Népi növényismeret (etnobotanika) 5. rész: mezei zsurló
A mezei zsurló (Equisetum arvense) hivatalos az európai gyógyszerkönyvek nagy részében. Mint oly gyakran, ebben az esetben is az elismert (hivatalos) gyógynövényeknél, a népi gyógyászatból kiindulva érték el a hivatalos elismerést.
A mezei zsurló lényegesen nagyobb szerepet játszik a népi orvoslásban, általában a lakosság körében, mint a hivatalos orvoslásban.
A zsurlók a földtörténeti ókorban, mintegy 280 millió évvel ezelőtt, jelentős szerepet játszottak. Jelenleg világviszonylatban mindössze kéttucatnyi fajt sorolunk az Equisetaceae családba, ezek közül nyolc faj található meg Magyarország flórájában.
A mezei zsurló
Növényrendszertani szempontból a virágtalan növények sorába, a harasztok egyik törzsébe sorolják. Évelő növény, gyöktörzséből két, egymástól eltérő, föld feletti hajtás jellemzi. Az egyik kora tavasszal jelenik meg, barna, el nem ágazó. Csúcsán található egy kb. 1,5 cm hosszú, tobozra emlékeztető, spóratermő füzér.
Pajzsszerűen, sűrűn elhelyezkedő képlet, belső felületén képződnek a spórák. Később, nyár elején fejlődnek zöld szárak, örvösen elhelyezkedő szálas levelekkel, amelyek a szár csúcsa felé irányulnak. A szárcsomókon összeforrt, fogas hüvelyek láthatók. Az előzőleg termőszáraknak nevezett, el nem ágazó barna száraktól eltérően a nyári hajtások képezik a meddőszárakat. Magasságuk 20-40 cm, vastagságuk legfeljebb 5 milliméter.
A mezei zsurló nyirkos szántóterületeken, réteken, árnyékos erdők szélén az egész ország területén elterjedt. Összetéveszthető a mocsári zsurlóval, amely nedves réteken, mocsaras területeken, lápos helyeken gyakori. Utóbbinál (Equisetum palustre) nem különül el kétféle szár. A spóratermő szár helyett zöld szárainak csúcsán képződik hasonló „toboz”. Mivel nem minden évszakban, illetőleg példányon fejlődnek ezek a spóratermő, tobozra emlékeztető képletek, a felismerése a táblázatba foglalt jellegek alapján történhet.
| Megkülönböztetés | Mezei zsurló | Mocsári zsurló |
| Az ágak | A főszáron 4 élűek, tömörek | A főszáron 5 élűek, üresek |
| Az ágak legalsó szártagja | Hosszabb a főszár hüvelyénél | Rövidebb a főszár hüvelyénél |
| A szárak felülete | Érdes | Sima, selymes |
A zsurló szilíciumot halmozó növény, szárítva 5-7 százalékot tartalmaz. Hamujának 70- 80 százalékát képezi, ennek 10 százaléka fövő vízben kioldódik. Fő flavonoidjai a kvercetin és a kempferol glikozidjai.
A diuretikus hányados átlag 1,0, a szaluretikus hányados átlagos értékei: kálium 1,05, nátrium 1,12, klorid 1,20. A mérések alapján a nátrium (1,12) és a klorid (1,20) enyhe sóürítő, amely nem vezet káliumveszteséghez. Az alacsony nátrium- (1,12) ürítés és diuretikus hatás (1,0) miatt célszerű más gyógynövényeket társítani.
Fotó: Adobe Stock
