Csigolyák – gerinc 1.

Tisztelt Doktor Úr!

Egy rádióműsorban hallottam, hogy a gerinc 32 csigolyája megfelel a 32 fognak. Nekem soha nem jöttek elő a bölcsesség fogaim, és a röntgen szerint a csírájuk sincs meg, valamint a második kisőrlőfogaim se fejlődtek ki. Így összesen 24 fogam van, amúgy 29 éves vagyok, minden fogam megvan, néhány tömött. Kérdésem az lenne, hogy a gerincemre milyen hatással van ez a hiányosság?

Üdvözlettel: M.-né, Gitta

Kedves Gitta!

Ez nem egészen így van. A fogak és a gerinccsigolyák között van kapcsolat, de ez nem ilyen egyszerű: „egy fog – egy csigolya”. Két rendszert ismerünk, amelyeken keresztül a fogak és a gerinc direkt kapcsolatba hozhatók. Az egyik az ún. „cranio-sacralis rendszer”, mely a koponya csontok és a gerinc közös élettani együttműködése, a másik az akupunktúrás csatornahálózat, melyen keresztül a fogak is direkt kapcsolatba kerülnek egyes gerincterületekkel. Most ez utóbbiról néhány szót, a craniosacralis rendszerre legközelebb visszatérek.

A fogak és a gerinc kapcsolódásai

Mint a mellékelt táblázatból is látható, a fogak, illetve fogcsoportok egyes gerincterületekre „kivetülnek”. Maga a kivetülési rendszer eléggé bonyolult. Természetesen nem arról van szó, hogy az egyes fogak vetülnek, hanem a fogakat és a fog környező szöveteit az akupunktúrás rendszerbe bekapcsoló energiacsatornák által hoznak létre összeköttetéseket, a gerinc egyes területeivel. A gerinc két oldalán futnak a húgyhólyag – csatornák, mindkét oldalon 2-2, a gerinc vonalában halad a kormányzó csatorna, a Du mai, és közvetlenül a középvonal két oldalán még ún. extrapontok láncolata is található. A húgyhólyagvezetéken kiemelt pontok is találhatók, ezeket közös névvel Shu pontoknak hívjuk és az egyes belső szervekre hatnak.

Head-zónák

E szövevényes hálózat végső esszenciáját a táblázat mutatja. Például a metszőfogakhoz (felül és alul az első 4-4 fog) az ágyéki (L – lumbalis) csigolyák közül a 2. és a 3. tartozik, valamint a 4–5. farokcsigolyák (S – sacralis). Ugyanakkor ezek a kapcsolódások nemcsak a csigolyák területére korlátozódnak, valójában a csigolyák közötti területet jelentik, és sohasem pontot, hanem sávszerű vetületet. Ennek szemléltetésére kiválóan alkalmas az angol anatómus Head csigolyaszegmentum és beidegzés ábrája. Még a múlt század elején alkotta meg rendszerét a vegetatív idegrendszer különleges működése, a bőrre átvitt fájdalom ábrázolására. A mai napig azt a testfelületet, amelyre egy bizonyos szerv fájdalma kive tül, Head-zónának nevezzük. Az ideggyógyászati magyarázat szerint a jelenség oka a bőridegrostok összekapcsolódása egy adott szerv belső idegkapcsolataival, gerincvelői szinten. Hozzá kell tennünk, Head rendszerét anélkül alkotta meg, hogy az akupunktúrás hálózatról hallott volna. Az 1950-es években R. Voll német orvos elektromos ingerárammérései bizonyították be – többek között – az akupunktúrás csatornák gerincvetületeinek létezését is.

Visszatérve a kapcsolódásokhoz látható, hogy az egyes fogakhoz több csigolyaszegmentum is tartozik. Például a metszőfogak esetében 4 sáv, a bölcsességfogaknál 8 sáv stb. Tehát nem az egy fog – egy terület elv, hanem a fogcsoport – több vetület érvényesül. És ebben az egész rendszerben még nem is a fog a leglényegesebb, hanem az a szöveti konstrukció, melybe bele van ágyazva, vagyis a fogmeder.

A beteg fogak csak az esetleges terhelést jelentik. A fogak elvesztése, hiánya vagy kihúzása az egész rendszer működését nem befolyásolja.

Fog- és gerincbetegségek

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyes fogak krónikus betegségei – elhalt gyökerek, gócok, hosszantartó gyulladások, helyi elektromos kisülések stb. – hatással lehetnek ezekre a gerincterületekre is. Helyi fájdalmak, izom-összehúzódások, a csigolyák közötti rések beszűkülése és csigolyaelmozdulások jöhetnek létre. Tehát a gerincfolyamatoknál se árt, ha figyelembe vesszük az adott csigolyaszegmentumokhoz tartozó fogak állapotát. Sokszor ezek állnak a krónikus gerincbántalmak hátterében.

 
Üdvözlettel, jó egészséget kíván,