Nemeskőgyógyászat: Fluorit

Noha az élet, a természet még a vastag hó és jégpáncél alatt alszik, a mélyben mégis megindul az ébredés, mi, emberek is aktívabbá és türelmetlenebbé válunk. Ez a fluorit hónapja.

Az ásvány eredete és keletkezése

A fluorit, régies nevén folypát, színes, törékeny, többnyire kockák formájában jelenik meg, és a bányák mélyén szoktak rábukkanni. A 19. század végén sikerült összetételét is elemezni, ekkortól tudjuk, hogy alapanyaga fluor, ekkor kapta mai nevét is.

Az ókorban általában a színe alapján más drágakövekkel azonosították, azaz összetévesztették. Ma már tudjuk, hogy a fluorit a maró, mérgező, szúrós szagú, és még az üveget is feloldó fluorsavból keletkezik. A természetben a fluorsav elsősorban magmatikus eredetű folyadékokban és gázokban fordul elő, éppen ezért a fluorit is olyan helyeken lelhető, ahol e gázok és folyadékok megtalálják az utat a földkéreghez: érclelőhelyeken, repedésekben, felszín alatti üregekben.

A fluorit a drágakőgyógyászatban

A fluorit gyógyhatása szempontjából is fontos szerepet játszik a fluorsav. A homeopátiás „hasonlót hasonlóval” elv szerint ez a kő pontosan azokat a betegségeket képes gyógyítani, amelyek a fluorsav marására emlékeztetnek.

Ha bőrünk fluorsavval érintkezik, a sav a bőrt feloldja és az alatta lévő szöveteket is megtámadja, akár csontig lemarja. A fluorit tehát sok bőr-, lágyszövet- és csontbetegség kezelésére szolgál.

A fluorit gyógyítja a duzzanatokat, az összenövéseket, a csontmeszesedést és a megmerevedett ízületeket. Röviden: segíti a mozgékonyságot.

A hígított fluorsav elfogyasztása hasfájást, görcsöket, hányást, hasmenést és sokkot okoz, tehát a fluorit épp e betegségek és panaszok enyhítésében tehet jó szolgálatot, és általában segíti az emésztést.

A fluorsav gőzei belélegezve megtámadják a légutakat, köhögést, légzési panaszokat és tüdőödémát okoznak. Ennek megfelelően a fluorit védi a légutak nyálkahártyáit, oldja a slejmet és csillapítja köhögést.

Mivel a fluorit a legkülönfélébb színváltozatokban fordul elő, a megfelelő színű kővel más-más betegségekre célzottabban gyakorolhatunk hatást. A bőrre és az idegekre a tiszta, ibolyaszín, az allergia ellen a zöld, a nyálkahártyákra és a légutakra a kék, ibolya- és zöld színű kövek hatásosak, míg a csontokra a színtelen, a gyomorra és a belekre a sárga színű kövek vannak jobb hatással. A köveket felhelyezik a test felszínére, vagy drágakővízként belsőleg alkalmazzák. Utóbbihoz a követ 8 órára vízbe áztatjuk, majd a vizet a nap folyamán apró kortyonként elfogyasztjuk.

Szabadság és mozgékonyság

Amint fent, úgy lent – tartja a mondás, ami arra utal, hogy a testi és szellemi képességek és tulajdonságok kölcsönösen feltételezik és befolyásolják egymást. Ennek megfelelően a fluorit testi tulajdonságait szellemi téren is megtaláljuk: mozgékonyság, gyorsaság és szabadság, valamint annak képessége, hogy valamit megragadjunk és „megemésszünk”, vagyis megtanuljunk és megértsünk – a fluorit olyan drágakő, amely a szabad szellemet, az önmeghatározást és az individualitást fejleszti.

Amit februárban és a farsang idején keresünk és megélünk – a felszabadulást a szokásos szabályok és törvények alól, a kitörést a megszokásból, saját vágyaink kiélését – ez a fluorit legjellemzőbb tulajdonsága. Az ásvány esetében azonban nem egy rövid mámorról, hanem e tulajdonságok tudatos és tartós megéléséről van szó. Pontosan a februári fagyok keménysége, a megdermedt természet tudatosítja bennünk a hétköznapok rutinjának szorítását. A türelmetlenség, amellyel a tavaszt várjuk (és ami rövid ideig a karneválban ölt testet), abból a végtelen vágyból táplálkozik, amely valamennyiünk lelke mélyén ott szunynyad: szakítani a megmerevedett struktúrákkal.

Fotó: Shutterstock