Népi növényismeret (etnobotanika) 2 . rész
A népi gyógynövényismeret és tapasztalat alapján, az évtizedek során ismételten észlelhető kedvező hatás alapján hivatalosan is engedélyezhető gyógyszerek („experience-based medicine”). Bizonyítékokon alapuló, klinikailag igazolt, a terápiában bevált gyógyszerek törzskönyvezése körültekintőbb igények alapján történik („evidence-based medicine”).
A gyógyszerként elismert készítmények mellett szabadon forgalmaznak étkezési vagy gyógyteákat, fűszereket, illóolajokat, étrend-kiegészítőket, testápoló szereket, amelyek – sok egyéb tényező mellett – befolyásolhatják az egészségi állapotot.
A gyógynövényfajok tartaléka kimeríthetetlen. Lényegesen több gyógyító növény létezik, mint az eddig ismertek. A bizonyítékok alapján értékesített növényfajok száma ezres nagyságrendű. A világon többszörösen százezres számú, nagyságrendű (virágos) növény él.
Az „öngyógyításnak” nevezett lehetőség részben a tapasztalati (empirikus) gyógyászaton alapszik. A bizonyítékokon alapuló orvoslásnál nagyobbak az igények, jogosan. A követelmények szigorúak, de szükségesek. A jelenlegi gyógyszeres kezelés (farmakoterápia) fejlődése gyors ütemű, sokszor látványos, új lehetőségeket biztosít, de gondolatébresztő. A bizonyítékok ugyanis nem örök érvényűek. Amit bizonyítottnak tekintünk, azt évek múlva megcáfolhatják új tények.
A népi növénynevek
Az etnobotanikai, azaz népi gyógyászati kutatások első követelménye az orvoslás céljából használt növények felismerése,azonosítása (szükség esetén meghatározása) és a helyileg ismert nevek feljegyzése.
Az egyes néprajzi tájak, nyelvjárások növénynevei teljesen eltérhetnek az általában ismert, a szakirodalomban szereplő – és ezáltal mintegy hivatalosnak tekintett –− nevektől (Priszter, 1998; Szabó, 2004; Dános, 2006).
„Nomina si nescit, perit etiam cognitio rerum” (Linné). A nevek ismeretének hiányában elvész a dolgok lényege is. Az etnobotanikai gyűjtés során kezdettől fogva a hiteles helyi neveket kell tekintetbe vegyük ahhoz, hogy ne térjünk tévútra és ne vezessük félre az utánunk következőket. Az etnobotanikai kutatások során azokat a neveket kell ismernünk, amelyeket az adatközlők használnak. Táblázatba foglaltunk néhány példát.
Növénynevek Székelyvarság (Udvarhely szék) területéről származó gyűjtésünkből (1951, majd 1970)
| Helyi név | Elterjedt név | Tudományos név | Megjegyzések |
| Békaláb | Mezeizsurló | Equisetum arvense | |
| Burusztuly | Pókhálósbojtorján | Arctium tomentosum | A Tatros-völgyi,gyimesi csángóknál is. |
| Csengőfű | Orbáncfű | Hypericum perforatum | Más vidéken is. |
| Fentőfű | Mezeizsurló | Equisetum arvense | Békaláb néven is ismert (lásd feljebb). |
| Földiepe | Kisezerjófű | Centaurium umbellatum (C.minus) | |
| Gyertyagyökerűfű | Fecsketárnics | Gentiana asclepiadea | |
| Halméregfű | Erdeikutyatejfű | Euphorbia amygdaloides | |
| Istenkenyér | Galagonya | Crataegus monogyna, | |
| Crataegus oxyacantha | |||
| (C.laevigata) | |||
| Kásavirág | Orvosikankalin | Primulaofficinalis | |
| Kőméz | Édesgyökerűpáfrány | Polypodium vulgare | |
| Kukojza | Feketeáfonya (esetenként vörösáfonya) | Vaccinummyrtillus (Vaccinumvitis idaea) | |
| Lidércfű | Kékiringó | Eryngium planum | Kalotaszegen is. |
| Nagyfű | Nadragulya | Atropa belladonna | Nagyerejűfű néven is. Mérgező! |
| Ördögborda |
Erdeipajzsika (esetenként hölgyharasz) | Dryopteris filix-mas (Athyriumfilix-femina) | |
| Ördögrokolya | Fehérzászpa | Veratrum album | A népi- állatgyógyászatban.Mérgező! |
| Pokolszökés | Varjúszőlő | Parisquadrifolia | Mérgező! |
| Pulykafű | Cickafarkfű | Achilleamillefolium és alakköre. | |
| Pünkösdirózsa | Zergeboglár | Trollium europaeum | A Paeonia officinalis neve bazsarózsa. |
| Szívgomba | Odvaskeltike | Corydaliscava (=C.bulbosa) | A belül üres gumó neve.Mérgező! |
| Tüdőfű | Párlófű(Apróbojtorján) | Agrimoniaspp. | A Székelyföldön sokfelé. |
| Vadgörögdinnye | Varjúmák | Hibiscustrionum | A Küküllők mentén is. |
| Virics | Nyírfa | Betulapendula | A tavasszal megcsapolt törzsből kifolyó lé |
| Vízipulyi | Ártériveronika | Veronica beccabunga | Főleg a Tatros-völgyi gyimesi csángóknál. |
| Vörösfenyő | Lucfenyő | Piceaexcelsa | Általában a Larix decidua lombhullató, soktűs fenyőt nevezik vörösfenyőnek a magyarlakta nyelvterületen. |
| Zsanika | Palástfű | Alchemilla spp. | A Hargita különböző részein is. |
Fotó: Adobe Stock
