Amit az A-vitaminról tudni kell
A megfelelő A-vitamin-szint fenntartása gyakran igényel orvosi felügyeletet, mivel túlsúlya könnyen válik mérgezővé annak ellenére, hogy szervezetünk rendelkezik olyan ellenőrző mechanizmussal, mely a szervezeten belüli A-vitamin-forgalmat szabályozza.
Mikor és miért mérgező az A-vitamin?
A válasz az A-vitamin anyagcseréjében rejlik. A bélcsatornából felszívódó A-vitamin mennyisége számos tényezőtől függ, de nem függ a szervezet A-vitamin-készletétől. Ez annyit jelent, hogy megfelelő körülmények között korlátlan mennyiség képes a véráramba jutni zsírsavakkal összekapcsolódott formában, melyet a biokémikusok retinilésztereknek neveznek. A retinilésztereket a szervezet nem tudja hasznosítani, ezért a máj – mely az A-vitamin legfontosabb raktára – felveszi és elraktározza. Amennyiben a szervezet bármely pontján igény lép fel az A-vitamin-pótlásra, a raktárakból felszabadul a retinol (A-vitamin) és egy fehérjéhez kapcsolódva – melyet retinolkötő fehérjének neveznek és az angol megfelelője után RBP-nek rövidítenek – eljut a felhasználás helyére. Az RBP mennyisége határozza meg a célba jutó A-vitamin mennyiségét. Ez az a pont, ahol a szervezet szabályozni képes az A-vitamin-forgalmat.
De nem tudja szabályozni a májba bekerülő mennyiséget. A máj nem rendelkezik korlátlan tárolókapacitással, ezért egy bizonyos mennyiség – kb. 0,3 mg/g – felett nem képes több retinilésztert felvenni, ugyanakkor nincs lehetősége visszajelezni a felszívódást meghatározó folyamatoknak, hogy ne juttassanak több A-vitamint a véráramba. A bajt az a retinilészter-mennyiség okozza, amely nem tud a májban raktározódni. A retinilészter bizonyos sejtek hártyájával érintkezve úgy viselkedik, mint a mosószerek egyes összetevői. Megváltoztatja a sejthártya felületének aktivitását, melynek következtében a sejtbe kerülő és az onnan kiáramló anyagok mennyisége és minősége eltér a normálistól. Az így kialakuló funkciózavar vezet a mérgezési tünetekhez.
Az úgynevezett akut, azaz egyszeri nagyadag A-vitamin-bevitel kiváltotta mérgezés nagyon ritka, csak rendkívüli helyzetekben fordul elő.
A sarkkutatók által fogyasztott jegesmedvemáj okozott több ilyen balesetet. A jegesmedve májának egy grammja 13 000-18 000 nemzetközi egység (azaz 3,9-5,4 mg) A-vitamint tartalmaz. Ez a napi szükséglet 4-5-szöröse. Egy éhes kutató több napon át napi 500 g (!) májat evett meg, amely naponta 2700 mg A-vitamin bevitelét jelentette. Hamar meg is betegedett tőle.
Hogyan lehet az A-vitamint túladagolni?
A krónikus mérgezések gyakoribbak, mivel sokan szednek A-vitamint orvosi felügyelet nélkül, illetve az utasítások figyelembevételének mellőzésével. A tünetek akkor jelentkeznek, ha a napi bevitel több mint kétheti folyamatos szedés során meghaladja az 50 000 nemzetközi egységet (azaz 15 mg-ot). A tünetek hamarabb, illetve kisebb adagok esetén is felléphetnek, amennyiben valakinek nincs szüksége A-vitamin-pótlásra, mégis ezt teszi. Egy normálisan táplálkozó felnőtt mája 4-12 hónapra elegendő A-vitamin-készlettel rendelkezik. A gyermekek mája nem képes ilyen mennyiségek tárolására, náluk gyakrabban válik szükségessé az A-vitamin-pótlás. Ugyankkor már kisebb mennyiségek tartós bevitele is okozhat krónikus mérgezést. A szakirodalom szerint 8000 nemzetközi egység (azaz több mint 5 mg) tartós bevitelekor már észleltek mérgezést gyermekeknél.
Az A-vitamin szintje a vérben normál állapotban 0,02-0,06 mg literenként. Mérgezés akkor lép fel, amennyiben ez a szint 0,1 mg fölé emelkedik.
Szervezetünk A-vitamin-készletét meghatározó tényezők
Zsírbevitel
Az A-vitamin felszívódásához szükséges bizonyos mennyiségű zsír jelenléte is, ami a vitamin oldékonyságát növeli. Zsírszegény táplálkozás csökkent A-vitamin-felvételt eredményez.
Megfelelő epeműködés
Az A-vitamin-felvétel nemcsak zsír jelenlétét igényli, de megfelelő mennyiségű epeváladék is szükséges, hogy a zsír fel tudjon szívódni.
Megfelelő fehérjebevitel
Az A-vitamin anyagcseréjében számos enzim játszik kulcsszerepet, melyek fehérjék. A fehérjetápláltsági fok meghatározó az A-vitamin-anyagcsere szempontjából. Azokban az országokban, ahol a lakosság jelentős része fehérjehiányosan táplált, nagy területekre kiterjedő A-vitamin-hiány a jellemző.
Megfelelő cinkszint
A cink az egyik legfontosabb mikrotápanyag, melynek hiánya nagymértékben csökkenti az A-vitamin-anyagcsere normális menetét.
A cink számos fehérje, így a retinolkötő fehérje szintézisének egyik kulcsfaktora. Hiánya esetén a képződő RBP mennyisége akár 40%-kal is csökkenhet. Az RBP nélkül az A-vitamin nem képes a májból eljutni a sejtekhez. Emellett a cink aktivál két olyan enzimet is – az alkohol dehidrogenázt és a retinilészter-hidrolázt -, melyek az A-vitamin hatásának kifejtésekor nélkülözhetetlenek. Ezért a megfelelő mennyiségű cink nélkül az A-vitamin-anyagcsere üteme megváltozik, melynek mértéke kóros is lehet.
Életkor
A magzat nem képes RBP-szintézisre, ezért az anyától kapja ezt a létfontosságú szállító molekulát. Időskorban ismét elkezd csökkenni az RBP-szintetizáló képesség. Ilyenkor gyakran a béta-karotin-bevitel mérsékelt fokozása pótolhatja a megfelelő szint kialakulásához szükséges A-vitamin-mennyiséget.
Stressz
A stressz csökkenti a vér retinolkoncentrációját. Az operált, égési sérülést szenvedett betegek vérében a retinol szintje alacsonyabb, mint az egészséges emberekében. A stressz hatására fokozott menynyiségű kortikoszteroid termelődik, mely fokozza az A-vitamin ürülését.
Betegségek hatása az A-vitamin-szintre
Számos betegség hat a normális A-vitamin-forgalomhoz szükséges anyagok képződésére. Legfontosabb ezek közül a májból a sejtekhez történő szállítás kulcsvegyületének, a retinolkötő fehérjének mennyiségi változásai.
Az A-vitamin-pótlás veszélyei a terhesség során
A terhesség során az A-vitamin kulcsszerepet játszik. Főleg a magzati fejlődés késői szakaszában, amikor a sejtosztódás folyamata válik meghatározóvá. Nagyon fontos az anya megfelelő A-vitamin-ellátottsága, illetve az A-vitamin hatásának kifejtéséhez szükséges anyagok megfelelő mennyiségének jelenléte, mivel ezeket a magzat még nem képes előállítani.
Ugyanakkor a terheseknél alkalmazott A-vitamin-pótlással sokszor sikerül túllőni a célon, melynek súlyos magzatkárosodás (szaknyelven teratogén elváltozás) lehet a következménye. A teratogén hatás elsősorban a szív, a koponya és az idegrendszer fejlődését érinti. A terhes anyák részére javasolt napi 3333 NE (vagy IU), azaz 1,0 mg A-vitamin bevitelét semmiképp sem szabad túllépni. Kivétel ezalól az orvosilag diagnosztizált A-vitamin-hiány esete, de ekkor is ajánlott a folyamatos orvosi megfigyelés. Sokan követik el azt a hibát, hogy szednek egy multikomponensű vitaminkészítményt, és nem veszik figyelembe az abban található A-vitamin-mennyiséget. Emellé szedik még az orvos által felírt A-vitamin-tablettát anélkül, hogy megemlítenék a multikomponensű vitaminkészítmény A-vitamin-tartalmát.
Sajnos gyakran fordul elő, hogy aki multikomponensű vitaminkészítményt szed, fogalma sincs annak összetételéről.
Magzatkárosító hatást napi 5000 NE (azaz 1,5 mg ) A-vitamin bevitele esetén már észleltek. Egy több mint 22 ezer terhes nő körében elvégzett megfigyeléssorozat kimutatta, hogy az 5000 nemzetközi egységnek megfelelő A-vitamin-bevitel kétszerese már ötszörösére növelte a magzatkárosodás kockázatát.
Azt is megfigyelték, hogy a magzatkárosító hatás mértéke nem azonos az élelmiszerekkel (elsősorban máj fogyasztásával), illetve a tablettákkal történő A-vitamin-pótlás esetén. Tablettával történő A-vitamin-bevitel esetén mintegy hússzor nagyobb az A-vitaminból keletkező retinsav mennyisége a vérben, mint ha ugyanezt a vitaminmennyiséget mondjuk borjúmáj fogyasztásával vennénk fel. A retinsav az az A-vitamin-származék, amely kiváltja a magzatkárosodást. A kutatók ezt úgy is szokták jellemezni, hogy a máj teratogén potenciálja sokkal kisebb, mint az A-vitamin-pótló készítményeké.
Összefoglalva az eddigieket: A-vitamin-pótlásról csak az gondoskodjon, akinek valóban szüksége van rá, de ez esetben nagyon figyeljen oda, hogyan végzi azt. Normálisan táplálkozó, egészséges embernél ritkán lép fel A-vitamin-hiány.
Fotó: Adobe Stock
