Ökopiac az EU-csatlakozás tükrében

Az ál­ta­lá­nos ta­nács­ta­lan­ság és za­va­ro­dott­ság nem kí­mé­li a ha­zai bio­ter­mék­pia­cot sem, már ami a csat­la­ko­zás­sal kap­cso­la­tos kü­lön­fé­le jós­la­to­kat, elvá­rá­so­kat il­le­ti. A ma már nyíl­tan vesz­tes­nek ki­ki­ál­tott me­ző­gaz­da­sá­gi szek­tor egy aprócs­ka sze­le­te ok­kal-jog­gal bíz­hat né­mi egé­rút nyúj­tot­ta vi­szony­la­gos elő­nyök­ben, hi­szen vár­ha­tó­an a ter­mé­ke­ik irán­ti ke­res­let meg fog­ja ha­lad­ni a vegy­sze­res por­té­kák ke­res­le­tét.

A nö­vek­vőter­me­lé­si ked­vet ez idá­ig a kor­lát­lan nyu­ga­ti fel­ve­vő­pia­cok szí­tot­ták, me­lyek azon­ban köz­tu­dot­tan vo­nul­nak ke­let­re. (Csak­úgy, mint az au­tó­gyá­rak, CD-gyá­rak, élel­mi­sze­rü­ze­mek.) Nincs itt el­lent­mon­dás? Lát­szó­lag van, hi­szen a fen­ti fo­lya­ma­tok a bio­ter­me­lés­re is ér­vé­nye­sek, le­ga­láb­bis an­nak nagy lép­té­kűtőzs­de­cikk­ter­me­lőhá­nya­dá­ra. Ami pél­dá­ul a bú­za, tön­köly­bú­za, ola­jos mag­vak ter­mesz­té­sét il­le­ti. Itt ugya­nis a maj­dan be­lé­pőEU-vé­dő­vá­mok vár­ha­tó­an nem tud­nak vé­del­met nyúj­ta­ni az igen ala­csony áron ter­me­lőke­let-euró­pai or­szá­gok vagy a bel­ső–ázsiai kol­ho­zok döm­ping­je­i­vel. Ugya­nak­kor az eu­ró­pai pia­cok számá­ra olyan mi­nő­sé­gi ter­mék­cso­port lét­re­ho­zá­sá­ra len­ne szük­ség, amely a fen­ti ano­má­li­át egy csa­pás­ra meg­szün­tet­né, és biz­to­sí­ta­náa ha­zai bio­ter­me­lők és fel­dol­go­zók hosszútá­vúex­tra­pro­fit­ját.

Vé­gül is ter­mé­sze­te­sen en­nek az elem­zés­nek nem el­sőd­le­ges cél­ja és tár­gya a ha­zai bio­ter­me­lők hely­ze­té­nek ér­té­ke­lé­se, sok­kal in­kább a ma már egy­re na­gyobb szám­ban je­lent­ke­zőbio­fo­gyasz­tók igé­nye­i­nek ma­xi­má­lis ki­elé­gíté­se. Ál­ta­lá­ban min­den vál­lal­ko­zás a számá­ra leg­ké­zen­fek­vőbb és le­gegy­sze­rűbb utat vá­laszt­ja a pro­blé­ma or­vos­lá­sá­ra. Nincs ez más­ként a bio­ke­res­ke­de­lem­mel sem. Ha nincs ele­gen­dővá­lasz­té­kúha­zai bio­ter­mék, no­sza im­por­tá­lunk. Mi­vel ez ma már sem­mi­fé­le elő­fel­tét­el­hez nem kö­tött, így meg­in­dult a kül­föl­di bio­ára­dat. Ke­res­ke­dők, akik ed­dig go­lyós­csa­pággyal, tor­na­ci­pő­vel vagy csem­pé­vel ke­res­ked­tek, egy csa­pás­ra úgy gon­dol­ták, hogy meg­fog­ták az is­ten lábát, és a bio­ter­mé­kek­kel rö­vid időn be­lül vas­kos ex­tra­pro­fit­ra tesz­nek szert. Így azu­tán a több­ség nem is csi­nált mást, mint a kin­ti ka­ta­ló­gu­so­kat a ma­guk 4-600 ter­mé­ké­vel szé­pen be­áraz­ták és el­kezdtek há­zal­ni a por­té­ká­val. Ter­mé­sze­te­sen az ak­ció­kat nem előz­te meg elő­ze­tes piac­fel­mé­rés vagy bel­föl­di áru­a­lap-fi­gye­lés. Így for­dul­hat elő, hogy a kí­ná­la­ti lis­tán sze­re­pel fél­ki­lós bú­za ki­sze­rel­ve po­tom 300 fo­rin­tért. A kül­föl­dön jól be­ve­ze­tett kül­föl­di már­kák kép­vi­se­lői úgy gon­dol­ják: ná­lunk is has­ra es­nek majd az em­be­rek at­tól, hogy egy adott cég Né­me­tor­szág­ban vagy Svájcban 30 éve funk­cio­nál, és túl­fi­ze­tik az adott por­té­kát, ame­lyek­nek a gya­kor­lat­ban sem­mi kö­zük sincs a le­gen­dás né­met, il­let­ve sváj­ci mi­nő­ség­hez, hi­szen a zacs­kó­ban leg­több­ször tö­rök, szu­dá­ni, kí­nai ter­mék la­pul. Nos, ugya­nezt Ma­gyar­or­szá­gon, ma­gyar ke­res­ke­dők­től fél áron is be le­het sze­rez­ni, rá­adá­sul az őmár­ka­ne­vük már meg is ho­no­so­dott ide­ha­za.

A tor­na­ci­pő-ke­res­ke­dőper­sze ezt nem tud­ja. Őazt gon­dol­ja, a bió­nak fe­lül­múl­ha­tat­la­nok a ki­lá­tá­sai. Per­sze le­het, hogy a tor­na­ci­pő­üz­let­hez ké­pest. Va­lóigaz, egy­re töb­ben fi­gyel­nek oda táp­lál­ko­zá­su­kra, egy­re töb­ben ke­re­sik a vegy­szer­men­tes ter­mé­ke­ket. Ugya­nak­kor egy­re töb­ben gon­dol­ják úgy, hogy el­ső­sor­ban a ha­zai ter­me­lő­ket-fel­dol­go­zó­kat kel­le­ne tá­mo­gat­ni­uk, hogy mél­tóeséllyel száll­has­sa­nak ring­be a kül­föl­di ve­tély­tár­sak­kal. Ame­lyek­nek ipa­ri-tech­no­ló­giai fel­ké­szült­sé­ge va­ló­ban im­po­ná­ló, ám íz­lés­vilá­ga fé­nyév­nyi­re ma­rad ha­zai ku­li­ná­ris tel­je­sít­mé­nyünk mö­gött. Ez alól egye­dül a fran­cia és olasz vo­nal ki­vé­tel, úgy­szin­tén a ha­gyo­má­nyok őr­zé­se ré­vén.

Szó­val, mi lesz a ma­gyar fo­gyasz­tóhely­ze­te az EU-fú­zióután? Két le­het­sé­ges al­ter­na­tí­va kí­nál­ko­zik: vagy be­da­rál­nak min­ket is és piac­cási­lá­nyít­ják Ma­gyar­or­szá­got, vagy fél tér­dről meg­pró­bá­lunk tal­pra áll­ni és lét­re­hoz­ni azt, ami­re ké­pes­sé­günk, le­he­tő­sé­günk ko­moly esélyt ad. Ne­ve­ze­te­sen a pré­mi­um (leg­fel­ső) ka­te­gó­riá­júma­gyar bio­élel­mi­sze­re­ket, amely­re oly nagy szük­sé­ge len­ne min­dan­nyi­unk­nak.

Hollandia az év országa

A 16 mil­liólel­ket szám­lá­lóor­szág, mely el­ső­sor­ban si­ke­res ex­port­já­ról hí­res, az idén elér­he­ti a 320 mil­lióeu­rós for­gal­mat. A so­ron kö­vet­ke­zőBio­fa­chon nem csak tul­ipán­hagy­mái játs­szák majd a fő­sze­re­pet, me­lyek ter­mé­sze­te­sen szin­tén bio­mi­nő­sé­gű­ek. Zöld­ség-gyü­mölcs, va­la­mint kész­ter­mék­kí­ná­la­ta már az el­múlt év­ti­zed­ben is elá­rasz­tot­ta fél Eu­ró­pát.

A bio­ter­mé­kex­por­ton kí­vül a ha­zai bio­bolt­há­ló­za­ta is élen­jár. A 350 nagy­ke­res­ke­del­mi le­ra­kat az összes bio­for­ga­lom 41%-át ad­ja. A kis­ke­res­ke­de­lem is fel­zár­kó­zott: az össz­for­ga­lom 42%-át pro­du­kál­ják az 1997-be­li 19%-hoz ké­pest. Az Al­bert Heijn há­ló­zat 1200 szu­per­mar­ket­je, a Kon­mar vagy a Su­per de Bo­er áru­ház­lán­cok is meg­sok­szo­roz­ták bio­for­gal­mu­kat az utób­bi évek­ben. Az Al­bert Heijn egyéb­ként a tel­jes kis­ke­res­ke­del­mi for­ga­lom 65%-át tart­ja kéz­ben.

Az or­ga­ni­ku­san mű­velt föld­te­rü­let nem túl je­len­tős. Hoz­zá­ve­tő­le­ge­sen 40 000 hek­tár, ami az össz­te­rü­let kb. 2%-át je­len­ti. A leg­je­len­tő­sebb kon­cen­trá­cióaz Am­szter­dam­tól ke­let­re esőFle­vo­land Pol­de­ren ér­zé­kel­he­tő, ahol a bio­gaz­dál­ko­dók az össz­te­rü­let 8%-án ter­mel­nek.

Több antioxidáns a bioélelmiszerekben!

Dán ku­ta­tók egy táp­lál­ko­zás­tu­do­má­nyi kí­sér­let­sor­oza­tot vé­gez­tek an­nak iga­zo­lá­sá­ra, hogy a bio­élel­mi­sze­rek fo­gyasz­tá­sa so­rán a szer­ve­zet több fla­vo­no­id­hoz jut, mint kon­ven­cio­ná­lis táp­lál­ko­zás ese­tén.

A kí­sér­let­ben vizs­gált 16 sze­mély há­rom hé­ten ke­resz­tül vagy ki­zá­ró­lag bio­élel­mi­szert ka­pott, vagy az an­nak tel­je­sen meg­fe­le­lőha­gyo­má­nyos élel­mi­szert. A kü­lönb­ség per­dön­tőbi­zo­nyí­té­ka­ként a pá­cien­sek vi­ze­let­min­tái szol­gál­tak, me­lye­ket a kí­sér­let előtt, il­let­ve utá­na vet­tek. Az öko­ter­mé­kek fla­vo­no­id­tar­tal­ma je­len­tő­sen ma­ga­sabb volt, ame­lyet a vi­ze­let­ből jól ki le­he­tett mu­tat­ni. A ma­ga­sabb ér­té­kek a ha­szon­nö­vé­nyek bio­di­ver­zi­tá­sá­nak és a szin­te­ti­kus vegy­sze­rek hi­á­nyá­nak tud­ha­tóbe. A fla­vo­no­i­dok a fe­no­lok cso­port­já­ba tar­toz­nak, ame­lyek a nö­vé­nyek ter­mé­sze­tes vé­de­ke­zőrend­sze­ré­nek ré­szei, ame­lyek meg­vé­dik a nö­vé­nye­ket a ro­var, gom­ba és bak­té­ri­um kár­te­vők­től. A ha­gyo­má­nyos mó­don ke­zelt nö­vé­nyek a vegy­sze­res be­avat­ko­zást kö­ve­tő­en ke­ve­sebb el­le­nál­lóké­pes­ség­gel ren­del­kez­nek. Az em­be­ri szer­ve­zet­ben a meg­csap­pant fla­vo­no­i­dok a sza­bad gyö­kök el­le­ni küz­de­lem­ben ke­vés­sétud­nak részt ven­ni. Már­pe­dig a to­xi­kus ni­tro­gén­ve­gyü­le­tek, va­la­mint a rák- és szív­meg­be­te­ge­dé­sek ki­ala­ku­lá­sá­nak el­há­rí­tá­sá­ban nagy sze­rep vár­na rá­juk. A bio­ter­mesz­tés­ből szár­ma­zóélel­mi­sze­rek ma­ga­sabb fe­nol­szár­ma­zék-ta­tal­mát már ko­ráb­ban is vizs­gál­ták ku­ta­tók, le­gu­tóbb Asa­mi és ku­ta­tó­cso­port­ja (2003).