lo­mé­tert!

7. Mi­nél töb­bet tar­tóz­kodj a sza­bad­ban!

8. Ne fe­ledd: lábad nem csak ar­ra va­ló, hogy a gáz­pe­dált nyom­ja. Ko­rod­nak meg­fe­le­lő spor­tot űz­zél, ami­lyen gya­k­ran csak le­het!

9. Kö­vess el min­dent, hogy elé­ge­dett le­gyél éle­ted­del!

10. Ne bosszan­kod­jál, és le­he­tő­leg so­ha ne le­gyél dü­hös!

Mi­lyen egész­sé­ges az Ön szí­ve?

Szí­ve egész­sé­gi ál­la­po­tát el­le­nő­riz­he­ti a kö­vet­ke­ző kér­dő­ív ki­töl­té­sé­vel és ki­ér­té­ke­lé­sé­vel.
A kér­dé­sek se­gít­sé­gé­vel könnyebb lesz meg­ér­te­ni szí­vünk jel­zé­se­it, hogy idő­ben meg­te­hes­sük a szük­sé­ges lé­pé­se­ket, óvin­téz­ke­dé­se­ket. Vá­la­szol­jon a kér­dé­sek­re a jobb ol­da­lon sze­re­plő pont­szá­mok se­gít­sé­gé­vel, és a vé­gén ad­ja össze a szer­zett pon­tok szá­mér­té­két.

Kérdés	nem	néha	igen	gyakran
1. Érez szív­fáj­dal­mat, szív­szú­rást, szív­szo­rí­tást?	0	3	5	10
2. Gyöt­ri Önt szív­do­bo­gás­ér­zés,rend­szer­te­len pul­zus vagy     fé­le­le­mér­zet­tel já­ró szív­tá­ji nyug­ta­lan­ság?	0	3	5	10
3. Túl sok a stressz az éle­té­ben, in­ge­rült, rossz han­gu­la­tú, túl­ter­helt?	0	3	5	10
4. Könnyen ide­ges lesz, ha ne­héz fe­la­dat­tal néz sze­mbe?	0	3	5	10
5. Van-e 10%-ot meg­ha­la­dó túl­sú­lya?	0	3	4	8
6. Do­hány­zik?	0	3	5	10
7. Fo­gyaszt al­ko­holt?	0	2	4	10
8. Túl sok húst, zsírt, édes­sé­get, sót és cu­krot eszik? So­kat ká­vé­zik?	0	2	5	10
9. Gya­kran fáj-e a fe­je, érez a fe­jé­ben nyo­mást, szé­dül, zúg a fü­le?	0	2	4	10
10. Ma­gas a vér­nyo­má­sa?	0	3	3	10
11. Ál­mat­lan, éj­je­len­te gya­kran fe­léb­red?	0	2	5	10
12. Szed nyug­ta­tó­kat, al­ta­tót?	0	2	5	10
13. Éj­sza­ka kell-e vi­zel­nie?	0	2	4	8
14. Cu­kor­be­teg, kösz­vé­nyes, vagy ki­mu­tat­tak-e emel­ke­dett     vér­zsír­szin­tet?	0	3	5	10
15. Van gennyes cso­mó va­la­me­lyik fog­gyö­ke­ré­nél, gennyes man­du­lá­ja vagy hom­lok­üreg-gyul­la­dá­sa?	0	3	5	10
16. Ke­ve­set mo­zog, ne­he­zen tud la­zí­ta­ni?	0	3	5	10
17. Be­teg­nek, le­vert­nek, fá­radt­nak ér­zi ma­gát?	0	3	5	10

Ér­té­ke­lés:

0–30 pont: Nincs oka ag­go­da­lom­ra. Fi­gyel­jen azon­ban oda tes­té­nek jel­zé­se­i­re, tegyen meg min­dent szí­ve egész­sé­gé­ért.

31–50 pont: Ve­gye ko­mo­lyan tes­te vész­jel­zé­se­it! Ezek egye­lő­re még nem je­lez­nek sú­lyos be­teg­sé­get, de fen­náll bi­zo­nyos haj­lam a szív­be­teg­ség­re. Még egy­szer ala­po­san néz­ze át a kér­dő­í­vet, és a cikk alap­ján gon­dol­ja vég­ig, mit te­het­ne szí­ve egész­sé­ge ér­de­ké­ben.

51–80 pont: A pont­szá­mok alap­ján szí­ve ko­moly baj­ban van. Pa­na­sza­i­val for­dul­jon or­vos­hoz. Sür­gő­sen vál­toz­tat­nia kell élet­mód­ján, táp­lál­ko­zá­si szo­ká­sa­in!

81 pont fe­lett: Az Ön szí­ve va­ló­szí­nű­leg igen ko­moly ter­he­lés­nek van ki­té­ve, ezért pa­na­sza­i­val ke­res­se fel or­vo­sát. Gyö­ke­re­sen vál­toz­tas­sa meg élet­mód­ját!