Az egészséges matrac titka

Aki kényelmesen fekszik, jobban, mélyebben, pihentetőbben alszik. Napjainkban azonban minden harmadik-negyedik ember valamilyen alvásproblémával küzd. Melyik matrac az igazi? Erre a kérdésre mindenkinek magának kell megtalálni a választ, és a jó matrac nem feltétlenül drága. A testmagasság, a testsúly és az alvás közbeni mozgás ugyanis legalább olyan fontos tényező, mint az alvás közbeni verejtékezés, az egyén mozgásszerveinek állapota – és főként a spontán ahaélménnyel együtt járó sikeres matracpróba.

Alvás közben fontos dolgok zajlanak testünkben: izmaink, szerveink, szöveteink regenerálódása, gondolataink, érzelmeink és emlékeink feldolgozása és szervezése. Általános értelemben egészségesebbek vagyunk ébredéskor, mint az esti lefekvés idején, sőt magasabbak is, hiszen a csigolyák közötti porckorongok ellazulnak, alakjuk, magasságuk helyreáll, izmaink is ellazulnak. Ezért a jó matrac ellazítja mozgásszerveinket, a rossz matrac viszont megterheli őket. Nem meglepő, hogy a hátfájások és porckorongsérvek közel fele alvás közben lép fel. Egyes matracok közepén rövid időn belül vályúszerű mélyedés képződik, míg mások deszkakeménységűek.

Vannak derékaljak, amelyek optimális módon elvezetik a verejtéket és a test melegét, míg másokban úgy érezzük, mintha celofánba csomagoltak volna. Mindez nem csak mozgásszerveinkre ró terhelést, de megzavarja a rendkívül fontos mélyalvási fázist, amely a legintenzívebb regenerálódás időszaka alvás közben, és amelyből éjszakánként csak négy-öt van, és egyenként kb. 15 percig tart. Aki állandóan fáradt, ingerlékeny, érzékeny, gyakran gyötri fej-, hátfájás és ízületi fájdalom, mindig gondoljon a lehetséges okok között matracára is!

Minél vékonyabb és minél puhább a matrac, annál fontosabb szerep hárul az ágyrácsra

A matrac optimális szellőzéséhez nélkülözhetetlen az ágyrács, amely egyúttal kiegyenlíti, felfogja az ágyban fekvő személy nagyobb mozdulatait, forgását. Minél vékonyabb és minél puhább a matrac, annál fontosabb szerep hárul az ágyrácsra. A jó ágyrács igazodik a matrachoz, rugalmassága pedig deréktájon és vállmagasságban állítható, ugyanakkor stabil, hogy egy lendületesebb leülést is kibírjon. A felsőtest és a lábak részénél pedig lehetőleg felhajtható kivitelben készül, így szívbetegségek és légzőszervi betegségek esetén a fejrészt enyhén megemelhetjük, a vénás keringést érintő panaszok esetén pedig ugyanezt megtehetjük a lábaknál is. A rács lécei olyan sűrűk legyenek, hogy egy-egy léc ne tudja benyomni a rá nehezedő test szöveteit. A legjobbak a rugalmas, állítható rácsok, amelyek pontszerű nyomásnak engednek. Léteznek ún. tányérrugós ágyrácsok is (egy-egy rács 5-6 mozgatható rugón nyugszik), amelyek a csúcsminőséget képviselik.

Míg a szakértők korábban a kemény derékaljat propagálták, mára megváltozott az álláspont, és most inkább a puha matracokat ajánlják. A kemény matrac ugyanis nem teszi lehetővé, hogy kényelmesen feküdjünk hanyatt, illetve oldalfekvésben, és hason fekvésre késztet, ami sokak számára kedvezőtlen testhelyzet, a medence és a fej hátrafelé nyomódik, a nyaki gerinc pedig 90 fokkal elfordul. Ezért a matrac – testsúlytól függően – lehetőleg közepesen kemény vagy puha legyen, tehát kényelmes hanyatt fekvést biztosítson (megfelelően kell támasztania a keresztcsonti tájékot és a tarkót). Az ilyen matrac a mellkas és a keresztcsont tájékán enyhén besüpped, de oldalfekvésben is enyhén besüpped vállnál és a medencecsont alatt, így a gerinc viszonylag egyenes marad.

Ugyanakkor persze a matrac túl puha sem lehet, nem szabad teljesen belesüppedni úgy, hogy a test középtájon „lógó” helyzetbe kerüljön. A keménység kiválasztásánál fontos a testalkat is. Az alacsony BMI-jű (testtömegindex) személyek kevésbé süppednek bele a matracba, míg a túlsúlyosak, és ez a lakosság majdnem felét jelenti, jobban besüpped, ezért nekik egészen más matractípus kell.

A keménységi fokok és zónák szerepe

A szaküzletekben számokkal kódolják a keménységet. Az 1-es nagyon puha, a 2-es, közepesen puha, a 3-as közepesen kemény és a 4-es nagyon kemény, de ezen belül a különböző gyártmányok között nagy különbségek lehetnek. Ez azt jelenti, hogy vásárláskor többet is ki kell próbálni, méghozzá lehetőleg napközben, mert este, fáradtan, elsőre minden matracot kényelmesnek érzünk. Ugyanez vonatkozik a keménységi zónákra is, a matracnak vállnál puhábbnak kell lennie, mint csípőtájékon, hogy a váll jobban be tudjon süppedni, mit a jóval nehezebb medence, amit erősebben kell támasztani alulról.

Kipróbálás közben sokszor nem lehet egyértelműen megállapítani az egyes zónák minőségét, keménységét, ráadásul ezek az egyén testmagassága miatt, illetve alvás közben felvett testhelyzete miatt máshová eshetnek, mint ahová a gyártó eredetileg szánta őket. Ezért tehát, akinek valamilyen panasza van vállban, a tarkójánál, mellkasánál vagy deréktájon, és megfelelő támasztásra van szüksége a megfelelő helyeken, készíttethet kifejezetten az ő adottságaira hangolt matracot. Egyes gyártók különleges mintavevő ágyakat kínálnak, amelyek segítségével kideríthető, illetve legyártható az egyén számára legoptimálisabb matrac.

A matrac vastagsága sem sokat árul el a matrac alkalmasságáról

Korábban úgy tartották, egy matracnak legalább 20 cm vastagnak kell lennie, de ma, a megfelelő ágyráccsal kombinálva egyes matracok magassága mindössze 10 cm, és bizony ezek is lehetnek kifejezetten jók, kényelmesek. A matracot kb. 10 év múltán le kell cserélni. Higiénés okokból minden matracot légáteresztő, könnyen levehető, mosható huzattal (steppelt gyapjúból vagy üreges poliészterszálakból készült műgyapjúbevonattal) kell ellátni, amely cipzárral két félre osztható, így könnyen befér egy átlagos mosógép dobjába is. Így mindig csak a felső részt kell kimosni.

Ha ketten alszanak egy ágyban, akkor mindkét személynek külön matrac kell, amelyek mindegyikét az adott személy adottságaihoz és igényeihez kell igazítani. Az ágy közepén, a két matrac találkozásánál keletkező rést egyes termékeknél ki lehet küszöbölni azáltal, hogy a matrac magjait egy nagy közös matraccá lehet egyesíteni.

Egy adott matracról csak kb. három próbaéjszaka után lehet véleményt mondani. Ezért olyan helyen vásároljunk, ahol lehetőség van legalább három napon belül visszavinni a matracot a boltba. Az internetes vásárlásoknál a törvény egyébként kéthetes visszaadási időszakot szab meg – feltéve, hogy a terméket kifogástalan, új állapotban szolgáltatjuk vissza.

Habszivacs: a rugalmas, sokoldalú matracalapanyag

A habszivacs a talán legelterjedtebb matracalapanyag. Általában hidegen habosított poliuretán (PUR) szivacsokról van szó. Pontszerűen benyomva rugalmas, stabil, higiénikus, hőszigetelő (fázékonyaknak inkább, izzadékonyaknak kevésbé kedvező), könnyű, hipoallergén, jól bírja a terhelést, és olcsó. Minél nagyobb a habszivacs fajsúlya, annál jobb a minősége. A habszivacs készülhet kőolajszármazékból vagy egyéb olajokból egyaránt, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az alternatív alapanyagból készült termék jobb minőségű is. A minőséget alapvetően a gyártási technológia határozza meg.

Viszkoelasztikus habszivacs: felhőszerű vagy inkább tésztaszerű érzés?

Matrac készül kifejezetten drága, úgynevezett viszkoelasztikus, termoplasztikus habszivacsból is. Ez rendszerint speciális technológiával készült poliuretán (PUR). Ez az anyag egyre népszerűbb. A legtöbb esetben ez a speciális habanyag csak a matrac felső rétegén található, alatta hagyományos habszivacs van. Ezt az anyagot „memóriahabnak” is nevezik, mert ideális mértékben igazodik a rajta fekvő személy testéhez és testmelegéhez. A test kontúrja rövid ideig akkor is megmarad, ha a rajta fekvő személy felkelt róla. Ez olyan érzést kelt fekvés közben, mintha az ember egy felhőn heverne, mert a nyomás optimálisan eloszlik a matracon, így nincsenek nyomáspontok, ahol a matrac kényelmetlenséget okozhatna.

Optimális esetben az ilyen matrac használatának köszönhetően megszűnik az oldalfekvésnél könnyen fellépő váll-, csípő- és hátfájás. Másfelől a nagy felfekvési, érintkezési felület hatására a test egy idő után átmelegedhet, és a testhelyzet gyakori váltásakor furcsa érzésünk keletkezhet, mintha nagy adag tésztán feküdnénk. A viszkoelasztikus matracoknak általában csak az egyik fele használható (tehát nem mindkét oldalon található a speciális réteg), kevésbé képes elnyelni a verejtéket, és a hűvösebb hálószobákban, illetve egy bizonyos idő után mindenképp elveszti kedvező tulajdonságainak egy részét.

Epedás matracok: izzadósoknak ez a legjobb?

Az epedarugókkal szerelt matracok, nagy méretük és viszonylagos merevségük miatt, mára kimentek a divatból, de van egy vitathatatlan előnyük, térfogatuk legnagyobb részét levegő alkotja, ezért ezek a matracok jól szellőznek, „lélegeznek”. E tulajdonságuk révén kifejezetten ajánlhatók azoknak, akik hajlamosak az izzadásra, ugyanakkor kevésbé alkalmasak a fázékonyaknak. A támasztékul szolgáló rugók erős, de rugalmas, „lengő” ellenállást fejtenek ki a test súlyával szemben, ezért túlsúly esetén is megfelelően megtámasztják a testet. Az epedás matrac külső felületét habszivacs réteg burkolja, és a rugóknak köszönhetően nem szükséges alá ágyrács. Ezek a matracok azonban merevek, nem lehet összehajtani őket, és nehezen szállíthatók, illetve a fejrészt sem lehet egykönnyen felpolcolni, megemelni. A fémrugók antennaként felveszik az elektromágneses sugárzást, ezért az elektroszmogra túlérzékeny személyeknek kevésbé alkalmasak.

Latex: kiváló komfortérzet, tisztázatlan tulajdonságok

A latex természetes gumi, amit a kaucsukfa tejnedvéből állítanak elő, vulkanizálás útján. Az eredetileg nagy fajsúlyú és nagyon hajlékony anyagot azonban különféle egyéb anyagokkal keverik, hogy tartósabb, rugalmasabb legyen. Ezek között vannak vulkanizálódást gyorsító anyagok, kén, ragasztóanyagok, stabilizátorok, tartósítószerek, lágyítók, gombaölők és akár 80% arányban műanyag (gyakran sztirol). A latexmatracok tehát soha nem 100%-ban természetes alapanyagból készülnek sokszor pedig egyáltalán nincs bennük ilyen anyag, még akkor sem, ha a natúr latex elnevezés ezt sugallja. Ennek ellenére azért nem feltétlenül kell megijedni tőle, hiszen ez nem azt jelenti, hogy alvás közben nagyobb szennyezőanyag-terhelésnek vagyunk kitéve, mint más matracok esetén. Érdemes tanulmányozni a termék címkéjét. Ha megbízható gyártó termékéről van szó, a latex igazán sokoldalú anyagnak tekinthető, amely kissé drágább az átlagos matracoknál, de kiváló komfortérzetet garantál. Nem csak hangtalan, amikor fészkelődnek rajta, de kellemes, egyszerre stabil és rugalmas, és kiválóan alkalmazkodik a test kontúrjaihoz és az ágyrácshoz.

Egzotikus alapanyagok: növényi rostok, állati szőrök és vízágyak

A szőrből, pl. lószőrből, teveszőrből, jakszőrből, lámaszőrből, kecskeszőrből, birkagyapjúból készült matracok kiválóan szellőznek, „lélegeznek”, de itt a szokásosnál is fontosabb szempont a kiváló feldolgozási minőség (ami magában foglalja a mérgező vegyszerek mellőzését) és a tisztaság. Ennek természetesen megvan az ára. Noha ezek a derékaljak nem tudják megközelíteni a modern alapanyagok nyújtotta komfortérzetet (ezért inkább csak matracfeltétnek alkalmasak), de biológiai és élettani szempontból alternatívát jelenthetnek.

A növényi rostok, pl. a kapok, a trópusi gyapotfa rostja, a tengeri hínár, a kókuszrost, a rozs- vagy a zabszalma, gyártási technológiától függően általában érzékenyebb a nedvességre, ezért fontos, hogy ezeket rendszeresen és alaposan szellőztessük. Értelemszerűen ezek az anyagok kevésbé ajánlhatók olyan személyeknek, akik hajlamosak az erős izzadásra. Viszont természetes és „vegán” eredetűek.

A vízágyat az emberek vagy szeretik, vagy utálják. Ugyanis ezek az ágyak ringanak, ha megmozdulunk rajtuk, és ezt egyesek kedvelik, míg mások nem. A vízmatracok másik nagy hátránya, hogy felületük műanyagból van, ezért egyáltalán nem képes felinni a verejtéket, ráadásul nem teljesen veszélytelen, lágyítóként felhasznált vegyszerek szabadulhatnak fel belőle. A vizet mindig melegíteni kell, ezért ezek a matracok járulékos üzemeltetési költséget is okoznak. Emellett a biztosítók általában extra biztosítási díjat számítanak fel, mert lék, repedés esetén jelentős vízkár éri az épületet. Ennek ellenére a vízágy néhány kiegészítővel, pl. a tetején elhelyezett, szellőzést biztosító matracfeltéttel, elfogadható, sőt kellemes derékalj lehet, és minden évszakban megfelelő hőmérsékletre lehet fűteni, illetve hűteni.

Légmatracok: nem csak nyaraláskor jók!

A felfújható matracok hallatán legtöbben a nyaralásra és a kempingezésre gondolnak. Pedig léteznek állandó használatra szánt, többkamrás légmatracok is, amelyeknek nem sok köze van az egy- vagy legfeljebb kétkamrás strandmatracokhoz. A modern légkamrás ágymatracok több zónából és légkamrából állnak, keménységüket egyénre szabottan szabályozni lehet, felületük pedig jól szellőző, lélegző anyagból van. Különösen a mozgásszervi bántalmakban – pl. állandó hátfájástól – szenvedőknek jelenthetnek előnyt, mert megfelelő mértékben képesek tehermentesíteni a kritikus testrészeket.

Jóval nagyobb és nehezebb az egyre népszerűbb, úgynevezett boxspring ágy. Ezt matracfeltét, valamint egy vagy több matrac és egy rugókkal bélelt boksz (boxspring) alkotja, és nem kell hozzá ágyrács. Enyhén rugózó érzetet biztosít, de a rugós kivitel miatt eléggé nagy és fajsúlyos darab (magassága általában 60-80 cm). Ezek a matracok nem annyira légzésaktívak, és pontszerűen megnyomva nem rugalmasak.

Alvófotel, kinyitható heverő: praktikus kombi, vagy rossz kompromisszum?

Általában az alvófotelek és a kinyitható, hálóhellyé átalakítható heverők inkább csak vendégágynak alkalmasak, mint mindennapi használatú ágynak. A kombinált, ülő és fekvő funkció hatására ugyanis bizonyos területek elég hamar, és egyenetlenül, elhasználódnak. A karfák, a kitágult vagy benyomódott hajtásnyomok általában kifejezetten károsan hatnak a komfortérzetre. A burkolatok, a napközben felterített takarók és párnák hatására a kárpitban megrekedhet a nedvesség, a nem levehető burkolatok és bevonatok szennyeződnek. Ezért, ha helytakarékossági okokból valaki kénytelen ilyen bútordarabot használni, az semmiképp ne kinyitható, ággyá alakítható heverő legyen, hanem olyan ágy, amely heverőként is használható. Legyen benne ágyrács és jó minőségű, tartós használatra alkalmas matrac.

Alvás függőágyban

A függőágyak inkább kerti szabadidőeszközök. Azonban a trópusi országokban, vidéken, sokan ilyen alkalmatosságban töltik az éjszakát. Általában egyenletesen támasztják a testet, jól szellőznek, és a szabadban, megfelelő moszkitóhálóval ellátva megvédenek az állatoktól. Ugyanakkor a test az ilyen alkalmatosságban alulról könnyen kihűlhet, ezért a mi égövünkön a függőágy csak nyáron, és gyapjú alátéttel kombináltan használható. A függőágyban a felfüggesztőpontokhoz képest srégen kell feküdni, így majdnem egyenesen el tudunk helyezkedni. A felsőtest és a lábak kissé magasabban vannak a test közepénél, aminek hatására a gerinc enyhén kinyúlhat. Nem mindenki kedveli ezt a testhelyzetet, tehát szokni kell. Természetes anyagból szőtt függőágyat válasszunk, a felfüggesztést biztosító függesztő pontok egymástól kb. 4 méter távolságban helyezkedjenek el, a függőágy pedig kb. 2,5 m magasban legyen.

Káros anyagok és minőséget jelző címkék

A mai matracok általában mentesek az egészségre káros anyagoktól, pl. izocianátoktól, növényvédő szerektől, lágyítószerektől, égésgátló vegyszerektől. A kereskedelemben elterjedt minőségjelző címkék (pl. Eco-Zertificat, ÖkoControl, Blue Angel stb.) segítenek az eligazodásban, csakúgy, mint a termék szaga, a szúrós, furcsa, esetleg dohos szag mindenképp káros anyagok jelenlétére utal. De az emissziót jelentősen csökkenthetjük, ha a frissen vásárolt matracot használat előtt 14 napig alaposan szellőztetjük.

Matracfeltétekkel „felturbózhatjuk” az ágyat!

Aki rosszul fekszik, annak nem feltétlenül kell kicserélnie a matracot, a derékalj komfortja és nedvességszívó képessége befolyásolható légzésaktív matracfeltéttel. Ha azt akarjuk, hogy a feltét érezhetően javítsa a fekvés minőségét, akkor legalább 4 cm vastagságú feltétet keressünk. A termék összetételtől és keménységétől függően a feltét puhábbá, keményebbé vagy rugalmasabbá teheti matracunkat.

Fotó: Adobe Stock