Nemeskőgyógyászat: Akvamarin

A kő keletkezése és eredete

Ez az ásvány csak a reneszánsz óta viseli az akvamarin nevet, azelőtt berillnek hívták. Ez a komoly, kissé nehézkes hangzású név azonban sehogy sem illik e csodálatos drágakő valódi lényéhez. Az „aqua marina” elnevezés ezzel szemben a könnyedséget és a távolságot hordozza magában: a tenger kékeszölden fénylő színét. Az elvágyódást testesíti meg, amely elcsábít a végeláthatatlan óceánra; illetve éppen ellenkezőleg, a türelmetlen várakozást a hajók visszatértére.

A reneszánsz volt az a kor, amikor az emberek általánosan is messzebbre pillantottak saját életterüknél, amikor megsejtették földünk valódi méretét. A világtengerek túlpartján ismeretlen világok vártak felfedezésre, a 16. és 17. század Itáliájában az akvamarin e távolba vezető út jelképe volt.

Eredete is a távolba vezet. Az akvamarin mélyen a Föld belsejében keletkezik, ahol ritka elemek forró folyadékokban és gőzökben kavarognak. Ezen elemek egyike a berillium nevű könnyűfém, amely az akvamarin korábbi megnevezése alapján kapta nevét. Az ásvány belsejében kovasav-molekulák, berillium és alumínium alkotnak hatszögletű kristályt. A kőnek nevet adó kékes árnyalat a nyomokban előforduló vasból származik, amely időnként a többi fémet helyettesíti a kristály rácsszerkezetében.

Akvamarin a kőgyógyászatban

A távolság, az elvágyódás és a türelmetlenség érzete, amely közel 400 évvel ezelőtt e drágakőnek az akvamarin nevet adta, ma is aktuális: ez a kő a nagyon igényes, becsvágyó emberek köve, ill. olyan élethelyzetekben ajánlott a viselete, amelyek nagy kitartást követelnek meg tőlünk.

A magyarázat a hexagonális (hatszögletű) kristályszerkezetben rejlik. E forma a koncentrációt, az egy tárgyra való összpontosítást képviseli. A következmény: célratörő cselekvés, szorgalom, törekvés és kitartás – gondoljunk csak a szintén hatszögletű kaptárt építő méhekre. A hexagonális alakú kövek, mint amilyen az akvamarin is, segítik a céltudatos, kitartó és szorgalmas munkálkodást – ha e tulajdonságok hiányoznak belőlünk. A „hasonlót a hasonlóval” elv alapján pedig feloldják a túlzott becsvágyat, a türelmetlenséget és a szűklátókörűséget, ha ezek túltengenek.

A túlzott igyekezetből származó szűklátókörűséget, a „szemellenzős” viselkedést feloldó tulajdonság fizikai szinten is tükröződik: az akvamarin és más berillek (pl. a smaragd) rövid- és távollátás korrigálásában is segítenek. Beszűkült látásmódunk horizontját e téren is kitágítja e drágakő. A berillek e jótékony hatása már az ókor óta ismert. A látás javítása érdekében két kis méretű akvamarint mindennap (lehetőleg délután) helyezzünk 10-15 percre behunyt szemünkre.

Azonban nem csak a kövek kristályszerkezetének alakja, hanem alapanyaga is fontos szerepet játszik, nevezetesen a berillium és az alumínium. A berillium erős idegméreg, amely minimális dózisban is hat. Érdekes módon a berilliumtartalmú ékkövek képesek a blokkolt idegeket és agysejteket aktivizálni – itt tehát ismét a „hasonlót hasonlóval” elve érvényesül. Az akvamarinban egyébként a berillium szilárd kémiai kötésben van, a kő tehát teljesen veszélytelen!

Nagy segítség lehet szénanátha esetén

Az alumínium erősíti az identitás megtalálását és megőrzését. Az akvamarin tehát segít abban, hogy mindig teljesen éberek legyünk, megőrizve cselekvőképességünket, ha a követ rendszeresen a homlokunkra helyezzük.

Kék, ill. olykor kékeszöld színének köszönhetően az akvamarin képes befolyásolni hormon- és vízháztartásunkat is. A nyakon viselve szabályozza a pajzsmirigy működését. A csecsemőmirigy felett viselve erősíti immunrendszerünket, csillapítja az allergiás reakciókat. Éppen ezért nagy segítség lehet szénanátha esetén. Ennek érdekében a pollenek szóródása előtt – tehát márciustól kezdve – állandóan viselni kell. A legkritikusabb időszakokban drágakő-esszencia vagy drágakővíz formájában belsőleg is érdemes alkalmazni. E célból az akvamarint 8-12 órára egy pohár tiszta vízbe merítjük, amelyet a nap folyamán apránként elfogyasztunk.

Fotó: Adobe Stock