Prosztatabántalmak
A dülmirigy leggyakoribb elváltozása a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (angolul benign-prostata hyperplasia, rövidítése BPH). Régebben prosztataadenomának, prosztatahipertrófiának is nevezték. Az életkorral kapcsolatos kórfolyamat. 40-45 éves férfiaknál kezdődhet, a 65 év felettieknél elérheti a 90%-os gyakoriságot, de jelentős részben tünetmentes.
Éveken keresztül nem okoz panaszokat, majd fokozatosan rosszabbodik: gyakoribbá válik a vizeletürítés (pollakisuria). A napközben hirtelenül fellépő vizeletürítési ingert kísérheti éjszakai ismételt, bőséges vizelés (nycturia) a szokott alvási időtartam alatt előbb egyszeri felébredéssel, majd egyre gyakrabban. Ennek a tünetnek oka, hogy a vizelet nem ürül ki teljesen a húgyhólyagból, ezért ismételten megtelik annyira, hogy újabb vizeletürítési inger lép fel.
Ez a kezdeti szakasz általában jól befolyásolható fitoterápiás készítményekkel, és a látszólagos gyógyulás ellenére sem ajánlott hirtelenül abbahagyni a kezelést. A prosztata mérete ugyanis nem csökken, a kezelés a tüneteket mérsékli.
A „jóindulatú” megnagyobbodás arra utal, hogy nem rákos folyamatról van szó. Ennek megállapítására végzett laboratóriumi vizsgálat során a PSA (prosztatára specifikus antigén) meghatározását végzik.
Ebben a korai szakaszban kell eldönteni, hiperpláziás folyamatról van-e szó vagy esetleg daganatos megbetegedésről (neoplasma prostatae maligna), mert a minél korábbi kóroktani megkülönböztetés szükség esetén lehetővé teszi az idejében elvégzett műtéti beavatkozást. Gondolni kell a panaszok jelentkezésekor prosztatagyulladásra is, amely ismét más kezelést tesz szükségessé.
Általánosan elfogadott ajánlás, hogy panaszmentes férfiaknál 45 éves kortól kezdve minden évben vizsgálják meg tapintással és/ vagy ultrahangos módszerrel, van-e jel, amely a prosztata megnagyobbodására utal, illetőleg milyen a mirigy állománya, felülete. A jóindulatú túltengés során a hirtelenül fellépő vizeletürítési kényszer ellenére a kiürítés késedelemmel indul meg és befejezése után megjelenhet néhány csepp, amit a személy lényegtelennek ítél meg. A kórfolyamat előrehaladásának folyamán gyengébbé válik a vizeletsugár, az eltávozott mennyiség is csökken.
A prosztatamegnagyobbodás kezdeti szakaszai fototerápiás készítményekkel kezelhető
A vázolt rendellenességek általában kedvezően befolyásolhatók a fitoterápiás kezeléssel, de az eredményt csökkentő tényezőket is figyelembe kell venni. Nem ajánlott a hosszabb ülő testhelyzet és semmi esetre sem kell hideg felületre ülni (kő- vagy cementlapra, jármű hideg ülésére; feltűnésmentes óvintézkedés, ha az érintett személy vékonyabb párnával közlekedik, amelyet például egy bevásárlószatyorban magával hord). Javasolt a rendszeres mozgás, akár 10-15 perces séta alakjában, pihenésképpen hosszabb utazás alatt (közben). A kifejezetten csípős fűszerek (paprika, fekete bors) nem ajánlottak. Egyes gyógyszerek mellékhatásai között is feltüntetik a prosztatabántalmakat.
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (BPH) négy szakaszát szokták megkülönböztetni:
I. szakasz: tünetmentes vagy tünetszegény. A vizeletürítés 15 milliliter másodpercenként (tájékoztató adat) vagy annál több.
II. szakasz: vizeletürítési rendellenességek. Alkalmanként az ürített mennyiség általában 10-15 milliliter/másodperc.
III. szakasz: vizeletürítési rendellenességek kifejezettek, állandósulnak, a mennyiség kevesebb, mint az előző szakaszban.
IV. szakasz: A vizeletürítés kevesebb, mint 10 milliliter, a vizeletpangás a húgyhólyagban veszélyezteti a vese állapotát, vesemedence-tágulat kialakulóban van (hydronephrosis).
A fitoterapeutikumok hosszabb szedése alatt az I-II. szakaszban, esetenként a III. szakaszban is átmeneti javulás észlelhető (remissio), ami nem csak az életminőség javulását jelenti, hanem az egyes szakaszok időtartamának meghosszabbítását olyannyira, hogy műtéti beavatkozás esetenként nem feltétlenül szükséges. A húgyhólyag falában végbemenő elváltozások kialakulásának gátlása is a kezelés fő céljai közé tartozik, ez a folyamat általában a III. szakaszban kezdődik.
Ormányliliom kivonata is segíthet a kezdeti szakaszban
Az ormányliliom, Hypoxis rooperi, ormányliliomfélék családjába (Hypoxiaceae) tartozó dél-afrikai évelő növény. Hypoxis hemerocallidea néven is szerepel. Gumója szürkés- fekete, belül élénksárga. A napi adag 2-4 gramm. Fő hatóanyagai a bétaszitoszterol és a vízzel is kivonható szitoszterolin. Gátolják az 5-alfa-reduktáz és az aromatáz nevű enzimek működését és ezáltal a dihidrotesztoszteron képződését a prosztatában. Az európai fitoterápiában főleg az Egyesült Királyságban használják.
További növényeket a következő számban ismertetünk.
Fotó: Adobe Stock
