Kincset érő gyógynövények testnek és léleknek
Egy idősebb, gyógynövényeket gyűjtő hölgy kosarában angyalgyökér, százszorszép és néhány csokor árvácska volt. Mindet „megbízható alapossággal”, gyökerestül tépte ki a talajból, garantálva, hogy a helyi állomány ne tudjon regenerálódni. Ez a példa is jól mutatja, hogy a gyógynövények iránti – egyébként pozitív – érdeklődésnek megvannak a maga árnyoldalai is. Sokan lelkesen felkerekednek vadon termő gyógynövényeket gyűjteni, ami jó szabadidős tevékenységnek tűnik. Szabad levegőn vannak, mozognak, és a dolog még haszonnal is jár, hiszen gyógynövényekkel megpakolva térnek haza. Ritka lelőhelyeket osztanak meg egymással a közösségi oldalakon, gyakran GPS-adatokkal pontosítva. Nem csoda, ha rövid időn belül ezekről a helyekről teljesen eltűnnek a gyógynövények. Pedig a gyógynövényeket termeszteni is lehet. Még ritkaságnak számító fajokat is.
Angyalgyökér – Sokoldalú gyógynövény gyermekeknek is
Az angyalgyökér (Angelica achangelica) igazán csodálatos teremtmény. Erdőkben mezőkön szinte mindenütt jelen van, de nagyon nehéz megkülönböztetni kb. 110 ernyősvirágú növényi rokonától. Márpedig az ernyősvirágúak között vannak mérgező fajok is. Ezért célszerű az orvosi angyalgyökeret kertészetből beszerezni – biztos, ami biztos alapon. Ez a növény, ha jól érzi magát, gyorsan nő, a második évben magassága eléri egy felnőtt emberét. Illata keserédes, mind minden ernyősvirágúé. Illóolajokat, keserű anyagokat, gyantát, angelikasavat, valeriánsavat és viaszt tartalmaz. Ha felhasználásával kapcsolatban böngésszük az irodalmat, megállapíthatjuk, hogy ez a növény szinte mindenre jó!
Elsősorban azonban emésztési zavarokat kezelnek vele, nem véletlenül található meg különféle gyomorkeserűkben és egyéb, gyógyhatású likőrökben (Chartreuse, Penninger Blutwurz), de tinktúrák és tea formájában is szokás alkalmazni. Tabernaemontanus (1522‒1590) az angyalgyökeret panaceának, azaz mindent gyógyító szernek nevezi, ezt a modern kor kutatásai is igazolták. Bármilyen fajta fertőzés esetén naponta egyszer 7 csepp angyalgyökér-tinktúrát vízben oldva célszerű bevenni, a gyermekek dózisa 2-3 csepp.
A növény virágjából az amerikai virágesszencia sorozat egyik tagját, az Angelicát készítik. A leírás szerint az Angelica archanelica a gyermekek „őrző angyala”, enyhíti a félénkséget, az alvászavarokat és a rémálmokat. Gyermeket és felnőttet egyaránt támogat, ha elérkezik a vég, és elkezdődik a haldoklás: nyugalmat és megkönnyebbülést hoz. Valóban csodálatra méltó növényről van szó.
Százszorszép – Valóságos túlélőművész
A százszorszép (Bellis perennis) a gyermekek egyik kedvenc virága, és sok, gyermekeknek felírt gyógytea állandó összetevője. Általában ez a tavasz első ehető vadvirága. A gyerekek szívesen fonnak belőle láncot, szedik csokorba, a nagyobbacskák pedig a szirmait tépkedve kérdezik: szeret, nem szeret? A százszorszép sokkal alkalmasabb erre a találgatásra, mint a margaréta. Jobban lehet vele csalni, hogy a végén a kívánt eredmény jöjjön ki. Egyesek szerint, ha szárított gyökereit a párnánk alá tesszük, állítólag szerelmünkkel fogunk álmodni.
A százszorszép nem szerepel a veszélyeztetett gyógynövények listáján, de bizonyos szempontból mégis odatartozik. Ugyanis ma már sok kertben a pázsit nincs teleszórva vele, pláne nem, ha robotfűnyíróval nyírják a füvet. A százszorszép viszont makacs túlélő, mindenütt igyekszik tartani magát, még, ha taposnak is rajta, és szép kis virágait mindig a nap felé fordítja. A Bellis perennis ezt a kitartást, ezt a gyermeki bizakodást közvetíti mindenkinek, akit megtapos a sors.
A homeopátiában a Bellis a „csodaszerek” közé tartozik. Az anyaméh árnikájának tartják, ezért szülés és császármetszés után adják a kismamáknak. Régebben a háborúkban kivonataival sebet gyógyítottak vele, valószínűleg összefügg ezzel latin neve, ami a bellum, vagyis háború szóból ered. Sebgyógyító tulajdonságai mellett hatásos vérzéscsillapító is.
A százszorszép nevében lévő szépség a növény bőrápoló tulajdonságaira céloz, ugyanis kivonatával eredményesen enyhíthető az akné. Egy pohárnyi százszorszépvirágot öntsünk fel 40%-os alkohollal (pl. vodka), zárjuk le légmentesen és hagyjuk érlelődni kb. 4 hétig. Naponta egy-két alkalommal rázogassuk meg az üveget. Ha letelt az idő, leszűrjük. Ezzel az alkoholos kivonattal ecsetelgetjük az aknés bőrt, aminek hatására az a szokásosnál hamarabb meggyógyul.
Háromszínű árvácska – A bőr orvossága
A százszorszép közeli „barátja” a háromszínű vagy mezei árvácska (Viola tricolor), legalábbis, ha bőrgyógyító hatásról van szó. Ezt az árvácskafajtát ritkán találjuk meg a természetben, míg nemesített rokonaival tele vannak a kertészetek és virágboltok.
Az árvácska a humuszos, nedves talajt kedveli. Három színének intenzitása eltérő, attól függően, hogy milyen talajban él. Ha valahol jól érzi magát, gyorsan elszaporodik. Igazán hálás gyógynövényről van szó. Az árvácskával is műveltek szerelmi varázslást, valahogy mindig köze volt a szívügyekhez, de alapvetően a bőr orvossága. Gyulladásgátló, hűsítő hatású, javallatai között lényegében minden bőrbetegség szerepel, a gyermekkori és felnőtt ekcémától a pikkelysömörig. Gyermekeknél is bátran lehet alkalmazni, mert általában jól tolerálják a kicsik is. Mivel ez a növény a bőrbajokon kívül más területen nem használatos, a szakirodalom nem sok figyelmet szentel neki. Mivel azonban az utóbbi években egyre gyakoribbak a bőrbetegségek, valószínűleg hamarosan ismét nagyobb figyelmet fog kapni.
Botanikai neve, a Viola tricolor tartalmazza a francia viol szót, aminek jelentése erőszak (violence), illetve megerőszakol. Az árvácskából készült virágesszenciát ezért olyan pácienseknek ajánlják, akiket valamilyen sérelem, sérülés ért, és/vagy elutasítottnak érzik magukat. A Viola tricolor segít helyreállítani az önérzetet.
Mindannyian tehetünk valamit a gyógynövények védelmében
A fenti csak három példa azokra a gyógynövényekre, amelyeket bárki saját kertjében is termelhet, ezzel védvén őket a kipusztulástól. Akinek nincs kertje, a vásárolt növényt egy elhagyott, kevésbé látogatott helyen kiültetheti a természetbe. Rengeteg mező, parlagon hagyott föld van, ahol ezek a növények jól érzik magukat. A városokban is sok elhanyagolt terület van, ahol jól megél pl. a százszorszép. Ha igaz, hogy a gyógynövény ott terem, ahol szükség van rá, akkor adjuk meg neki erre a lehetőséget!
Fotó: Adobe Stock
