népi orvoslás
A tudás java a Javas Iskolában
– Miért fontos a hármasság a Javas Iskolában? Mireisz László: – Az iskola három lábon álló székhez hasonlít, ami voltaképpen az önismeretet szimbolizálja. A három…
Népi növényismeret (etnobotanika) 2 . rész
A népi növényismeret (etnobotanika) a népi orvoslás része (etnomedicina, etnoiátria). Az etnobotanika továbbfejlesztése lehetőséget jelent új gyógyszerek bevezetésére. A növényi eredetű gyógyszer tartalmazhat azonos molekulaszerkezetű,…
A szervezet vízigénye 2. rész: Bodzavirág
A szervezet vízmennyiségének nagy része a sejteken belül található (intracelluláris folyadék). Középkorú, egészséges személy testsúlyának hozzávetőlegesen 40 százalékát képezi. A sejteken kívüli (extracelluláris folyadék) kb.…
A szervezet vízigénye – A cseresznye és a meggyfa jelentősége
A cseresznyefa és a meggyfa, bár közismert gyümölcsfáink, ritkán szerepelnek a gyógynövények sorában, alig veszik figyelembe a fitoterápiában. Azonos nemzetségbe (génuszba) tartoznak. A Cerasus génusz…
Népi növényismeret (etnobotanika) 7. rész: lestyán
A fitoterápiára jellemző, hogy a növények gyógyászati felhasználása évszázados múltra tekint vissza. Alig van már néhány egyéb eredetű gyógyszer, amelyet a 19. században vezettek be…
Népi növényismeret (etnobotanika) 6. rész: pongyolapitypang
Gyermekláncfűnek is nevezik, egyes vidékeken cikóriának, de ez utóbbi tévedést okozhat. Füves területeken, réteken tömegesen is előfordul, de bárhol megjelenhet nyílt, napfényes helyeken. Tudományos neve…
Népi növényismeret (etnobotanika) 5. rész: mezei zsurló
Kísérleti állatok (fehér patkányok) rendelkezésére áll a napi adag táplálék és ivóvíz: másnap gyomorszondán bevitt, ismert térfogatú desztillált vizet adagolunk, és 12 vagy 24 óra…
Népi növényismeret (etnobotanika) 4. rész
Az etnobotanikai adatok gyűjtése: A néprajzi vagy egyéb szempont alapján kiválasztott területen a helyi hatóságoknál bemutatkozunk. Közöljük a néhány napos vagy hetes ott-tartózkodásunk célját. Általában…
Hasmenéses állapotok kezelése 2. rész: lórom
A magas termetű sóskafajok (Rumex sp.) nyelvjárásainkban lósóska néven ismertek, más vidéken lósósdiként is. Föld feletti hajtásuk kb. 1 méter magas, jól megkülönböztethetők az alacsonyabb,…