Rituális füstölés hatásai a szervezetünkre

A füstölés világszerte elterjedt gyakorlat, és kivétel nélkül mindenütt rituális cselekedet, azaz szertartás. Valószínűleg már kőkorszaki őseink is végeztek füstöléses szertartásokat, hogy elűzzék a lakhelyükön terjengő kellemetlen szagokat. A füstölési szertartások kezdettől fogva, kultúrkörtől függetlenül abban segítették az embert, hogy kapcsolatba lépjen a természettel, amelynek ő maga is része. Az ókori Egyiptomban a füstölésért felelős személy magas rangú főpap volt, aki a kor legdrágább füstölőszereivel – mirhával és tömjénnel – füstölt a fáraó palotájában, illetve a legfontosabb ünnepek alkalmával a templomokban. Az ókori Rómában az istenekhez intézett kéréseket a papok illatos levendula vagy szurokfű füstjével kísérve mondták el, a görögöknél pedig az orákulum szentélyében is mindig gomolygott az illatos füst. Indiában és a távol-keleti templomokban a mai napig füstölőpálcákat gyújtanak meg a hívek, és ezután kezdenek el imádkozni. A nyugati kultúrkörben a katolikus templomokban celebrált istentiszteleteknek szintén elmaradhatatlan része a tömjénnel végzett füstölés.

Az illatos anyagok lassú, izzításos égetése a megtisztulást is szolgálja. A középkorban, amikor a rettegett pestis pusztított, a városokban borókagallyakkal füstöltek, hogy fertőtlenítsék a levegőt, és visszaszorítsák a járvány terjedését. A füstöléshez kötődő ősi tudás és szokásrend egy része feledésbe merült, de az ember újra és újra felfedezi, hogy a füstöléses szertartások rendkívül alkalmasak arra, hogy az ember elcsendesedjen, és a spiritualitás felé forduljon.

A téli ünnepi füstölés hagyománya

A nyugati keresztény hagyományban a szenteste és vízkereszt közötti tizenkét nap éjszakájára esett az az időszak, amelyben a házaknál rendszeresen sor került a füstölési szertartásra. Ezt az időszakot a germán nyelvekben „durva” vagy „cudar” éjszakáknak nevezték, amelyben megnyílnak a másvilág kapui, és a szellemvilág entitásai, démonok, szellemek stb. meglátogatják az élőket. Úgy tartották, hogy szilveszter éjszakáján Holle istennő (más nevein Berchta, Perchta, Freyja) a holtak szellemének kíséretében fenyegetően végignyargal az éjszakai égbolton, rettegést és félelmet keltve a világban. Annak érdekében, hogy elnyerjék jóakaratát, sok helyütt a különféle fenyőfélék illatos gyantáját, illetve borókabogyókat égettek, izzítottak, hogy a felszálló, illatos füst jókedvre derítse a gonosz természetű istennőt.

Őseink, akik természetközeli életet éltek, télen, amikor hamar besötétedett, érthető módon igyekeztek védekezni a sötét hatalmakkal szemben. Ennek egyik legelterjedtebb formája volt a füstölés. Az alpesi régióban, pl. Bajorországban sok helyütt újévkor a mai napig megfüstölik a házakat, az istállókat, a pajtát, az udvart, hogy az emberektől és állatoktól távol tartsák a bajt és a betegségeket. A füst elűzi a gonosz szellemeket, a rossz energiákat. A modern kori füstölés egyik kedvelt kelléke a régi, parazsas vasaló, némi szén, tömjén, illetve illatos növények a Mária mennybemenetelének ünnepén használt növényi díszek közül, amelyeket a pap megáldott.

A füstölés segíthet jobb kedvre hangolódni

A jó illatokról ősidők óta úgy tartják, hogy egyenesen az isten(ek) színe elé szállnak, ezért ezekkel tették nyomatékosabbá kéréseiket, könyörgéseiket, ugyanakkor azt is tartották az illatos füstről, hogy távol tartja a gonosz, ártó erőket. Manapság e helyett inkább az egyes illatok ellazító, relaxáns, illetve az elmélyülést segítő hatásaira helyeződik a hangsúly, aminek hatására kreativitásunk és fantáziánk is szárnyalni kezd. Problémás élethelyzetekben, krízisek, betegség idején a füstölés segíthet jobb kedvre hangolódni.

Mi lehet a titka ennek az egyszerű, mégis hatékony módszernek? Egyfelől a füstölés szertartásos jellege, a rituálé, ami azt jelenti, hogy tudatosan egy kis szünetet tartunk, kis időre kiszakadunk a hétköznapok világából. A másik fontos elem a tűz. Amint az izzó parázsra nézünk, és látjuk a gomolygó füstöt, megnyugszunk. A harmadik elem az illat, illetve az azokat létrehozó illóolajok, és ezeknek testünkre és idegrendszerünkre gyakorolt hatása. Az illatok az orron keresztül agyunk limbikus rendszerére és a központi idegrendszer egyéb központjaira hatnak, amelyek közvetlen hatással vannak érzelemvilágunkra és testi funkcióinkra. Egyes ezoterikus szerzők szerint füstöléskor nem csak az illóolajok, hanem a növény egész „lénye”, azaz a növény létezését és túlélését biztosító információk összessége is hatással van ránk. Ennek egyetlen előfeltétele, hogy nyitottak legyünk ezek befogadására, és hallgassunk intuíciónkra, megérzéseinkre.

Mi szükséges a füstöléshez?

A legjobb, ha keresünk magunknak egy nyugodt sarkot, amit feldíszíthetünk pl. gyertyával, esetleg virágokkal, szép képekkel, és ahová elvonulhatunk. Olyan hely legyen, amit valóságos kis szentéllyé tudunk alakítani. A füstöléshez gondoskodjunk teljes nyugalomról, hogy közben senki se zavarhassa meg a ceremóniát. Kapcsoljuk ki vagy némítsuk el a mobiltelefont, és iktassunk ki minden egyéb tényezőt, ami elterelhetné figyelmünket! A füstölés szertartása nem hétköznapi tevékenység, ezért ki kell zárnunk belőle a hétköznapi élet tényezőit. Előtte célszerű meghatározni, mi a szertartás célja, és ennek megfelelően kell kiválasztani az alapanyagokat. Ha csökkenteni szeretnénk stressz-szintünk, jobban akarunk aludni, vagy jobban akarunk tudni összpontosítani, vagy meditálni szeretnénk, otthonunkat megtisztítani a rossz hatású energiáktól, esetleg megfázott, irritált nyálkahártyáit szeretnénk kezelni, akkor célszerű a szándéknak megfelelő illatanyagot vagy ezek keverékét választani.

Ahány ember, annyiféle ízlés, amit tehát egyikünk kellemesnek talál, azt más egészen másként ítéli meg, sőt, egyes illatok akár fejfájást is okozhatnak. Fontos tehát, hogy a kiválasztott illat kellemes legyen! Ha földes illatot szeretne, fát, gyökeret, esetleg gyantát használjon, a könnyebb virágosabb illatokhoz pedig virágokra, virágkeverékekre lesz szükségünk. Ajánlatos több mindent kipróbálni, méghozzá egy fontos szabály figyelembevételével, a kevesebb több. Füstölésre a legalkalmasabbak a szárított növényi részek, virágok, szárak, levelek, magok, kérgek, gyanták és mohák. Ezeket égethetjük önmagukban vagy keverékek formájában. Mozsárban összezúzhatjuk őket, így égés közben könnyebben kibontakozhatnak az aromák. Akár egyesével égetünk valamit, akár keverék formájában, fontos, hogy jó, lehetőleg biominőségű, tehát vegyszermentes növényi alapanyagokról legyen szó.

Tálkában

E célból tegyünk tűzálló anyagból készült (pl. kerámia-) tálkába homokot, majd annak közepére egy darab szenet. Utóbbit gyújtsuk meg, és várjunk, amíg láthatóan izzani kezd. Ha az izzó széndarab fehéres színűre vált, tegyünk rá kb. egy teáskanálnyi füstölőanyagot. Az aromák néhány pillanat alatt elkezdenek párologni. Amint az illóolajok elpárologtak, és a cellulózrostok elkezdenek égni, az égő növényi anyagot egy fémkanál segítségével lehúzzuk az izzó szénről. Ekkor a felszálló füstöt lehet legyezgetni, így azt könnyebben el lehet oszlatni a helyiség légterében. A füstölőt és/vagy az izzó szenet soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni, és arra is gondoljunk, hogy a szén még azután is izzik, hogy a füstölő már elhamvadt.

Teáskanna-melegítőn

Ez a módszer az előbbinél valamivel kíméletesebb, mert a füstölő nem érintkezik közvetlenül a hőforrással, és nem olyan hevesen ég. Helyezzünk egy teáskanálnyi füstölőt a teáskanna-melegítő tetejére. A füstölő illatanyagai a melegítőben elhelyezett teamécses hőjének hatására kezdenek el párologni, az égési folyamat sokkal lassabb, így sokkal kevesebb füst keletkezik.

Pálcika vagy kötegek (Smudge Sticks) formájában

E célból a frissen szedett, zöld növényi leveleket vagy szárakat cérnával kis kötegbe kötjük, és fejjel lefelé felakasztva kiszárítjuk. Ha teljesen, zörgősre száradtak, meggyújtjuk őket, és ezzel füstölünk. Itt is sok füst képződésével kell számolnunk. A pálcikák vagy kötegek a legideálisabbak pl. egy lakás vagy ház belső energiáinak tisztítására.

Óévet záró füstölési szertartás

Az első teendő a kellemes, nyugtató, harmonizáló hatású füstölő beszerzése. Ilyen lehet pl. a lucfenyő, a boróka, a fagyöngy és a zsálya (egyenként vagy keverékben), mert ezek illata megszabadít a nehézségtől, a lehúzó, lefékező, beszűkítő erőktől, felszabadít, fertőtlenít, semlegesíti a feszültségeket és megtisztítja a helyiségek levegőjét. Készítsük elő a füstölőedényt, és gyújtsuk meg a mécsest vagy a szenet! Nyissuk ki a lakás összes ajtaját, és csendesedjünk el néhány percre, lélegezzünk mélyen, és fogalmazzuk meg magunkban szándékunkat, óhajunkat (pl. „Ma mélyen és pihentetően szeretnék aludni.”). Ezután szórjuk a füstölőt a szénre/füstölőtartó rácsra. A füstölő elkezd füstölni. Kezünkben a füstölővel járjuk be az egész lakást, közben állandóan gondoljunk a kezdetben megfogalmazott szándékra/óhajra. Miután az egész lakást bejártuk, térjünk vissza a kiindulópontra, és csendesen várjunk néhány percet! Nyissuk ki az összes ablakot, hogy a negatív energiák elszállhassanak, és feloldódhassanak a friss levegőn!

Füstölni való növények és hatásaik

• Örménygyökér (gyökere) – visszaadja az életörömöt, euforizál, ugyanakkor stressz esetén megnyugtat.
• Macskagyökér (gyökere) – ellazít, megnyugtat, lecsillapítja az idegrendszert, oldja a szorongást és a félelmeket, garantálja a pihentető alvást.
• Fekete üröm – fertőtlenít, oldja a félelmeket, segít az elengedésben.
• Vasfű – tisztító hatású, támogatja a kreativitást.
• Angyalgyökér (gyökere) – oldja a félelemérzetet, leföldel és stabilizál.
• Lucfenyő gyantája – csíraölő, élénkítő hatású, ugyanakkor erősíti az önbizalmat.
• Kálmosgyökér – erősíti az idegeket, támogató hatású kimerültség esetén.
• Kardamom – erősítő, roboráló, élénkítő és melegítő hatású.
• Levendula – harmonizáló, kiegyensúlyozó, nyugtató, tisztító, hűsítő hatású.
• Babérlevél – tisztító hatású.
• Menta – frissítő, élénkítő, energizáló hatású.
• Mirha – fertőtlenítő, tisztító, nyugtató hatású.
• Narancsvirág és narancshéj – élénkítő, hangulatjavító hatású.
• Körömvirág – kiegyensúlyozó, ugyanakkor nyugtató hatású.
• Rozmaring – tisztít, afrodiziákum, koncentrációt javító hatású.
• Vörös here – méregtelenítő, a hormonrendszert kiegyensúlyozó hatású.
• Zsálya – megtisztítja a tereket, energizál, erősíti az emlékezőtehetséget.
• Storax balzsam – nyugtató, ellazító, ugyanakkor afrodiziákum, hangulatjavító hatású, bronchitis esetén pedig oldja a slejmet.
• Mocsári molyűző – nyugtató, altató hatású.
• Fenyő (tűlevél és gyanta) – erővel, energiával tölt fel, jótékony hatású megfázás esetén.
• Kakukkfű – testi és szellemi kimerültség és fáradtság esetén támogató, erősítő hatású.
• Borókabogyó – erősíti az immunrendszert.

Fotó: Adobe Stock