Útmutatónk: a tarot – 5. rész: a Diadalszekér és az Igazságszolgáltatás

A Dia­dal­sze­kér

A bá­tor­ság nem a fé­le­lem hi­á­nya, ha­nem an­nak fe­lis­me­ré­se, hogy lé­te­zik va­la­mi, ami még a fé­le­lem­nél is fon­to­sabb.

Am­bro­se Red­mo­on

A Hős har­ci sze­ke­ré­re száll, hogy ne­ki­vág­jon a nagy­vi­lág­nak. Gyer­mek­ko­ra vá­ro­sát, ahol ed­dig vé­de­lem­ben és biz­ton­ság­ban volt ré­sze, ma­ga mö­gött hagy­ja. Jobb ke­zé­ben pál­cát tart, mely­nek arany­he­gye min­da­zon ne­mes cé­lo­kat jel­ké­pe­zi, ame­lye­kért most elin­dul. A ko­csi te­te­jén lé­vő bal­da­chin az éj­sza­kai ég­bol­tot szim­bo­li­zál­ja, négy sar­kát egy-egy osz­lop tart­ja.

A ko­csit hú­zó fe­ke­te és fe­hér szfinx ma­gán vi­se­li a má­sik szí­nét is, mu­tat­va, hogy min­den do­log­ban ben­ne rej­lik an­nak el­len­té­te. Ezt a gon­do­lat­sort kö­vet­ve a szfin­xek a tel­jes­sé­get ábrá­zo­ló jin-jang jel­lel hoz­ha­tó­ak kap­cso­lat­ba. A fe­ke­te és a fe­hér szín a va­ló­ság tu­da­tunk­ban meg­je­le­nő ket­tős­sé­gét jel­ké­pe­zi. Ha bár­mi­kor úgy érez­zük, meg­ta­lál­tuk az ob­jek­tív igaz­sá­got, le­gyünk tisz­tá­ban az­zal is, hogy az nem az egyet­len igaz­ság.

A Dia­dal­sze­kér azt je­len­ti, hogy a gyer­mek­kor pa­ra­di­cso­ma, a tu­dat­ta­lan mó­don meg­élt egy­ség kor­sza­ka a Sze­re­tők­kel vé­get ért. A Hős vagy a Hős­nő ki­lé­pett a számá­ra ed­dig is­me­ret­len nagy­vi­lág­ba, itt ala­kul majd ki fe­léb­re­dé­sét ered­mé­nye­ző tu­da­tos­sá­ga. Út­ja so­rán ügyel­nie kell, ne­hogy a le­he­tő­sé­gek – a két kü­lön­bö­ző igá­sál­lat – kö­zött őr­lőd­jék. Meg­pró­bál­ta­tá­sai csak most kez­dőd­nek, még ta­pasz­ta­lat­lan, és job­ban te­szi, ha nem ér­té­ke­li túl a ké­pes­sé­ge­it, kü­lön­ben a va­rázs­ló ön­telt ina­sá­nak sor­sá­ra jut.

Bár­mi­lyen csá­bí­tó­nak tűn­jék is azon­nal hoz­zá­fér­ni a ma­ga­sabb ren­dű dol­gok­hoz, és egy­sze­rű­en át­ug­ra­ni min­den ma­te­riá­lis részt, a ta­rot üze­ne­te egyér­tel­mű és vi­lá­gos: mi­előtt le­győz­nénk egón­kat, hogy bel­ső énünk­höz fér­hes­sünk, az egót előbb olyan erős­sé kell for­mál­nunk, hogy el­len tud­jon áll­ni az ösvé­nyen rá le­sel­ke­dő ve­szé­lyek­nek.

A Dia­dal­sze­kér a fel­tö­rő erők­et, a nagy ug­rást és az el­len­té­tek le­győ­zé­sét jel­ké­pe­zi. E dön­tő lé­pés jel­lem­ző­je a bá­tor­ság, a bi­za­ko­dás és a ha­tá­ro­zott­ság.

A Crow­ley-ta­rot a nyu­godt erő­gyűj­tést, a cél­ra­tö­rő, me­di­ta­tív össz­pon­to­sí­tást eme­li ki, mint a dön­tő lé­pés meg­té­te­lé­nek fel­té­te­le.

Me­di­tá­ci­ós té­ma­ként a Dia­dal­sze­kér ezt kér­de­zi:

Mi­lyen cé­lok ösz­tö­nöz­ne­k? Mi­lyen el­lent­mon­dá­so­kat kell fe­lol­da­nom, hogy (is­mét) to­váb­blép­hes­se­k?

Szí­vü­gyek­ben a Dia­dal­sze­kér ezt ta­ná­csol­ja:

Győz­ze le a bel­ső kon­flik­tu­sait és tűz­zön ki új, kö­zös cé­lo­kat ma­ga elé.

A jö­vő­be ve­tett kép:

Ked­ve­ző­en ala­kul­nak a dol­gok. Jó ered­mé­nye­ket ér el és öröm­ben lesz ré­sze.

Vál­ság­hely­zet­ben a Dia­dal­sze­kér ezt ja­va­sol­ja:

Ne ha­boz­zon to­vább, tegye meg, ami­hez ed­dig nem volt bá­tor­sá­ga. Ne en­ged­je, hogy ki­csús­sza­nak a ke­zé­ből a dol­gok.

A Dia­dal­sze­kér ja­vas­la­ta ta­nács­ta­lan hely­ze­tek­re:

Ne tét­len­ked­jen, el­jött a cse­le­kvés ide­je. Kezdjen va­la­mi új­ba, vagy men­jen ki a sza­bad­ba: gya­lo­go­san, ke­rék­pár­ral vagy au­tó­val. Esetleg ko­cog­jon egyet.

Meg­erő­sí­tés­ként a Dia­dal-­sze­kér így bá­to­rít­ja:

Most vagy so­ha. Meg­ra­ga­dom a le­he­tő­sé­get és elé­rem a cé­lo­mat.

Ál­ta­lá­nos je­len­té­se kár­tya­-ve­tés­nél:

A Dia­dal­sze­kér a ta­vasz éb­re­dé­sét, az erők fel­tör­ését és az új dol­gok­ba kez­dés fe­lett ér­zett örö­möt jel­ké­pe­zi. Ar­ra is utal­hat, hogy el­jött az idő az el­len­té­tek fe­lol­dá­sá­ra és egye­sí­té­sé­re, mert csak így le­het elő­re­ha­lad­ni. A kár­tya egyes ese­tek­ben ar­ra fi­gyel­mez­tet, hogy ne ér­té­kel­jük túl a fris­sen szer­zett, csak rész­ben is­mert erők­et.

A Dia­dal­sze­kér drá­ga­kö­ve a grá­nát, il­la­ta a cé­drus, ci­prus és a kar­da­mom.

Az Igaz­ság­szol­gál­tat­lás

Nem csak tet­te­in­kért va­gyunk fe­le­lő­sek, ha­nem min­da­zért is, amit el­mu­lasz­tunk meg­ten­ni.

Mo­li­é­re

Az Igaz­ság­szol­gál­ta­tás ha­gyo­má­nyo­san a Nagy Ár­ká­num VI­II. lap­ja, ám Waite a 11. hely­re tet­te. Ez a kár­tya a szü­lői há­zat el­ha­gyó Hős el­ső ta­pasz­ta­la­tait szim­bo­li­zál­ja, ezért in­kább az ere­de­ti, 8. he­lyen tár­gyal­juk. Ha a kár­tyá­kat ar­che­ti­pi­kus éle­tu­tunk mér­föld­kö­ve­i­nek te­kint­jük, most ah­hoz a pont­hoz ér­tünk, ami­kor már tel­jes mér­ték­ben fe­le­lős­nek kell len­nünk ön­ma­gun­kért, ez az Igaz­ság­szol­gál­ta­tás leg­alap­ve­tőbb je­len­té­se. Mos­tan­tól meg kell ta­nul­nunk a vi­lág tör­vé­nye­it, fel kell is­mer­nünk, hogy a dol­gok asze­rint ala­kul­nak jól vagy rosszul, hogy mi ho­gyan gon­dos­ko­dunk ma­gun­król.

Az Igaz­ság­szol­gál­ta­tás la­pon Di­ké is­ten­nő alak­ját lát­juk, aki fa­lat min­tá­zó ko­ro­ná­já­ban a vá­ros és a ci­vi­li­zá­ció vé­del­me­ző­je­ként je­le­nik meg. Jobb ke­zé­ben kar­dot tart, amely az íté­le­tek jó­vá­ha­gyá­sát és vég­re­haj­tá­sát szol­gál­ja. Ezek a szim­bó­lu­mok azt fe­je­zik ki, hogy itt jól át­gon­dolt dön­tés, meg­ala­po­zott íté­let hang­zik el. A bal ke­zé­ben lát­ha­tó mér­leg ar­ra utal, hogy az in­tuí­ci­ót és az igaz­sá­gér­ze­tet sem hagy­ja fi­gyel­men kí­vül. Az Igaz­ság­szol­gál­ta­tás az in­tel­li­gens, tu­da­tos dön­tés jel­ké­pe.

Elin­du­lás­kor a Hős­nél csak egy bot volt (Bo­lond), amely bá­tor­ság­ra és aka­ra­ter­őre utal. Most itt az ide­je, hogy meg­za­bo­láz­zuk a lel­ke­se­dést és úr­rá le­gyünk a fék­te­len tett­vá­gyon. Ah­hoz, hogy a for­ró­fe­jű if­jú­ból lo­vag vál­has­sék, meg kell ta­nul­nia kö­rült­ekin­tő­en és tu­da­to­san mér­le­gel­ni cse­le­ke­de­tei kö­vet­kez­mé­nye­it. Hogy ez a lo­vag, a Grál-lo­vag­hoz ha­son­ló­an lel­ki misszi­ót tölt be, vagy go­nosz és ke­gyet­len rab­ló­lo­vag­gá lesz, egye­lő­re nem tud­hat­juk.

A Crow­ley-ta­rot az erők ki­egyen­sú­lyo­zá­sát eme­li ki, ami­re a kár­tya­lap el­ne­ve­zé­se is utal.

Me­di­tá­ci­ós té­ma­ként az Igaz­ság­szol­gál­ta­tás ezt kér­de­zi:

Tu­da­tá­ban va­gyok an­nak, hogy min­daz, amit meg­élek, gon­do­la­taim, ér­zé­se­im és tet­te­im vissz­hang­ja?

Szí­vü­gyek­ben az Igaz­ság­szol­gál­ta­tás ezt ta­ná­csol­ja:

Is­mer­je fel sze­rel­mi éle­té­ben bel­ső ma­ga­tar­tá­sá­nak tü­kör­ké­pét. Íté­le­te­i­ben le­gyen igaz­sá­gos, hoz­zon fe­le­lős­ség­tel­jes dön­tést.

A jö­vő­be ve­tett kép:

A jö­vő ese­mé­nye­i­ért tel­jes mér­ték­ben Ön a fe­le­lős. Azt arat­ja le, amit elve­tett.

Vál­ság­hely­zet­ben az Igaz­ság­szol­gál­ta­tás ezt ja­va­sol­ja:

Ne há­rít­sa át a fe­le­lős­sé­get má­so­kra, és ne tő­lük vár­ja a meg­ol­dást. Ha vál­lal­ja a fe­le­lős­sé­get, ha­ma­ro­san rá­éb­red, hogy ké­pes úr­rá len­ni a vál­sá­gon.

Az Igaz­ság­szol­gál­ta­tás ja­vas­la­ta ta­nács­ta­lan hely­ze­tek­re:

Tegyen pon­tot a ren­de­zet­len és ki­mon­dat­lan kon­flik­tu­sok vé­gé­re. Vál­lal­ja a fe­le­lős­sé­get és te­remtse meg a le­he­tő­sé­gét, hogy őszin­te be­szél­ge­tés so­rán tisz­táz­za a kér­dé­ses ügyet.

Meg­erő­sí­tés­ként az Igaz­ság­szol­gál­ta­tás így bá­to­rít­ja:

Sa­ját ma­gam fe­le­lek az éle­te­mért.

Át­gon­dol­tan és tisz­tes­sé­ge­sen ho­zom meg a dön­té­se­i­met.

Ál­ta­lá­nos je­len­té­se kár­tya­ve­tés­nél:

Az Igaz­ság­szol­gál­ta­tás a meg­fon­tolt íté­letet és a kri­ti­ku­san meg­vizs­gált, okos dön­tést jel­ké­pe­zi. Meg­mu­tat­ja, hogy fe­le­lő­sek va­gyunk min­d­a­zért, amit meg­élünk, és vé­gül azt arat­juk le, amit elve­tet­tünk.

Az Igaz­ság­szol­gál­ta­tás drá­ga­kö­ve a kék za­fír, il­la­ta az Eau de Co­log­ne (köl­ni­víz).