A prosztata túltengésének tünetei
A prosztata megbetegedései közül gyakoribbak a gyulladás (prostatitis), a rosszindulatú daganat (carcinoma prostatae) és főleg a jóindulatú prosztatatúltengés. Utóbbi kezelésében használnak növényi készítményeket.
A prosztata jóindulatú túltengését (hypertrophia prostatae), a mirigy megnagyobbodását a sejtek növekedése okozza. Újabban a hyperplasia prostatae kifejezés terjedt el, ami szövetszaporulatra utal. A jóindulatú mirigydaganatot nevezik még prosztata adenomának, ez a mirigyhámból indul ki.
A dülmirigy megnövekedésének kezdeti tünetei hasonlóak, ezért fontos a pontos diagnózis. A gyulladásos kórfolyamat inkább heveny jellegű, hirtelen fellépő panaszokkal, a kezelést minél hamarabb meg kell kezdeni. Kedvezőtlen jelnek tekintjük, ha a panaszok kezdetén fájdalom is jelentkezik, és ez rövid időn belül fokozódik. A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás tüneteit általában nem kíséri fájdalom, a panaszok lassan fokozódnak.
A dülmirigy túltengésének első tünetei közé tartozik, hogy a vizelési inger ellenére a vizeletürítés késéssel indul meg, a vizeletsugár gyengül. Miután a hólyag nem tökéletesen ürül, a vizelési inger a kór előrehaladtával mind rövidebb és rövidebb időn belül jelentkezik.
Normálisnak tekinthetjük, ha alkalmanként 20-50 milliliter vizelet ürül időegység alatt, betegség esetén ez a mennyiség csökken.
A prosztata megnagyobbodása az 50 év feletti férfiak nagy részét érinti
A megnövekedett prosztata nyomást gyakorol a húgycső megfelelő szakaszára, ez is oka annak, hogy a hólyag nem ürül ki maradéktalanul. Kezdetben, a betegség első szakaszában, viszonylag kevesebb maradék vizeletre lehet számítani. A kórfolyamat során, a betegség második szakaszában egyre több a hólyagban maradó vizelet mennyisége, ennek következtében egyre gyakoribb a vizelési kényszer, és ez különösen éjszaka okoz panaszt. A folyamatos alvás is zavart szenved, így az egész betegség kihat az illető másnapi közérzetére, tevékenységére.
A növényi készítmények – az esetek túlnyomó részében – csökkentik a panaszokat, lassítják a kórfolyamatot, a mellékhatások ritkák, és hosszú ideig alkalmazhatóak.
A fentiekben vázolt tünetek a prosztatatúltengés első két szakaszára vonatkoznak. A harmadik szakaszban, amely sok esetben későn lép fel, a MŰTÉTI BEAVATKOZÁS ELKERÜLHETETLENNÉ VÁLHAT, főleg ha a megbetegedés folyamatosan szervi elváltozásokat okoz.
Hozzávetőlegesen az 50. életévtől kezdve számíthatunk a prosztata megnövekedése miatt létrejövő vizelési rendellenességre a férfiak 50-60%-ánál. Egyes felmérések szerint a 65 évesnél idősebbeknél az arány közeledik a 100% felé. Ebben a korcsoportban a kimutatható prosztatamegnagyobbodás ellenére 30-40%-ban is előfordulhat, hogy nem lépnek fel panaszok vagy azok nem fokozódnak, nem igényelnek műtéti beavatkozást.
A prosztata jóindulatú túltengésekor gyakran használt növényi hatóanyag a szitoszterin (béta-szitoszterol). Szájon át adagolva felszívódik, és cukorszerű szerkezettel társítva még eredményesebben fejti ki hatását.
A szitoszterin szerkezete hasonlít a koleszterinéhez. Utóbbi jelentős része állati eredetű táplálékkal jut az emberi szervezetbe. Növényekben a koleszterin csak ritkán fordul elő.
A növényi szterinek és szterinszerű anyagok gyűjtőneve: FITOSZTEROID.
A szitoszterin az emberi szervezetben gátolja a táplálékkal felvett koleszterin felszívódását, gyulladáscsökkentő, biztonságosan adagolható. A szokásos napi 10 milligrammos adagnak a sokszorosa sem rendelkezik károsító hatással.
Gyakrabban használt növényi készítményeket állítanak elő a Serenoa repens (másik nevén Sabal serratula), fűrészpálma, törpepálma terméseiből. Ilyen készítmény a STROGEN, PROSTAMOL, PERMIXON.
Számolni kell azonban a készítmények gátló hatásával olyan enzimekre, amelyek egyes nemi hormonok átalakulásában játszanak szerepet (5-alfa-reduktáz gátló).
A további kezelési lehetőségekre visszatérünk a 2. részben.
Fotó: Adobe Stock
