Ásványi eredetű homeopátiás szerek – Vas
A vas előfordul a természetben, de szintézissel is előállítható vas-szulfátból, nátrium-foszfátból és nátrium-acetátból. Por alakban nyerik ki, amelyet laktózzal dörzsölnek el. A foszforsavas vas tehát olyan természetes anyag, amit szervetlen szintézissel is előállítanak.
A vivianit palakék színűvé válik (eredetileg szürkés). A vas egyik kristálytani (krisztallográfiai) változata, amely fényérzékeny. A légköri oxigén és a fénysugarak hatására kék olajfestékként használható, festőművészek évszázadokon keresztül alkalmazták, és napjainkig megőrizte színét. Házak, főleg templomok külső falfelületének esetében is így történt (például Moldova északi területein).
A vivianitot természetesen nem a színéért használják a homeopátiában, hanem a szervezetre gyakorolt kedvező hatásáért: sebek, szövetek károsodását csökkenti.
Az ásványként kitermelt vagy szervetlen szintézissel előállított foszforsavas vas „redox” (redukáló-oxidáló) jellege tartóssá teszi a molekula kék színét. Ezzel szemben egymagában, a légköri oxigén és víz hatására az eredetileg kékes árnyalatú vas egyirányú folyamatnak, oxidációnak van kitéve, ezért oxidálódik, de nem redukálódik, és barna, vörösesbarna színűvé válik. Ezt a folyamatot rozsdásodásnak nevezzük.
A redox jelleg miatt a vivianit hozzájárul a szervezet egyik enzimének, a szuperoxid-diszmutáznak a hatásához. Csökkenti az életműködések során képződő oxigén-szabadgyökök élettartamát, és ezzel kiegészíti az enzim hatását, amely egyértelműen károsítja az élő anyagot, abban az esetben, ha nem csökkenti az oxigén-szabadgyökök számát vagy romboló tulajdonságát.
Az anyagkutató intézetekben egyre több homeopátiás szer fizikai és kémiai alapjait tárják fel.
Így igyekeznek az élő szervezetben kifejtett kedvező vagy hátrányos hatásukat igazolni vagy cáfolni. A cél, egyebek mellett, megtalálni a hasonszerek hatásainak mechanizmusát. A homeopátiás kezelés gyógyhatását természettudományos alapokra helyezik, alátámasztva vagy cáfolva a tapasztalati (empirikus) gyógyászati eredményeket.
Időrendi sorrendben előbb terjedt el a gyógyászatban a homeopátia (jórészt a 19. században), de csak napjainkban (a 20. és 21. században) derül fény a tapasztalati eredmények igazolását jelentő bizonyítékokra. A teljes Materia medica bizonyíthatóságához vagy ellenkezőjének kimutatásához hosszú időre lesz szükség. Addig az elért eredmények és a bizalom jegyében élhetünk ezzel a lehetőséggel vagy kételkedhetünk benne.
A foszforsavas vas elsősorban egyes lázas állapotok, fülfájás, légzőszervi kórfolyamatok némelyikében, bizonyos keringési panaszokban, Raynaud-betegség kezelésében tekinthető homeopátiás hasonszernek.
A test hőmérsékletére gyakorolt hatás
Naponta visszatérő, lappangó hőemelkedés, esetleg láz. Főleg a nap második felében, nagyjából azonos időben lép fel. Az esetleges láz nem lehet magasabb 38 °C-nál.
Ajánlott a lázgörbe vezetése, továbbá az egyéb tünetek, például fejfájás feljegyzése. A homeopátiás szert – az előző napok tapasztalata alapján – 1-2 órával a fellépő hőemelkedés előtt érdemes bevenni.
Amennyiben a hőemelkedés továbbra is fennáll, általános kivizsgálásra van szükség.
Hirtelenül fellépő, magas lázas állapotban használata nem ajánlott.
Adagolás: D3-D5, naponta 3-szor.
A Ferrum phosphoricumot ne társítsunk más lázcsillapítóval mindaddig, amíg az okot sikerül megállapítani.
Raynaud-betegség
A betegséget első leírójáról nevezték el (Maurice Raynaud, Párizs, 1834-1881).
A verőerek legvékonyabb elágazásainak beszűkülése, amely rohamszerűen lép fel a kézfej ujjain, esetleg a lábfejen. A kiváltó okok közül leggyakoribb a hideg hatás. Szerepet játszanak érzelmi, indulati, különböző izgalmi állapotok. Nőknél kb. négyszer gyakoribb, mint férfiaknál. A roham kialakulásában szerepet játszanak alapbetegségek: érszűkület, rosszabbodó kötőszöveti folyamatok, érelmeszesedés, egyes mérgezési idült folyamatok, például nehézfémekkel, anyarozskészítményekkel.
A kis artériák (vivőerek) görcsös összehúzódása miatt a bőrszín megváltozik: kifehéredik a kéz és/vagy láb ujjain, majd kékes, utána vörös színűvé válik. Gyakori a zsibbadás. Fájdalom is felléphet. Súlyos esetekben a lábfejen a bőr megvastagszik, feszessé válik, kisebesedik, fekély, majd üszkösödés léphet fel.
Adagolás: 7 CH, 9 CH-tól 15 CH-ig.
Fotó: Adobe Stock
