Hogyan fűtsünk helyesen?

A helyiség klímájának lényegében 4 meghatározója van. Levegő: légmozgás, portartalom, baktériumok, penészgombák, a levegő összetétele, ion-, radontartalma, szellőztetés.

Hőmérséklet: a meleg sugárzása, felületi hőmérséklet, külső és belső hőmérséklet, a fűtés módja.

Nedvesség: a levegő páratartalma, kondenzáció, a gőzáteresztő képesség, a higroszkopicitás (az anyag azon képessége, hogyan tudja a levegő páratartalmát felvenni, majd szükség esetén leadni).

Elektroklíma: állandó erőtér (statikus töltés), mágneses és elektromos erőterek, földmagnetizmus, magas frekvencia.

A helyiség légkörét nagyban befolyásolja az, hogyan fűtünk. A legtöbb háztartásban az úgynevezett konvektoros fűtést találjuk, vagyis az ablak alatti fűtőtestet. Az így felhevített száraz levegőben csak úgy kering a por. Ráadásul az erősebb légmozgás a bőrfelület gyorsabb párologtatását is eredményezi, ennek következtében jobban fázunk. Ennek kompenzálására 2-4 fokkal magasabb hőmérsékletre van szükség, az eredmény a hó végi számlánkon olvasható le. A lakás rendszeres és alapos takarítása, a fűtőtestek portalanítása a legjobb megelőzés. Erre legalkalmasabb egy HEPA szűrős (tovább fejlesztett mikroszűrő) porszívó. Porszívózás közben gondoskodjunk huzatról.

A légpárásítók nagy mennyiségű baktériumot és penészgombát juttatnak a belélegzett levegőbe. Különösen télen előforduló jelenség zuhanyozás, fürdés után, főzés közben, a ruhaszárítás miatt létrejött páratöbblet. Egy négyszemélyes háztartásban napi 10-15 kiló pára keletkezik. A vályog a legalkalmasabb anyag a páratartalom szabályozására. Egyetlen belső vályogfal jobban szabályozza a páratartalmat, mint bármely párásítókészülék. Ez a fal felveszi a többletnedvességet, majd szükség esetén visszavezeti azt a levegőbe. Így a vályog nemcsak megakadályozza a penészgombák és poratkák keletkezését, hanem a páratartalmat egész évben az ideális 40-55% között tartja.

Ha 23 fokban fázunk, akkor rosszul fűtünk

Lakó-, irodahelyiségben, gyerekszobában, állandó tartózkodási helyünkön 18-20 fok az ideális hőmérséklet. Ha azonban csak 23 fokban érzi magát jól, akkor rendszerint nem a hőérzetével van baj, hanem a fűtéssel és a szigeteléssel. Ha egy helyiség hőszigetelése nem jó, vagy a nyílászáróknál jön a hideg, akkor a fűtésnek állandóan a bejövő hideggel kell harcolnia. A hideg felületek is folyamatosan elvonják testünk melegét, a hideg huzatos levegő lefele megy, lábunkat hűti ki, a meleg felfele törekszik, miáltal fejünk poros, száraz levegőbe van burkolva.

Csak azokban a helyiségekben, ahol gyerekeket pelenkázunk, vagy a fürdőszobában kell 22-24 foknak lennie. Éjszaka nincs szükségünk melegre. Az alváshoz legmegfelelőbb hőmérséklet felnőttek és gyerekek számára kb. 16 fok. 14 foknál azonban semmi esetre se legyen hűsebb, hiszen akkor nő a helyiség páratartalma. Ez a megnőtt páratartalom már nem képes az általunk kibocsátott vízgőzt felvenni, az így keletkezett nedvességtöbblet a penész- és élesztőgombák, valamint az atkák elszaporodásához vezet. Ezek a kórokozók kedvelik a hűs, nedves levegőt. Meleget szerető szervezetünk gyulladással reagálhat az állandó alacsony hőfokra.

Ha új házat építünk vagy házunkat átépítjük, olyan fűtőtesteket válasszunk, melyek nagy felületen bocsátják ki a meleget és így nagyobb felületen tudnak meleget sugározni.

Az egészség szempontjából optimális fűtés

•a meleget sugározza, nem a levegőt hevíti,

•kevés légmozgást idéz elő, nem kavar port,

•a helyiségben egyenletes meleget áraszt,

•alacsony hőfokú a fűtőfelület,

•a szükséges melegséget meglehetősen nagy felületen ontja,

•megtartja, sőt növeli a levegő természetes ionizációját (egészségünkre a negatív ionok vannak jó hatással),

•nem változtatja meg a föld mágnesességét,

•nem csap zavaró lármát,

•környezetünket a legkevésbé terheli és energiát takarít meg.

A cserépkályha belseje legtöbbször samott-téglából készül (égetett agyagtégla). Ezeket a kályhákat jellemzően a ház közepén helyezik el. A meleg erős sugárzása felfűti a környezet felületeit, mindezt úgy, hogy a helyiségben alacsony a hőkülönbség. Ha ezeket a kályhákat a melegszükséglet kiszámításával helyesen tervezték és építették meg, továbbá száraz fával tüzelnek, akkor ezek a modern kályhák a különösen környezetbarát és az egészséget elősegítő fűtésrendszerek közé tartoznak. Semmi esetre sem szabad ezeket a kályhákat a szintén piacon lévő meleg levegős kályhákkal összekeverni, hiszen ebben az esetben egy hagyományos fűtőtestet álcáztak cserépkályhának. Ez a levegőt csak melegíti, nem sugározza a meleget.

A csak nehezen szabályozható padlófűtésnek egyszerre több hátránya is van: amennyiben a felületi hőmérséklet meghaladja a 23 fokot (ami a legtöbb esetben így van), akkor ehhez nagyon sok energiára van szükség, emellett port kavar és az emberek többségénél kitágítja a vénákat, visszeret, vérkeringési zavarokat okoz. Ezenkívül légmozgást idéz elő, a helyiségben nem lesz egyformán meleg. A padlófűtés csak csökkentett üzemmódban, jól megtervezve, más kiegészítő fűtőfelülettel – pl. fürdőszobában, konyhában – együtt ajánlott.

Falfűtés: alig érezhető, de kellemesen melegít

A falfűtés az egészséges fűtéssel szemben támasztott összes követelménynek megfelel: nagyon magas a sugárzott meleg aránya, alacsony a környező felületek hőfokkülönbsége, nem kavar port, energiatakarékos, jól kombinálható napkollektorokkal, hiszen alacsony előmelegítési hőfokot igényel. Mivel nem acélt, hanem műanyagot, illetve rézcsöveket használnak, a mágneses tér megváltozásával sincs gond. Ez a fűtés jól szabályozható, ásványi vakolattal vagy vályoggal is jól kombinálható. Egy nagy hátránya a magas beruházási költség. A fűtött falfelületeket nem szabad teljesen bútorokkal eltorlaszolni. A jól beállított falfűtés alacsony hőfokon (30 °C) üzemel.

Meleg levegőt fújó készülékek (hősugárzó, klímaberendezés)

Miután ezek mindegyike felkavarja a levegőt és a port, nem melegítik fel a felületeket, akár irodában, akár lakásunkban nem tesznek eleget az egészséges fűtés kritériumainak, ezért nem is ajánlottak. Gyakran fújnak ki büdös, baktériumokkal, gombaspórákkal telített levegőt. Érzékenyebb személyek gyorsan reagálnak erre a fűtési szezonban krónikus „megfázással“, rosszulléttel. Csak csarnokok, garázsok, kiállítások rövid ideig tartó felmelegítésére alkalmasak.

Elektromos fűtés: miután erős elektromagnetikus tere van, sokba kerül, sok energiát fogyaszt, alapvetően ellenezzük ezt is, mint a mennyezeti fűtést.

Tippek helyiségeink egészséges téli klímájához

• A fűtőtestnek alacsony hőmérséklete, maximum 50 fok legyen, mert különben erős lesz a légmozgás, valamint a port is felkavarjuk.
• Sima, lemosható felületek, mint parketta, padló, parafa vagy csempe a  legelőnyösebbek, ezeket gyakran (hetente 1-2-szer) törüljük le nedves ruhával.

• Lehetőség szerint nagy felületen sugárzó fűtést válasszunk konvektorok helyett. A  meleg miatt felszálló port úgy kerüljük el, ha a fűtőtestre mosható szűrőszövetet teszünk (építőipari szakboltban kapható).
• A fűtési szezon megkezdődése előtt gondosan portalanítsuk a fűtőtesteket.

• Higroszkopikus (a pára felvételére és leadására képes) építőanyagokat, mint tégla vagy fa használjunk. Helyiségeinket „lélegző“ tárgyakkal (viaszolt, lúgozott vagy olajozott fa, gyapjú) rendezzük be. A gőzt felvenni nem tudó műanyagot kerüljük.
• Naponta többszöri huzattal vagy minden ablak kinyitásával való 2-4 perces szellőztetést ajánlunk.